Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)

1953-03-04 / 9. szám

Mm A CsISz SZLOVAEIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA BratisLa^’a, 1953 március 4 Ára 2 Kés n. évfolyam 9. szám. Dolgozó parasztfiatalok! Megkezdó'dött a harc népünk kenyeréért. Az első sorokban küzdjetek, mutassatok példát dolgozó parasztságunknak! Életkedvvel a jobb eredményekért „S'/.Ukséges lesz, hogy a gép és traktoráJloiná.sok és nemze­ti bizottságok valóban szalcszerű segítséget nyújtsanak a szö- vettiezeteknek, hogy segítsenek a munkálatok gépesítésének fokozásában, a nagyüzemi termelés meg^szervezésében és gaz- gadaságossá tételében, hogy segítsenek a szövetkezetek min­den nehézségének megoldásában, egyszö-/al, hogy a szövet­kezetek állandó jó tanácsadóivá és segítőtársaivá vái.ianak" __ írja Gottwald elvtárs a szövetkezetek I. országos konfe­renciájához intézett levelében. Gottírakl eivtárs szavai arra tanítanak bennünket, hogy a nnilt ’évi hiikUion okulva, jobban szervezzük meg a mimkát, mert csak így teljesíthetjük sikeresen ötéves tervünk ötö­dik évének fokozott feladatait. Az 1952-es év hatalmas fejlőílést hozott parasztságnak és egész dolgozó népünk életébe. A kis- és középpanisztok száz­ezrei rázták le magukról a múlt elmaradottságát és az áj élet útjára, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság útjára tértek. Xem mondhatjuk azonban azt, hog^ ebből a történelmi je­lentőségű megmozdulásból méltóan kivette részét az Ifjúság. Ha néhol voltalí is szép eredmények, mint például a losonci Járás Podrccsány községében, ahol a szövetkezet az Ifjúság által rendezett kultűresten született meg, — közel sem jár­nak ahhoz, hogy elégedettek legyünk. Ezt tudatosítani kell minden funkcionáriusnak és minden CsISz-tagnak, akik figye­lemmel kísérték és gondosan áttanulmányozták Eis elvtárs­nak, a CsISz Központi Bizottságának IX. teljes ülésén el­hangzott beszámolóját. Feltétlenül fontos, hogy' az ifjúság élére álljon a fekuíatok teljesítésének és kezdeményezőjévé váljon a gép- és traktor- állomásokon és szövetkezeteinkben a szovjet munkamódsze­rek bevezetésének. Minden lehetőséget fel kell használni ah­hoz, hogy a tavaszi munkákat n.inél előbb elvégezzük, hogy ezzel is biztosíthassuk dolgozó népünk ellátását. A tavasziak vetésénél, valamint az egész évi talajmegművelésnéi hatalmas segítséget nyújtanak az agregátok. Ezek alkalmazásával nem­csak Időt takarítunk meg, hanem jelentős üzemanyagmegta­karítást Is elérünk. Az elmúlt év tavaszán például Gallai Béla, az éisekűjvárl gép- és traktorállomás dolgozója egy nap alatt ZetfiT géppel 25 hektáron végezte el a simítást és 35 hektárt boronáit be. Ifjabb Beke Dezső .S-as agregáttal szin­tén 25 hektárnyi területet vetett be és két helvtárt szántott fel egyetimi nap alatt. Az aratási és őszi munkáikban szintén nagy segítséget nyújtottak az agregátok a terv idejében való teljesítésében. Gép- és traktorállomásaink dolgozói ma már merészen alkalmazzák az agregátoliat. A szenei gépállomás az idei tavaszi munkákat már 66 különféle agregáttal kezdi meg. A szövetkezeitek megsiöláirdításánál. valamint a traktorállo­mások minőségi mnnká.iának megjavításánál elkerülhetetlen­né válik a szoros, megértő együttműködés az E!FSz és a trak­torosbrigád között. Mindebben különösen példát kell mutat- niok a CsISz-traktorosokn^. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, liogy az együttműködés nem volt szilárd alapok­ra helyezve. A jövőben a traktorosoltnak látogatniok kell az EPSz-ek gyűléseit, és ott ismertetnlök kell kötelezetts^vál- lalásaikat. Ez annál is inkább fontos, hogy az EFSz munka- csoportjai felkészülhessenek egymás kölcsönös támogatására. ^Xe történjék meg az, ami a tornaijai járásban Takács Má­ria traktoroslánnyal történt, hogy a vetésnél a szövetkezet nem gondoskodott idejében a vetőmagról és a traktorosnak sajátmagának kellett bejárnia az EFSz ralitárába a vetőma­got felrakni. Ugyanakkor a 3-as agregátot le kellett kapcsol­nia gépéről. így nemcsak a traktoros tervének teljesítését akadályozzák, hanem felelesleges időpazarlást, száUitási üzemanyag fet»ér!ést szenved népgazdaságunk. A múlt év­ben több traktorállomás vezetősége nem ellenőrizte a szocia­lista kötelezettségfvánalások teljesítését. Tudjuk, hogfy mind­ez nem volt helyes, mert ily módon közömbössé válik a dol­gozók előtt a felajánlások teljesítése. Ezeket a hibákat eb­ben az évben feltétlenül ki kell küszöbölni. A fiatal CsISz-tagoknak most az a feladatuk, hogy minél több CJsISz traktorosbrigádot szervezzenek. Ezt néhány gép­es traktorálJomáson már meg is valósították. A csallóköz- cstitörtöki gépállomáson például három CsISz-brigád van ahümlóban. Ezek a brigádok szocialista munkaversenybe lépnek egymással és harcot folytatnak a gépdk jobb kihasz­nálásáért, üzemanyag megrtakarításáért és az agrotechnikai munkák gyors és jóminőségű elvégzéséért. Arra törekednek tehát, hogy a gép- és traktorállomás mintabrigádjaivá vál­janak. A csütörtöki CsISz-tagok példáját a többi gépállo- m.ások fiataljai is kövessék, hogy ezáltal is teljesíthessék a Központi Bizottság határozatát, amelyet a falvakon élő CslSz-tagokra vonatkozóan hozott. A fiataloknak ki kell tűnnlök a két műszak bevezetéséért folytatott harcban. Itt mint jő példát megemlíthetjük a tar- doskeddi Knnisz-féle CsISz-traktorosbrigádot, amely ezen a téren az elmúlt évben nagy, szép munkát végzett. A trakto­rosbrigád nem rendelkezett elegendő traktorossal. így a két műszakot csak a nagy szovjet gépeken tudták bevezetni. Azonban a fiatalok nem várták ölhetett kézzel a gépállomás vezetőségének segítségét, hanem bejárták a falut és össze­gyűjtötték a fiatalságot. Az egyéni meggyőzés után minden traktorra Írét vezető került. Az új embereket minden trak­toros magával vitte és munka közben megismertette velük a gép szerkezetét és szakszerű kezelését. A tardoskeddi OBISz-brlgád magasan túlteljesítette a tervet és valamennyi Binnkát határidő előtt elvégzett. Ke a meggyőző példa bizonyítéka annak, hogy nincs olyan nehézség munkánkban, amelyet ne lehetne leküzdeni, ha ■riwel-lélelJkel azon vagyunk, hogy legyőzzük. A győzelmes május l.-ért „A CsISz SzKB feladatul tűzi ki az alapszervezeteknek, hogy a járási és kerületi vezetőségek támogatásával az évzáró közgyűléseken vitassák meg a CsISz SzKB III. teijes ülésének határozatait és harciasabban biztosítsák a CsISz KB VII. teljes ülése határozatainak teljesítését. E határozatból kiindulva mozgósítják az alapszervezetok az ifjúságot a gottwaldi ötéves terv negyedik évének határidő előtti teljesítésére, valamint az ötéves terv ötödik évének teljesítésére való felkészülésére, főként a szocialista munliaverseny további kiszélesítésével és elmélyítésé­vel, az újítómozgalommal, a februári győzelem ötödik évfordulójára és 1933 május elsejére új szocialista fel­ajánlások vállalásával. A párt vezetésével, a Komszoinol példája nyomán, — előre a gottwaldi ötéves terv feladatainak teljesítéséért." (Kivonat a CsISz SzKB m plenáris ülésének határozatából.) Állami gazdaságaink fiataljainak má]ust köszöntő vállalásai Az oroszvárt állami gazda­ságban Murin elvtársnö hét­tagú növénytermesztési cso­portja megtisztitja a cirkot a magoktól és 50 százalékkal íőkozz&k a teljesítményt. Ifj. Tousecky György vál­lalja, hogy mielőtt a Duna- Gözhajózási Társasághoz el - menne tanplsnak -- tíz tehenet Malinyina módszere szerint fog fejni és .5.6 literről 8.6 literre emeli a tejtermelést s ezzel eléri a tervbevett ter­melést. A dolgozóknak 1260 liter tejjel többet ad, ebből május elsején 700 litert, ami 3640 koronának felel meg. Turan és Koros elvtárs- nök vállalják, hogy emelik a tyúkok tojáshozamát s az évi 122 darabot 125.re emelik, ami 3795 darab tojásnak s pénzben 9487 koronának felel meg. Ebből május elsejére 2300 darab tojást adnak át 5750 korona értékben. A gazdaság CsISz-csoportja vállalja, 1 hektár cukorrépa minden munkálatát. •ár A gömörpanyiti CsISz-szer- vezet tagjai kötelezettségvál­lalással fejezik ki hálájukat és szeretetüket a párt és a dol­gozó nép iránt. M!ájus else­je tiszteletére felajánlást tet­tek, hogy a községben lévő harmadik típusú EFSz-nek se­gítő kezet nyújtanak a tava­szi munkák .sikeres elvégző • sében. Ez alkalommal 500 mun­kaóra ledolgozására kötelez­ték magukat Ugyanakkor vállalták, hogy május else­jéig a csoport minden tagja megszerzi a Fucslk-jelvényt a csoport egyik tagját hathó­napos brigádra küldik ki az ifjúsági építkezésre. ■ár A dévényújfalusi állami bir­tokon Danajka István Skoda- 31-es traktorával 206 hek. tár szántásánál 50 liter naf- tát takarít meg.' Turner Mária, aki 13 tehe­net fej, vállalja, hogy az ed­digi 8.6 literes tejhozamot 9.6 literre emeli, ami 3000 li­ter tej-túlteljesítményt és 13.500 koronát jelent. Továb­bá vállalja, hogy a 6-os és 9- es számú tehenek tejhoza­mát február 15-töl május else­jéig 25 literre, az 5-ös és 10- es számú tehenek tejhozamát február 15-töl 20 literre eme­li. Repány Júlia szintén 13 te­henet fej. Május elseje tisz­teletére vállalta, hogy terven felül 300 liter tejet fej ki, ami pénzben 1350 koronát je­lent. •ár . . A losonci gép- és traktor- állomás gépjavító műhelyének CsISz-tagjai május elseje tisz­teletére vállalták, hogy az ál­taluk megjavított láncos szov­jet traktorokat minőségileg úgy megjavitják, hogy azok egyetlen üzemzavar nélkül 1500 munkaórát dolgoznak le. „Az Ifjúság egyrésze még a burzsoa-nacinna- lizmus és sovinizmus be­folyása alatt áll“ — mondotta Rázus elvtárs a CsISz SzKB lU. ple- nárfe ülésén. „Az igazi hazafiasság hatal­mas erőforrása a szocializmus építésének." — Sokszor hallani ezt és ez így is van. Aki sze­reti hazáját, az nagyobb oda­adással építi, nagyobb önfelál­dozással őrködik biztonsága, békéje felett. Kevés az olyan ember, aki ne adná oda képes­ségeinek legjavát hazájának, ha tudja azt, hogy munkájára, erős karjára, eszére szüksége van hazájának. Kevés az olyan meg­átalkodott, mihaszna ember, aki megtagadja hazáját, de mégis akad. Ezek a gerinctelen alakok pár koronáért nemcsak hazáju­kat, hanem tulajdon anyjukat is képesek áruba bocsátani. És mégis, legtöbbször az ilyen em­berek szájaskodnak legjobban „a magyarság nevében". Persze ma már nem rádióban, nem újságokban és gyűléseken, ha­nem csak úgy — állomásokon, kocsmákban, utazás és kártyá­zás közben. Nem nehéz ezeknek a szájhős magyaroknak a valódi célját, szándékát eltalálni, ha az ember egy kicsit közelebbről szemügyre veszi őket. Nem ne­héz megállapítani, hogy a haza­fias érzés helyett ezeknek az embereknek a tetteit a pénz, az érdek mozgatja. Kik ezek az emberek és miért szájaskodnak? A falvak „nagy magyarjai" — mindenki tudja, hogy senki má­sok, mint a falu volt vezetői, a kulákok, a kocsmárosak, cséplö- géptulajdonosok, stb. Ha na­gyobb adót, magasabb beszól- gáltatási kötelezettséget rónak ki rájuk, mint a dolgozó pa­rasztokra, a szlovákokat szidják és a „magyarság jogtiprottságá- ról" kiabálnak. Harcot hirdet­nek a magyarság „jogaiért" és nagylelkűen ennek a harcnak íz élére állnak De milyen jo­gokért is szájaskodnak ezek az emberek? Ezek a nemes bable­A MAGYARKODÓK vés vitézek harcba szállnak a bablevesért, hogy kilophassák belőle a kolbászt. Mit jelent ez magyarul ? A falu kulákjai szemfényvesztő módon letagad­va az égről a csillagokat is még ma is „jogfosztottságról" fecseg­nek. De hiszen a magyar dol­gozó nép ma már teljesen egyenrangú ura és birtokosa hazánknak a szlovák és a cseh dolgozókkal karöltve. Mindenki tudja ezt és ezt bizonyítja éle­tünk lépten-nyomon. Mégis mi­lyen „jogról" van itt szó? A ki­zsákmányolás jogáról, a külá- kr^nak arról a tégi jogáról, hogy a falu nyakára ülhessenek és mint a piócák kövérre, vas­tagra, gazdagra szívhassák ma­gukat a dolgozók véréből. Hát ilyen „jogot" akarnak ők a szájhős magyarkodó kulákok. De mérget vehetnek rá, — ezt a jogukat már eljátszották. Hiá­ba akarják nemzetiszínű zászló­ba burkolni ezt a „külák jogot" — kilóg a lóláb! De nemcsak a kulákok kiabál­nak így. A letűnt rendszert hűen kiszolgáló, népi államunk vezetéséből kiebrudált úgyneve­zett „szakemberek", is féltéglá­val verik a mellüket, hogy a magyarságidcat bizonyítsák. A régi rendszernek ezek az árnyai, vagy ,Jtolt lelkei" szív­hez szólóan azt magyarázzák, hogy őket azért nem átkedmaz- zák, mint szakembereket, mert magyarok, mert mindenhová szlovákokat ültetnek és ma sem­mibe sem veszik a szakembere­ket". A tolikereskedőt könnnyű megismerni tollas kabátjáról. Hát így vagyunk ezekkel az emberekkel is. Dolgozóink jól emlékeznek ezekre az úgyneve­zett szakemberekre, akik az úri rendet kiszolgáló jegyzők, vég­rehajtók, katonatisztek, botosis­pánok. munkáshajcsárok voltak Igen. Nagyot fordult a kerék. Olyan nagyot, hogy ma már ilyen „szákemherekre" nincs szükségünk Csakis ók tehetnek róla, hogy rossz ..szakmát" vá­lasztottak és ma kénytelenek vag'yunk más területen alkal­mazni őket. Az értelmiségnek egy másik kis töredéke, amely ma is dol­gozik, a magyarkodás egy má­sik hibájában szenved. (Meg­jegyzem, ez a töredék a ma dolgozó és építő, becsületes, ha­ladó értelmiségünknek csak na­gyon kis töredékét teszi ki.) Ez a kis értelmiségi töredék a nem­zeti kultúra fejlesztésének jel­szava alatt mindent agyondi- csér, ami magyar és mindent le­becsül, ami nem magyar. Fel­színre hoz olyan „kulturális ér­tékeket", amelyeknek semmi közűk sincs a haladó magyar nemzeti, kultúra értékeihez. Elő­szedi és terjeszti a ponyvairo­dáimat, a régi, ócska népszín­műveket taníttatják be fiatal­jainkkal, kijátszva a hivatalos szerveket és így reakciós tanok­kal, irodalommal mételyezi ifjú­ságunkat. Haladó értelmiségünknek és ifjúságunknak mindez ellen ke- ményen fél kell vennie a harcot és fd kell nyitnia a jószándé­kú értelmiség rétegének is a szemét, hogy különbséget tud­jon tenni nemzeti kultúránk haladó, valódi értékei és a szenny, a reakciós „hagyaték" között. Nem egy reakciós elem ma úgy lép fel hazánkban, mint a nemzeti kultúra és a nemzeti öntudat szószólója. Jól tudják ezek az elemek, hogy a nemze­ti érzés, a hazaszeretet hatal­mas erő és éppen ezért ezalatt a lobogó alatt igyekeznek befu­rakodni dolgozóink bizalmába. Meg kell tanulnunk, hogy a haladó magyar nemzeti kultúra lobogóját pártunk emelte ma­gasra, ö ápolja és terjeszti, tí- mogatásával népünk továbbfej­leszti. de a reakció is igyekszik „báránybőrbe bújni" Nem egy­szer előfordul, hogy a volt le­venteoktató. rmigy Hunyadi-pán­célos Józsei Attilát szaval, a reakciós pap Petőfiről tart elő­adást. Biztosan csodálkozna Jó­zsef Attila és villámokat szórna Petőfi szeme, ha mindazt látná. Pedig nincs mit csodálkozni mindezen, csak ismerni kell az osztályellenséget és akkor meg­látjuk, hogy mi rejtőzik a bá­ránybőr mögött. Hogyan nyilvánul meg mind­ez a becsületes dolgozók köré­ben? Fennforog-e a magyarko­dás, a nacionalizmus újabb megnyilvánulása a dolgozók és az ifjúság körében? Nyilvánva­ló, hogy az előbb említett ele­mek hatással vannak ifjúságunk széles tömegeire is. Nem egy­szer hallja az ember becsületes dolgozó fiatal szájából, hogy „a magyarok a legjobb dolgozók", „a magyarok értenek legjobban 2 földműveléshez", „a legjobb traktorosok a magyarok". „ a legjobb brigád a magyar bri­gád", „a szlovákoknak csak a szájuk jár és nem tudnak dol­gozni". stb. stb. így nyilvánul meg a fnagyar- kodás, a nacionalizmus eme formája a magyar dolgozók és az ifjúság körében Pedig hát a valóság mást mutat. A varjú is magát tartja a legszebb madár­nak, de mindenki tudja hogy nem a varjú a legszebb madár. Valahogy hasonlóan állunk ez­zel a kérdéissel is. Igaz hngy nem egy kiváló magyar sztaha­novistánk. élmunkásunk, trak­torosunk, EFSz-tagunk van de így van ez a szlovák dolgozók körében is. Nekik is sok a ki­váló dolgozójuk. Példát nem is hozok fel — nézzen körül min­denki elfogulatlanul a saját munkahelyén és akkor meglát­ja, hogy nemcsak a magyarok tudnák jól dolgozni És ez nem is baj. Bár még több kiváló sztahanovistánk, élmunkásuhk, traktorosunk lenne, legyen az szlot'ák, vagy magyar, vagy bár­milyen nemzetiségű. Igen, nézzen körül elfogulat­lanul hazánkban minden fiatal, ismerjük meg alaposan hazánk népeit, azok életét és kultúrá­ját. valamint szoká.sait. Fontos ez, mert e nélkül nem tehetjük teljesen szorossá, valóban ben­sőségessé a hazánkban élő fia­talok közti kapcsolatot és barát­ságot. SZŐKE JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom