Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-01-27 / 4. szám
1953 január 27. Ú) IFIÚSÁ6 / A hiányosságok kiküszöbölésével újabb sikerekért S>'.oml»aton é» vasárnap több helyen megtartották a C^lSz járási ktmferenciáil Selmecbánya. A Selmecbányái járási szervezet a CsISz utolsó járási konferenciája óta nagy lépést tett előre. A CsISz soraiban további jó dolgozók nevelkedtek, mint például Szlávik elvtárs csoportja a bányászotthonból, amely a vájár-normát 140 százalékra teljesíti, Maruska elvtárs csoportja 122.8 százalékot ér el. Jó propagandisták is nevelkedtek, mint például Palik és Lisakai elvtár.sak. De a CsISz KB VII. plenáris ülésének határozatát gyengén teljesitették, a C.sISz-tagokat nem nyerték meg a határozatok teljesítésére. A járási konferencia rámutatott a politikai iskolázás terén mutatkozó hiányosságra. A megalakult 38 politikai kör közül csupán 28 dolgozik. A járási konferencia sokkal adósa maradt az üzemi szervezeteknek. Maga a beszámoló csak két üzemi szervezetről emlékezett meg, a Drevoindustriáról és a Pletáról. A beszámolóban nem volt szó az ércbányákról, a dohánygyár CsISz- tagjairól, stb. Persze e két szervezet CsISz-tagjainak munkáját is kiértékelték, de igen gyengén. Nem volt látható, hogy a CsISz-tagok hogyan járultak hozzá a terv teljesítéséhez, az új munkamódszerek bevezetéséhez és a munkafegyelem megszilárdításához. A vitában a stefultovói, az iljai és prencsovi helyi szervezet küldöttei bírálták a járási vezetőséget, mert kevés támogatást kaptak tőlük. A járási vezetÖ!?éget helyesen bírálták, mert bizony keveset segített és kevés figyelmet szentelt a rosszul dolgozó CsISz-szervezeteknek. A CsISz járási konferenciája iskola volt a küldöttek részére. Az új járási vezetőség előtt, amelyet a konferencia választott (a vezetőségbe több üzemi és falusi CsISz- tagot kellett volna beválasztani) a kapuk a munka a járási szervezetnyitva állnak megjavítására ben. Tőketcrebes. Több mint száz küldött 33 helyi, 8 üzemi és két iskolai CsISz-szervezetből, tárgyalt a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség töketerebesi járásának V. konferenciáján. A konferencia leleplezte a CsISz járási vezetőség munkájának nehézségeit, különösen a falvakon. A CsISz járási vezetősége vezető titkárának, Sztarsiková elvtár-snönek jelentése és a 45 küldött vitafel- szólalása bizonyította azt, hogy az Ifjúsági Szövetség alapszervezetei, főként a falvakon nem váltak a párt segítőtársaivá az EPSze-k taglétszámának megszilárdításánál és gyai-a- pitásánál. A helyi szerve.zetek főként kultúrmunkávai foglalkoztak. De ezt a kultúrmunkát nem kapcsolták össz az Ifjúsági Szövetség alapfeladatával a falvakban. Ott, ahol az Ifjúsági Szövetség ta.gjai szorosan felzárkóztak a pártszervezet mögé. .szép eredményeket értek el Az ilyen szervezetek közé tartozik a koz.suchovi, cejko^^. brehovi é.s több más szervezet. Jó eredményeket ért el az Ifjúsági Szov’etség a töketerebesi járásban a pionír c.soportok munkája és kiépítése terén. A vítatel.szólalásokban elégtelen nek bizonyult némely C.sISz-tag fej- lett.sége, mert tévesen magyarázták az Ifjú.ságt Szövetség feladatát a falvakban Harman elvtárs, a párt járási titkára figyelmezetette a tagokat erre a hiányosságra és konkrét példákkal mutatta meg a CsISz-tagok feladatait a töketerebesi járás falvaiban. A konferencia határozata feladatul tűzte a CsISz újonnan választott járási vezetősége elé, hog^y fokoz- niok kell a falvak, traktoráUomások és állami gazdaságok szervezeteinek szentelt figyelmüket. Továbbá feladatul tűzte minden helyi szervezet és minden tag elé a tanulás elmélyítését és a Komszomol gazdag tapasztalatainak terjesztését és hasznosítását a szervezetek munkájában. Illává A CsISz Illava-járási konferenciáján, amelyet Dubnicán tartottak, az alapszervezetek küldöttei értékelték az egész járásri szervezet tevékenységét és saját alapszervezetük munkáját is. Igazságosan rámutattak a járás munkájának nagy nehézségeire. A legnagyobb nehézségek a helyi szervezetekben mutatkoztak. Sok funkcionárius még mindig a színielöadá.sok és táncmulatságok reidezésében látja legfontosabb tevékenységét a falvakon. A szövetkezet mimkájában való aktív részvétel. — a kis- és középparasztok, sokszor saját szüleik megnyerése a közös gazdálkodásra vagy a szövetkezetek magasabb típusaira való áttérésének propagálása — ez részükre csak másodfokú feladatot jelent. így van ez például a CsISz szlávnyicei, prejtai és más szerve zeteiben. A vitában kevés ehdárs beszélt a fiatíűok eszmei fejlődésének fokozásáról, a politikai körök munkájáról. Ez arról tanúskodik, hogy éppen a fiatalok nevelésében mutatkoznak a legnagyobb nehézségek és hogy sok helyen a CsISz funkcionáriusok egryáltalán nem kisérik figyelemmel egyes CsISz-tagok fejlődését. E téren meg kell javítani a dubnicai K. J. Vorosilov-üzem CsISz-szerve, zetének tevékenységét is. Elsőrendű fontossággal bír, hogy a falusi fiatalok, akik valamely üzemben dolgoznak, de azért falun laknak a helyi szervezet mozgató erői legyenek. A járási vezetőségnek a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelnie főként a falusi csoi>ortoknak. Tornaija A tornaijai járás CsISz-tagjai ez év januárjában tartották a CsISz IV. járási konferenciáját. Fiatal, új arcokat látunk a szépen feldiszitett teremben. Alig látunk egy-két olyan tagot, akik az előző években is résztvettek a járási konferencián. A csoportok a legaktívabb és egyúttal a legfiatalabb tagokat küldték el a konferenciára. hogy beszámoljanak a csoport egyéves munkájáról. A kiküldöttek sokat vártak a konferenciától, A kritika és önkri- tika elmélyítésével a hibák kiküszöbölődtek és értékes tapasztalatokkal gazdagodtak. A konferencia meghozta a várt eredményt. Az értékes vitafelszólalások annak bizonyítékai. hogy a járási vezetőség alaposan előkészítette a konferencia hallgatóit a vitafelszólalásra. Azok a május elseje tiszteletére tett értékes kötelezettségvállalások, amelyek a konferencián elhangzottak, megmutatták a tornaijai járás ifjúságának mély öntudatát és politikai fejlettségét A küldöttek bü-sz- kén tekintettek vissza az 1952-es évben végzett munkára A ^árás ifjúsága különösen szép eredményeket ért el a szövetkezetek megszilárdítása és továbbfejlesztése terén, A CsI.Sz tagok először szü'e'kct, rokonaikat. majd ismeiö.seiket győz ték meg a közös nagyüzemi gazdái kodás előnyeiről. Ebben a munkában különösen kitűntek Gömörpanyit.in Kerek é.« Kékesi, Bején Piisko. Er délyi, E.sztei gál.yos és Dorkó elvtár sak, akik minden idejüket a kis- és középparasztok között töltötték. Kiváló munkát végzett Dorkó elvtárs, aki a tornaijai téglagyár munkása. Dorkó elvtárs munkahelyéről hazatérve sorra látogatta azokat a kis- és középpai'asztokat, akik még tétováztak a szövetkezetbe való belépésben. Gerinces munkát végeztek a rimaszécsi és az orávkai fiatalok is. Orávkán az ifjúság maga készítette elő a szövetkezet megerősítéséről szóló munkatervet. Ennek következtében az orávkai kis- és középparasztok tömegesen, önnepélyes keretek között tértek át a közös gazdálkodásra. A vezető titkár beszámolójából és a járási kommunista párt titkárának beszédéből láthattuk, hogy a já- rás legkiválóbb CsISz-cno portja Gömörpanyiton van. A gömörpanyití fiatalok példaképül állanak a járás összes CsISz-csoportja előtt. Az elmúlt évben kötelezettséget vállaltak, hogy bekapcsolódnak és 55 hektárnyi területen maguk elvégzik az aratást. Ebben a munkában szocialista mimkaversenyre hívják ki a járás összes C.sISz-c9oportját. Kötelezettségvállalásuknak 200 százalékban eleget tettek. Két nyolctagú brigáddal, öt önkötözövel két hét alatt 110 hektáron elvégezték az aratást. Ezzel a kimagasló eredménnyel másodszor nyerték el a vándorzászlót a tornaijai járásban. A fiatalokat még jobb munkakedvro alkotásra serkentik az elért eredmények. A konferencián ugyancsak szocialista munkaversenyre hívták ki az 1953-as év békearatésára a járás összes CsISz-csoportját. A pa- nyiti fiatalok rendszeresen látogatják a politikai köröket is. Meg kell jegyeznünk, hogy a C.'ISz politikai köre egyesült a község konimunista pártjának körével. A csoport négy tagja elnyerte a legmagasabb kitüntetést, Csehszlovákia Kommunista Pártjába tagjelöltként való felvételét. Száraz elvtárs. a Csehszlov'ákiai Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kiküldötte összefoglaló beszámolójában magasan értékelte a panyiti fiatalok munkáját és így nyilatkozott a panyiti fiatalok vita- felszólaJásáról: — Az a beszámoló, amelyet a gömörpanyití csoport kiküldötte tárt elénk, megfelelt V’olna országos konferencián is. Feltétlenül szükséges, hogy a járás ifjúsága szem előtt tartsa és tanuljon a gömörpa- nyiti fiatailoktól. Galic traktoi'os brigádvezetö vezetésével jól dolgozott a traktorál. lomás CsISz brigádja is. A CsISz- brigád az agrotechnikai munlvák mind minőségi, mind g.vors elvégzésénél példaképül szolgált. Keveset mondhatunk azonban a tornaijai VDP, a Földműves Rak társzövetkezet, valamint a járási nemzeti bizottság CsISz-csoportjának működéséről. Ezekben a csoportokban legt0bbn}0re értelmiségi fiatalok vannak és könnyen adódna idejük a szervezeti munkára. Azonban ezek a csoportok teljesen széjjel estek. Komoly hibák mutatkoztak Pelsö- falun is, ahol a tagok a CsISz elnöke vezetésével ellentétet .szitottaK az EFSz és a párt között. A járási vezetőség azonnal kiküszöbölte ezt a súlyos hibát. A tornaijai ifjúsá'; előtt gottvval di ötéves tervünk utolsó évében nagy feladatok állanak. Azonban járá-= helyes irányításával min den feltétel me.gvan arra. hogy . lövőben is teljesit.se az épitőmun kában rájuk váró feladatokat. Fokozott figyelmet a káderek kiválasztására A gottwaldi ötéves terv ötödik évébe léptünk. Dolgozó népünk a Szovjetunió támogatásával és pártunk vezetésével sikeresen építi a szocializmust hazánkban. Szocialista építkezéseinkből ifjúságunk is jelentős mértékben kiveszi részét. Nehéziparunk különféle ágazataiban, állami gazdaságainkban, EPSz-einkben, gép- és traictor- állomásainkon és iskoláinkon öntudatos ifjúságunk lelkes munkájával és tanulással segíti pártunkat az ifjú nemzedék nevelésében. Sikereket értünk el eddigi munkánk során. A hiányosságainkat sem lepleztük el, mert csak igy tudjuk munkánkat még magasabb fokra emelni és további sikereket elérni. Elért sikereink nem szabad, hogy önelégültséget szülje- nek soraink közt. Sőt! Azon kell dolgoznunk, hogy most, a járási konferenciák lezajlásának idöszaká ban munkánkat a termelés sikeres teljesítésére és a sikereket bizto sító munkára, a káderek helyes kiválasztására és nevelésére kell fordítsuk. „Minden a káderektől függ“ — mondja Sztálin elvtárs. Ezért, hogy munkánkat megjavítsuk és fokozottabb mértékben vegyük ki részünket a .szoclali2anus f elépítésé bői, szükséges, hogy tekintsük szív ügyünknek a káderek kiválasztását elhelyezését és nevelését. Alapszervezeteink vezetőségei és járási vezetőségeink előtt az a feladat áll, hogy új kádereket vála.sz- szanak ki mozgalmukból nemzet- gazdaságrunk minden szakaszán, hogy ezáltal biztosítsuk az ifjúság fokozottabb részvételét az ország igazgatásában. Ifjúsági Szövet-ségünk hazánk magyar ifjúsága számára is szervez magyarnyelvű ifjúsági politikai iskolázást, hogy ezáltal elősegítsük a káderek nevelését s rajtuk keresztül mozgalmunk még nagyobb fellendítését. Alapszerevezeteinkben az oktatási év keretében új káderek nevelődnek, ifjú harcosok, akiknek kommunista munkaviszonyukról az elért teljesítményeik tanúskodnak. Ezért az alapszervezetek nevelési munkájuk keretében a CsISz járási vezetősége támogatásával már most úgy dolgozzanak, hogy a rö- vid időn belül megkezdődő magyarnyelvű CsISz politikai i.skolázásra megfelelő fiatal kádereket válassza- nak ki soraikból. A káderei? kiválasztásánál bolsevik munkamódszerrel kell dolgoznunk, ami azt jelenti, hogy lehetetlenné tesszük, ellenséges elemek beférkőzését sorainkba. “AJapszervezeteink vezetőségei a helybeli pártszervezet támogatásával, tanácsainak kikérésével és felhasználásával végezzék munkájukat e téren is. A CsISz járási yezetőségei az eddiginél sokkal tevékenyebb munkát fejtsenek ki a káderek kiválasztása terén. E téren gyökerestől fel kell számolni azt a téves és káros nézetet, a.mi sok esetben és több helyen a gyakorlatban is megmutatkozott, mely szerint a káderek kiválasztása asak a fizetett apparátus dolgozóinak közvetlen feladata. . Ez a helytelen nézet! A munkába teljes mértékben be kell kapcsolni a CsISz járási választmányát is! A CsISz fizetett dolgozói csak mint a járási választmány végrehajtó szervei szerepelnek s az elnökség vagy a vála.sztmány néíl?ill nem végezhetnek olyan feladatokat, amelyeket az elnök.síg, vagy a választmány hagy jóvá! Az így végzett munka éles ellentétben állna a CsISz alapszabályzatával és a CsISz-en belüli demokratikus centralizmus alapelveivel. A káderek kiválasztásánál figj”«- lembe kell venni a katonaságtól hazatért elvtársakat is. Ezeknek az elvtársaknak nagy többsége népi demokratiku.s hadseregünk alakulatai CsISz-szervezeteiben mint ta. gok. vagy funkcionáriusok komoly munkát fejtettek ki! Be kel! szervezni őket a mozgalmi munkába, iskolába küldeni, hogy gazdag tapasztalataikkal fellendítsék mozgalmunk életét. Alapszervezeteink május 1-e tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikban a nevelési mimkávaj kapcsolatban elsőrendű feladatuknak tartsák, hogy már most válasszanak ki kádereket a CsISz magyarnyelvű politikai iskolázására A CsISz járási vezetőségei tartsanak fenn szoros kapcsolatot az alapszervezetekkel, hogy kellő időben biztosíthassák a legjobb káderek kiválasztását. Pártunk minden téren támogatja az ifjúság építő ko^eményezését, mert soraink közül öntudatos, harcos fiatalok kerülnek ki, akik mozgalmunk munkájának fellendítésével fokozottabb mértékben mozgósítják ifjúságunkat nagy és nemes céljaink elérésére.. Előre az ötéves terv teljesítéséért! Ifjúsái^unk május elseje tiszteletére Már csak néhá2iy hónap választ el bennünket a dolgozók legszebb ünnepétől. CsISz-tagjaink kötelezettségvállalásokban fejezik ki hálájukat e nagy nap emlékének tiszteletére. A tornaijai járás ifjúsága a járási konferencián értékes kötelezett- ségvállaláso'król számolt be. A gömörpanyití fiatalok, akik már kétszer egymás után nyertek vándorzászlót a békearatásban, most szintén versenyre hívják a járás összes CsISz-csoportját az 1953-as évi aratási és cséplési munkálatokban. Május elseje tiszteletére értékes egyéni és kollektív kö telezettségváüalásokat tettek, főként a szövetkezet megsegítése érdekében, melybe a fiatalok jól bekapcsolódtak. Például Kerek és Kékesi elvtársak meggyőzték szüleiket a közös gazdálkodás előnyeiről. A CsISz tagok személyes agi- tációs munkával szép eredményt értek el a tagszerzés terén és részben az ö támogatásuknak Is köszönhető, hogy Gömörpanyit százszázalékban szövetkezeti községgé vált. A harkácsi állalmi tanulóotthon földműves fiataljai csak alig néhány héttel ezelőtt alakították meg a CsISz-1 és máris szép eredményeket értei? el a politikai és szak körök terén. A tanulók CsISz-leáiiv tagjai május e'seje ti.szteletére fel ajánlást tettek, hogy az 1953-as évben saját erejükből annyi ma!a?»t nevelnek fel, hogy a harkácsi állami birtok százszázalékon felül eleget tehessen húsbeszolgáltatásának. Ezzel nemcsak dolgozóink jobb ellátásához járulnak hozzá, hanem fejlesztik szaktudásukat is. Nem maradnak el a kötelezett- ségrvállalásokban a visnyói CsISz- csoport tagjai sem. Ez a csoport az utóbbi időben egyre élénkebb munkát fejt ki. A legutóbbi taggyűlésen a fiatalok elhatározták, hogy felajánlásokat tesznek május elseje tiszteletére. A tavaszi munkák sikeres elvégzésénél segítőkezet nyújtanak községük újonnan megala- EFSz- tagjainak és a vetésnél, valamint egyéb mezőgazdasági munkák elvégzésénél hatszAz brigádórát dolgoznak le. » A haracai CsISz-csoport tagjai május elseje tiszteletére fogadalmat tettek, hogy megalaj?itják a Hadsereggel Együttműködő Szervezetet. A szervezetbe bevonnak minden CsISz-tagot. A taveCszi munkáknál kisegítő csoportot alakítanak, amely szükség esetén segíteni fog az EFSz-tag :?nak a tavaszi munkák tervének időbeni teljesítésében. ‘'íp(í‘
