Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-05-13 / 25. szám
i ÜJ IFJÚSÁG A CSlfeZ SZLOVÁKIÁI KUZPOÍNTl BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fejlesszétek munkamédszereiteket, váljatok szakmátok mestereivé, üzemeitek, EFSz-eitek élenjáró dolgozóivá! Bratislava, 1953 május 13. Ara 2 Kcs II. évfolyam 25 szám. Lenin, Sztálin zászlaia alatt, híven Klement Gottwald útián! A köztársaság építésének nyolc éve ANTONlN ZAPOTOCXt A csehszloválclai munkismoígalo« tíirténelmé- ben 1945 májusa új korszakot jelent. A munkásosztály ezen időpontig nehéz és ál- doMtekkal teli küzdelmet vívott azért a lehetőségért és jogáért, hogy résztvegyen a társadalmi rend építésében és kialakításában. Küzdelmet vívott a kormányzásban való részvételért és az uralomért. A Szovjet Hadsereg májusi győzelme nemcsak hogy teljesen megdöntötte a hitleri bűnös íá- slzmus íelluvalkodott hatalmát, hanem az egész kapitalista világrend alapjait is erősen megrendítette. A felszabadult országok nemzetei előtt az a kérdés állott, hogy maguk válasszák meg az új társadalmi rend és országuk rendje építésének útját. A Szovjetunió következetesen hű maradt ahhoz az ígérethez, amelyet Sztálin elvtárs már 1941-ben tett, hogy a felszabadulás után a Szovjetunió sem a saját akaratát, sem a saját rendszerét nem fogja rákényszeríteni a felszabadult országokra és teljes jogot ad nekik, hogy úgy rendezkedjenek be területükön, ahogy akarnak. Csehszlovákia munkásosztálya is ama lehetőség előtt állott, hogy hazája társadalmi viszonyainak kialakulására hatást gyakoroljon. Nem elsőízben történt ez. E lehetőség már az első világháború után a régi Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásakor is megvolt. A munkás- mozgalom akkor nem hasznáita ki ezt a lehetőséget, mert annak az akkori szociáldemokrata pártnak, opportunista vezérei féltek » háború által forradalmasított tömegek erejétől, .Az új rend építésével kapcsolatos felelőségtől is teltek. Előnyösebbnek és kedvezőbbnek látták a maguk szempontjából, hogy az új köztársaságban is a régi kapitalista rend szilárditására, mintsem az új rend építésére nyújtsanak segédkezet. így minden szocialista követelés, amive! Csehszlovákia dolgozó népe már 1918-ban az első köztársaság építésénél fellépett, eredménytelen maradt. Az első köztársaság, Masaryk köztársasága, megmaradt kapitalista köztársaságnak. A munkásosztály és a dolgozó nép nagy árat fizetett vezérel árulásáért. Továbbra is megmaradt a Icapltalista kizsákmányoló rendszer és ezért jöttek a ga^aságt válságok is,' a munkanélküliség, a fasiszta támadás, á cseh burzsoázia kapi- tuláiása, a szerződésnek a nyugati szövetségesek részéről, való elárulása, önállóságának elvesztése, a háború és a fasiszta megszállás. 1945-ben másképpen alakultak a viszonyok. A Csehszlovák Köztársaság munkásosztályának és dolgozó népének vezető pártját nem az oportu- nista szocialisták képezték. A szocializmus kom- promisszumoti nem ismerő építőjének, Klement Gottwald elvtársnak vezetésével Csehszlovákia Kommunista Pártja lett a munkásosztály és a dolgozó nép vezető pártja. Ez a polgári kapitalista burzsoázia elleni előző küzdelemben és a háború alatt a hitlerista betolakodók és megszállók ellen vivott áldozatteljes könyörtelen küzdelemben edződött forradalmi párt, a burzsoáziával és a kapitalistákkal nem lépett koalíciós egyezményekre. Nem árulta el a munkásosztály érdekeit. A nép érdekeinek ártó kényelmes koalíciós paktálással szemben, minden dolgozó elé fényes célt tűzött; A népi demokrácia útján a szocializmus építése felé. A párt nem félt a régi, nem megfelelő kapitalista rendszerek megszüntetéséért és új szocialista rendszerrel való helyettesítéséért magára vállalni a teljes felelősséget. Mindnyájunk boldogsága és jóléte sem saját népünk kizsákmányolásával, sem más népek rabló módon való kifosztásával és szolgaságba döntésével nem építhető fel. Az örömteljes kulturális és anyagi téren biztosított élet csak mindnyájunk közös munkájával, a munka termelékenységének fokozásával, a termelési technika, a termelés megszervezésének és tervezésének állandó tökéletesítésével építhető fel. Az ipar, a kereskedelem és a pénzügy államo- sitásával megteremtettük a termelés új megszervezésének és a munkatermelékenység fokozásának lehetőségeit. A földműves szövetkezetek létesítésével a mezőgazdasági termelés terén Is igyekezifaik a fárasztó robot megszüntetésével, a gépesítés és a korszerű agronómial módszerek segítségével váló racionális gazdálkodás be- vézetésével létrehozni a teljesítmények és a munkatermelékenység fokozásának alapját. Ebben van a kapitalista és a szocialista terme-, lés munkatermelékenységének növekedése között az alapvető különbség. A kapitalista társadalombán a munka termelékenységének növekedése nem biztosítja a fokozódó anyagi szükségletek kielégítésének egyre nagyobb lehetőségét, hanem ellenkezőleg, nagyobb kizsákmányolást, a tőkés profit növekedését vonja maga után és a gazdasági válságok veszedelmét, a munkanélküliség növekedését idézi elő, ami a dolgozók létfenntartásának egyre nagyobbfokú veszélyeztetését jelenti. Népi demokratikus köztársaságunk és ama törekvésünk nyolc éve, hogy felépítsük a tervezett ipari és mezőgazdasági szocialista gazdaságot, örömteljes és büszkeséggel eltöltött mérleg, amely óriási sUcereket mutat fel. Emlékezzünk csak vissza, milyen volt nyolc évvel ezelőtt termelésünk, közellátásunk és anyagi és kulturális szükségleteink kielégítése. Milyen volt ez a háború előtti, München előtti köztársaság idején, mind a kapitalista konjunktúra, mind a gazdasági válság időszakában. Ennek ellenére azonban sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy szocialista építésünk még korántsem fejeződött be. Mivel tehát még nem fejeződött be, nagy feladatok várnak ránk és számítanunk kell arra, hogy a jövőben is sok hiányosság, nehézség és akadály merül fel elő- tUnk. Küzdjük le e nehézségeket és akadályokat, kényelemből ne térjünk ki előlük, ne legyünk klshitűek Ez év áprilisában emlékeztünk meg a szociáldemokrata párt brevnői eáső kongresszusának 75. évfordulójáról. Mily nagy jelentőségű volt a szocializmus ama néhány lelkes úttörője, akiket — mint szokás mondani — tíz újjunkon megszámlálha^tnank, akik 75 évvel ezelőtt itt merészen lerakták addig teljesen zavaros, szervezetlen mozgalmának, elégUletlenségének és pz akkori társadalmi rend megváltoztátásáta a'^ka- . pitalizmus megdöntésére és a szoclallzmüs felépítésére irányuló törekvésének szervezeti alapjaitMennnyl akadályt, mennyi kudarcot, mennyi vereséget és csalódást, mennyi áldozatot és látszólag kedvezőtlen helyzetet élt át a munkás- mozgalom. Mégis, ami lehetetlennek és megvalósltha- tatlannak látszott, az nagy és elvitathatatlan győzelmét ünnepli A munkában és harcokban eltelt 75 év nemcsak kötelez, de egyúttal bizalmat és biztonságot is kölcsönöz. Nincs olyan akadály, amelyet a kommunisták ma ne tudnának leküzdeni és eltávolítani Ezért építettük fel pártunkat, Csehszlovákia Kommunista Pártját, melynek új alapszabályzata értelmében a szocializmus Csehszlovákiában való építésének biztosítása a feladata. A párt e feladatának teljesítése érdekében minden egyes párttag együc főfeladataként tűzi ki; „Mutasson példát, a munkában sajátítsa el munkájának technikáját, szakmájában és munkájában emelje képességét, minden módon óvjt és szilárdítsa a szocialista társadalmi tulajdont mint a népi demokratikus rendszer szent é.^ sérthetetlen alapját.” Nem egymagunk építjük a szocializmust. E- lőttünk áll a Szovjetunió ragyogó példaképe, amely már felépítette a szocializmust. Gottwald elvtárs a prágai Lenin-múzeum megnyitása alkalmával mondott beszédében a következő ut;< sitást adta nekünk: „Egyre szélesebb körben és mélyebben has náljuk ki a szovjet tapasztalatokat és ezért eg re jobban közelítsük meg szovjet példaképü két.” Minden kommunista célja, Gottwald Irányt vének teljesítése, a szoclaUzmus felépítése le gyen.
