Új Ifjúság, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-38. szám)
1953-04-29 / 21. szám
1H53 nnrílis 29. Ol IFlOSáG Klemeni Gotlwaid elvlársról nevezlük el gyárunkai Április 14-én délután a Ganz Villamossági Gyár dolgozói és a vállalat vezetosege ünnepségre jött össze és ezen az ünnepségen valóra váltották az üzem dolgozói régi óhaját. Nem elég, hogy a gyár formája és a gyári dolgozók élete annyira megváltozott, kell, hogy változzon a gyár neve is. A gyár homlokzatáról így végre lekerült a Ganz név, ami a dolgozókat még a tőkés társadalomra, a tőkés kizsákmá- nyolá.sra emlékeztette. A gyár dolgozói kiván.ságára és kérésére megváltoztatták a gyár nevét. A gyárat a csehszlovák nép nagy fiáról, Sztálin elv- társ legjobb tanítványáról, Klement Gottwald elvtársról nevezték el. A névadó ünnepségen az üzem pártszervezetének titkára, Vida elvtárs mondott beszédet. Ismertette a névadó ünnepség jelentőségét és Klement Gottwald elvtárs életét. Vida elvtárs beszédében hangsúlyozta, milyen nagy megtiszteltetés a gyár dolgozói számára, hogy a gyár olyan ember nevét viselheti, aki életének minden percét és idejét a nemzetközi munkásmozgaiomnak, a népnek szentelte. De ez a név egyben kötelezettséget is ró a gyár dolgozóira, meri a gyárban készült villamosgépek magukon viselik Klement Gottwald elvtars nevét és hirdetik szerte a világon. Ezért a gyár dolgozóinak még fokozottabban kell harcolniok a minőségi exportáru megjavításáért. V'ida elvtárs beszéde után Major István elvtárs, a Csehszlovák Köztársaság követe mondott köszönetét a gyár dolgozóinak. hogy az ország legnagyobb villamossági üzemét, Klement Gottwald után nevezték el. „Legyetek méltók hozzá, legyetek olyan erősek és harcosak, mint ő volt”, — mondotta végső szavaiban Major elvtars. A gyár dolgozói hozzászólásaikban köszönetüket fejezték ki a minisztertanácsnak és Rákosi elvtársnak. hogy hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy a mai naptól kezdve a gyár a csehszlovák nép nagy fiának, Klement Gottwald elvtársnak a nevét fogja vi- .selni„Cgy fogunk dolgozni mint ő, az ellenséggel úgy fogunk elbánni, mint ahogyan azt ó tanította” — mondotta felszólalásában Komáromi Lajos sztahanovista marós, aki 200 százalékon felül teljesíti normáját. — A gyár dolgozói megfogadták, hogy méltók lesznek Klement Gottwald nevéhez és ezt majd a munkapad mellett be s bizonyítják. Még szorosabbra szeretnénk főzni a magyar és csehszlovák nép közötti barátságot, hangsúlyozták a felszólalók. Az ünnepség után a gyár homlokzatán lelepleztek az új felírást és most büszkén olvashatják a gyár bejáratánál a dolgozók: Klement Gottwald Villamossági Gyár. (Iván József, Budapest) Május elsejei üdvözletünk A diószegi kerületi mezőgazdasági kuidiointézet sósszigeti kutató- és magnernesitö állomása gazdaságának üzemi CslSz szervezete pártunk és kormányunk a mezőgazdaságról hozott határozatainak tudatában, Zápotocky elnökünk forrón szeretett Gottwald elvtárs, az első munkáselnök ravatalánál mondott esküjéhez híven — kötelezzük magunkat, hogy: A sósszigeti gazdaságban példásan •5 hektáron elvégezzük a cukorrépa fermesztésével összefüggő összes munkákat. A sarabolást és az egy.elést úgy 'végezzük el, hogy egy hektáron átlagban 90.000—100.000 répa maradjon meg. A vállalt munkát az agrotechnikai határidő betartásával végezzük el. Ezáltal elérjük azt, hogy egy hektáron 350 mázsa cukorrépát termelünk ki. Versenyre hívjuk ki a gazdaságban a Kálmán Béla elvtárs növénytermesztési csoportját. Ogyszintén versenyre hívjuk ki a diószegi „Oj udvar” gazdaságot és a Szene melletti ..Királyfai Kisérleti és Nemesítő Állomást. Továbbá vállaljuk, hogy gazdaságunk minden szakaszán rendszeresen növeljük a munkatermelékenységet és csökkentjük az önköltséget. Tanulni fogunk a világ leghaladóbb tudományától, a szovjet tudománytól, A szolidaritási alapra 1.000.— Kcs-t adományoztunk. A munkaidő megrövidítésénél 28.000 koronát takarítottak meg. Így biztosítjuk hazánk dolgozói részére egy boldogabb jövőt. Csattanós választ adunk az imperialistáknak — így óvjuk a békét. A kísérleti állomás CslSz szervezete. Örömmel üdvözlik a p'onírok az új iskolatfirvéiiyt Prága — A Nemzetgyűlés pénteki ülésén pmest Sykora, iskola- és nép- nevelésügyi miniszter, Václav Kopecky- Zdenek Fierlinger, Zdenek Nejedly akadémikus, továbbá Ladislav Stoll miniszter és Frantisek Neéáseknek, a CsKP KB titkárának jelenlétében fogadta a példás pionírok egy húsztagú küldöttségét és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség tagjait. A pionírok részéről Ivo Kubes, a prágai Jundris utcai IV. középiskola tanulója köszönetét .mondott a kormánytényezőknek és Csehszlovákia Kommunista Pártjának az új iskolatörvényért. Tajiszia Vasziljevszka, a prágai orosz gimnázium tanulója a CslSz-be tömörült ifjúság névében megígérte, hogy a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség mindent megtesz azért, hogy ifjúságunk az új iskolatörvényt örömteljesen és megértéssel fogadja. .A küldöttek üdvözlésére Zdenek Nejedly akadémikus, Ernest Sykora és Frantisek .Necásek válaszoltak. Kifejezték azt az örömet, hogy ifjúságunk az új iskolatörvényt saját ügyének tekinti azért is, mert ez a törvény Klement Gottwald ajándéka az ifjúságnak, mert elhúnyt elnökünk élete utolsó napjaiban is foglalkozott felnövő nemzedékünk további nevelésének kérdéseivel és minden gondolatat az ifjúság boldog élete megteremtésének szentelte. Zdenek Nejedly, Ernest Sv- kora és Necé.sek ■ elvtársak hangsúlyozták, hogy az új iskolatörvénynek a legnagyobb mértékben hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ifjúságunk magáévá tegye mindazokat a hatalmas feladatokat. melyek hazánkban a szocializmus felépítésénél reá várnak. Az új törvény alapvonala, hogy iskoláink minél jobban megközelítsék a szovjet iskolákat. Ebben a munkában maguk a pionírok és a CslSz-tagok segíthetnek azzal, hogy a legnagyobb mértékben i- gyekeznek megközelíteni nagy példaképüket, a szovjet , pionírokat és a Komszomolt. Májust köszöntő teiajaiilasuuk Mi, a samoü CslSz szervezet tagjai, a Világ dolgozói hatalmas ünnepe, május t-i es május 9-e tiszteletére a Következő köteiezettség vállalást tettük: ifjúsági szervezetünk magara vállalta egy nektár cuKorrépa egesz évi kezdetet, s ezen a legmagasabb hektar- hozam eiéresét. Tíz hektár lucerna egesz évi kezelését. Ifjúsági szervezetünk tagjai négy előfizetői szereznek az Üj ujusagnak. Május elsejére iljúsagunK toniegszer- vezeteinkkel egyuttmukodve kultúrműsort rendez énekszámokkal, szavalatokkal és rövid jelenetekkel. Ifjúsági szervezetünk öUÜ Kcs-val járui .hozzá a bukaresti Világiíjusagi laláikozó megrendezésének sikeréhez. A CslSz sarnoti szervezetének tagjai tudják, mi a kötelességük a szocializmus telepítésében. Tuüjuk azt, hogy felajánlásuk sikeres teljesítésével hozzájárulnak a szebb életért, boldogabb jövőért folyó küzdelemhez. Fekete Edit a sámoti CslSz referense. TöLb mint 1 milíió Kcs-t adtunk a Szolidaritási alapra A Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek februári ülésén Prágában a csehszlovák küldöttség tagjai vállalták, hogy Csehszlovákia ifjúsága a Szolidaritási alapra 5 millió koronát adományoz. Eddig 1,191,000 koronát adtak at a Szolidaritási alapaaak. A Prága és Usty nad Labe-i kerületek adták az összeg legnagyobb részét. Szlovákia ifjúsága több mint 100 ezer koronát adományozott. A további jelentések alapján, amelyek a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség l^özponti Bizottságához érkeztek, arról tanúskodnak, hogy a csehszlovák küldöttség vállalá.sát becsülettel teljesíti. Az érettségi nálunk ünnep lesz Egy ÚJ társadalmi rendszer életbelépésével sok szónak a jelentősége. értelme módosul, sőt nem egy esetben teljesen megváltozik. Hogy néhány példát említsek. Így van ez a „nemzet” szóval is. a' feudalista társadalmi rendszerben a nemzet jelentősége, minőségileg különbözött a burzsoá nemzettől. Vagy az „erkölcs” szó tartalma A burzsoá erkölcs és s szocialista erkölcs közt van legalább olyan különbség, mint egy Körösi Zsuzsa, a pozsonyi magyar pedagógiai gimnázium tanulója. ■ „gyárigazgató” között a kapitalizmusban és egy gyárigazgató között a szocializmusban. Vagy mennyire nem „igaz.ság” a mi számunkra az, ami egy tőkés számára „igaz.ság”. És ígv még sok példát hozhatnék fel. Nem kis mértékben megváltozott az érettségivizsga szó értelme is. .A dolgozó tömegek gyermekei is úgy néztek a „matúrára” mint egy anyagi okok miatt elérhetetlen á- lomra és ez igy is volt, — elérhetetlen. Pedig a munkásosztály viszonya a tudományhoz és a kultúrához, már a kapitalista társadalmi rendszerben is pozitív volt. Lenin elvtárs mondotta, hogy a munkás- osztály születése pillanatától fogva tudásszomjas osztály volt. A múltban, a tanulóifjúság, vagy is azok, akik osztályhelyzetüknél fogva, vagypedig valami más rendkívüli körülmény segítségével (ami ritkán volt) gimnáziumba járt, szintén másképpen nézte és értelmezte az érettségivizsgákat, mint ahogy azt a mai tanulóifjúság teszi Nem is tudok hirtelen más megfelelő hasonlatot találni. Talán a „mumus”, ezzel ijesztgették a kis gyermekeket, ha rosszalkodtak, vagy csinfi- Umkodtak, lesz a legtalálóbb. Ai „mumus” „valami” félelmetes v ilt. ■Azért nem is tudtam elképzelni. Valami olyan fekete, csúnya félelmetes „valamiként” élt képze'C- tembep. De csak „valamiként”. Ilyen volt a régi érettségi is. Tartalomnélküli apolitikus — n.inl az egész burzsoá iskolarendszer. A diákok az érettségivizsgáktól féltek. rettegtek — akárcsak a kis gyerek a „mumustól" — de hiszen érthető is. A burzsoáiskola nem veit a tud imány elsajátításának harcos eszköze. A felsőbb iskolák tanuió- i'júsága általában a burzsoázia dédelgetett' csemetéiből állt. Az ilyen tanulóknak nem volt fontos a komoly tanulás, étég valami a burzsoá Iskolarendszer politikájáról. Tudjuk, hogy a harmadfokú iskolák közül a legtöbb volt a reálgimnázium. A rrálgini- náziumoan végzett emberek kimentek az életbe... hová az életbe’ Mondjuk egy tőkésnek a gyermeke az még tudott hová menni, apja helyére a profitot zsebre vágn. . de hová mehetett mondjuk az a kis polgár vagy parasztifjú, aki eljutott az érettségiig ? Hová ... Hiszen a reálgimnázium nem képez „egész embereket”. Főiskolára? — arra már nem jutott. Egy ismerősöm saját tapasztalatból így jellemezte a helyzetet; „kimentem az életbe mint egy bor^ú bután, zavarosan, ügyetlenül "viá^.- fél évig munka után jártam. 'Végül ' amikor sikerült egy imoki akást kapnom, kezdhettem az egész tanulást élőről.” Hogy az érettségivizsgát hogy értelmezzük a legjobban, a valóság tudja megmagyarázni. A pozsonyi magyar pedagógiai gimnáziumban pár hét múlva harmincán fogfiak érettségizni. Tizenkilenc, hnszévis fiúk, leányok. Három évvel ezelőtt hazánk különböző helyeiről jörrek össze. Egyesek az eke szarvától mások a géptől, a traktortól jöttek, hogy tanuljanak. Dolgozó népünk elküldte fiait, hogy tanuljanak. Vér a vérből. Néhányan folytatták az iskolák.at, többen csak polgárit végeztek, az osztály legnagyobb része azonban elemi iskolai végzettséggel jöttek a gimnázium második osztályába. Hogy hányán arról nem is beszélek. Azokról talán Haraszti Gyuláék, Kohány Fenék, Benkö Józsefék, Bodzás Gyuláék, Sindár Elviráék tudnának beszélni. Beszéljünk inkább az akaratról és a lendületről, amit a munkahelyükről hoztak magukkal az iskolába. Az kellett ide. törhetetlen vasakarat. Csakis igy lett az ekeszarvától jött Kohánv Feriből az osztály legjobb számta- nistűja. Így lett Ma'kotányi Pali. a traktorista. Török Elemér a kőműves az intézet legképzettebb tagja. Kovái'c Zoli a füleki zománcgyár munkapadjától jött az iskolába. M:i a leutevékenyebb tanulók közé ta.-- tozik. Az elvtársak érettségire készülnek. Nem kedvetlenül rettegve, mint valamikor régen. Az érettségivizsgn 3 ni.agyar pedagógiai gimnázi imban . ünnep lesz. A munka ünnepe Há- r rom évi munkának az értékelése. A magyar pedagógiai gimnázium Uko-. ’ Iáikra jólképzett kádereket fog ki-| küldeni, hogy tanítsák dolgozó né-^ pünk gyermekeit. ' Ez a különbség a régi és a mai ■ érettsógivirsga között. Kugler elvtárs azokhoz a kosuti cukorgyári munkásokhoz tartozik, akik a kapitalisták ellen folytatott harc élén álltak; ö mesélte a következő történetet amikor az éhes földmunkásokat harcba inditotta, akkor drága ereklyeként elrejtette a vörös zászlót, amelyet a viharos évek vasfoga alaposan kirágott. A zászlórúd is elkopott már, hiszen a harc közepette sokszor fegyverként is használták. E napokban a fiatal répatermelők konferenciáján Surányban, ahol egyik legnagyobb cukorgyárunk — éppen a Csallóköz répaterületén terjed el — visszaemlékeztek a zászlótörténetre, miközben a felszabadúlt szép munkájukról beszéltek, Rybár elvtárs szólalt fel. Lelkes harcos ifjú a chalomi föld- muvesiskola küldte ki a konferenciára, beszámolt a cukorrépa nagyobb cukor- terme'ésével kapcsolatos kísérletek eredmenveiröl, beszélt arról, hogy az iskola gazdaságán elterülő 10 hektá't bejelentette a prosenicai versenymozgalomba Beszélt továbbá arról is, hogy megkisérli a patak medrét átállítani és a területet ilykeppen termékennyé tenni. Szó. szót követett és a szavakat tettek Bátor új és merész tervek születtek A CsISz-tagok lelkére beszélt és az egész terem tapsolt, amikor a következőket mondotta: „Azt akarjuk, hogy mi is megközelítjük a Szovjetunió ezer hektár cukortermelései a cukoriparban az egész világon a legjobbakhoz tartozunk." Ezek a szavak rányomták bélyegüket a konferencia jellegére. A cukorrépatermelést magasabb tudományos A KOSUTI ZÁSZLÓ TÖRTÉNETE alapra kell helyezni és állandóan emelni kell a cukorhozamot. A nagy lelkesedés közepette nem tudott megfeledkezni Kosútiról, arról a szívós törhetetlen harcról, mindazért, amiről a fiatal termelők máma büszkén beszélhetnek. ★ Bratislavától Komáromig, Nagyme- gyeren keresztül, Qunaszerdahelyig. Szlovákia legtermékenyebb területén a kapitalista korszak legelején új ip:ir keletkezett, a cukoripar. A cukorgyárakat kapitalista leleményeséggel és kapzsisággal építették, rendszerint csak kevés fózökatlan- nal rendelkeztek és két különálló, teljesen önálló felszereléssel, ügy. hogy rosszabb termés idejében kevesebb dolgozóval is üzemben tudták tartani a gyárat. Már a gyárépítésnél számítottak a dolgozók leépítésével. Körülbelül 90 gazdaság, egyetlen egy kizsákmányoló kartelt alkotott és felszippantotta a kis- és középparasztük gazdaságait.' A vidék elszegényedett. A kapitalisták a haszonért dúló harcben a végtelenségig leszállították a földművesek bérét. így 1929-ben óránként 80 fillért fizettek, tehát egy napra nyolc koronát. 1931-ben már csak 50 fillért. A falvakban egyre nőtt az éhség és a nyomor. Akkor szóllaltak meg a vörös zászlók. a sztrájkoknál. A dolgozókat a kommunista párt vezette. A párt a galántai járásban egyike volt a legerősebbeknek. 1921, 22, 26-os években a dolgozók gyűlölete a cukormágnások ellen elérte a csúcspontot és a megalkuvásnélküli ádáz harc — sztrájkban csúcsosodott ki. A gazdaságokon a Hizlalók beszüntették munkájukat és az állatállomány kipusztult. Kosutiban és Diószegen e harcban nagy szerepet játszottak a komszomo- listák. összesen 40-en voltak szervezve. „A Komszomol” tagjai képezték legerősebb bástyáinkat — mondotta Kugler elvtárs. aki annak idején Kosutin a kommunista párt titkára volt. Különösen élénken visszaemlékszem Kosutin Zabka Sándor elvtársra és Diószegen Dévát Lászlóra. Harcos két ifjú ,'olt. Nem tántorodtak vissza a nehézségektől és mindent fel akartak áldozni a munkásosztályért. Fel is áldoztak mindent. Ez 1931 májusában történt. Akkor már a galántaiakat ismerték forradalmi oldalukról a kerület a kapitalisták réme lett. Minden egyes sztrájk a kapitalisták uralmának rovására ment és éppen ezért a kommunista part napról-napra több rokon- szenvre talált és állandóan erősödött. A kapitalisták szét akarták verni a pártot és a mezőgazdasági dolgozók között egyre növekvő forradalmi hangulatot csírájában elnyomni, nehogy elhatalmasixijon és veszélybe hozza a kapitalisták. uralmát. 1931 májusában alkalom nyílt erre. Kosutin éppen népgyűlést tartottak. A hivatalok persze megtiltották. De amikor a szomszédos Heda faluból zászlóval negyven dolgozó jelent meg, élükön Major képiselövel, Kugler elvtárssal és Zabka elvtárssal, akkor a falut már ostromállapotban találták. A kapitalisták legalább 500 csendőrt vezényeltek ki, hogy végrehajtsák parancsaikat. A csendőröket az ország minden részéből odarendelték, többnyire kolonistákból és a tmavai csen- döriskola végzett növendékeiből verődtek össze. Az éhes dolgozókat a jólfelhizlalt csendőrök két szuronyos kordonja vette közre. Nemsokára a dolgozókat elszigetelték a falutól. Azután Jánosík főhadnagy kihivatta Major képviselőt. „Csak azt akarjuk megértetni, hogy nem akarunk éhen halni! Hagyjatok minket békében I” ez ‘volt a lázongók egyetlen kívánsága és ugyanezt tolmácsolta Major képviselő is. Válasz helyett puskatussal fejbe kólintották. Major képviselő összeroppant. Akkor aztán a dolgozók elkezdtek beszélni A csendörkordont mindkét oldalról a dolgozók tömege vette körül. Sokan, akik éppen akkor jöttek ki a templomból a lázadók soraiba álltak. Erre a pillanatra vártak a csendőrök. Lövöldözni kezdtek. A templom bal oldalán, ah il most a szövetkezet üzleté van, lelőtték ?.abka elvtársat, a kosúti Komszomol vezetőjét. Néhány nappal az előtt szabadult fel a fogházból, ahol leülte büntetését, mivel május elsején ezt; kiáltotta- Éljen a Szovjetunió — éljen! 22 éves volt és éppen nősülni készült. Valamivel feljebb a faluban elesett a Komszomol másik vezetője Dévát elvtárs Diószegból. Maga a párt elnöke, Kugler elvtárs a templom előtt súlyosan megsebesült — három golyótalálat érte. Kezét szétzúzta Jánosík csendörföhadnagy kardja. Kosutiban negyvenkét mezőgazdasági dolgozót letartóztattak, megverték és bíróság elé állították őket. A cukorgyári mágnások a markukba röhögtek, hogy sikerült elkergetni a nagy vihart, amely veszélyeztette óriási vagyonharácsolásukat és azt remélték, hogy olyan helyzetet sikerült teremteni, hogy még inkább alkalmak lesz megbéklyózni és láncra verni rabszolgáikat. De elszámították magukat. A kosuti sztrájk jelt adott Szlovákiában sok más forradalmi zendülésre, magában a galántai járásban megszilárdult a kommunista párt helyzete és megmutatta az osztályellenség valódi arcát. Már 1931-ben a községi választásoknál a kommunisták a falu többségét képezték. A kosuti vérfürdő amelyet a cukorgyárosok készítettek elő, megsietette a kapitalizmus bukását. , Zabka Sándor és Dévát László, két komszomolista, mezőgazdasági dolgozó zászlaját, akik életüket áldozták fel érte az ifjúság az egyes szövetkezetekben. állami birtokokon és cukorgyárakban a magasba tűzze ki! ■V JÄ'-V