Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-04-09 / 12. szám

2SSÜ;----------------------------D! IFIÜSÄC — Éjjeli műszakokkal behozzuk az elmaradást A nagyüzemi gazdálkodás nekünk leányoknak is biztos jövőt jelent Mintha tegnap történt volna. Hosz- szantartó esőzés után az utakon sártenger volt. Reggelenként köd ne­hezedett a falusi házak fölé és ösz- szeszorult a szivem. Sokan elmentek nyár végén a tá­voli városokba továbbtanulni. Hív­tak, csalogattak, hogy menjek én is velük. „Hagyd Itt szüléidét és isme­rőseidet s menj tanulni.“ Mintha csak ezt mondották volna, leolvas­tam az arcukról. Itthagytak, de én nem csüggedtem el, mert kész ter­veim voltak már akkor, igen, tanul­ni fogok én is tovább. Tanulni, úgy mint ők, itthon, dolgozó embertár­saim között, velük és értük. Gazda­sági iskolára jelentkeztem. Merész gondolat volt ez még akkor, a mi vidékünkön, különösen nekem, fiatal diáklánynak, mert teljesen még ma­gam sem voltam tisztában terveim­mel, de ha lányokat is vesznek fel a gazdasági iskolára, bizonyára velünk is határozott tervei vannak a mi sze­retett népi deomkratikus kormá­nyunknak. Az internátusbán a legmelegebb otthonra találtam. Heten jöttünk össze s mindazokkal a gondolatokkal és kételyekkel, mint én. Nem volt nehéz megbarátkoznunk, mondhatom várakozásomon felül nyerte még min­den a tetszésemet. Az előadott órá­kon kívül, délután gyakorlatokon ve­szünk részt. A gazdaságtól kezdve az irodai vezetés minden titkáig. A fejéstől a konyha legváltozatosabb ételei elkészítéséig. Mind rendelke­zésünkre állanak, hogy elsajátíthas­suk gket. A fiók szakkörei mellett mi is alakítottunk egy kört, ahol az erre kijelölt időben figyelemmel ki­sérjük többek között a ,.Dolgozó Nő“ című havilapot és kézimunkákat tervezünk belőle. Egészségügyi tan folyamon is résztveszünk itt helyben az iskolában, varrógép is áll rendel­kezésünkre. Konyhakerti munkálatokban is részt fogunk majd venni, ami a mi- csurini kísérleti teleppel lesz majd egybekapcsolva. Tudásunkat szak- könyvekből tökéletesítjük. A kultür- csoport munkájáról is írhatnánk so. kát, az olvasókörünkről. Hogy a he­lyi polgári iskola pionírjainak egy csoportját én vezetem. Készülünk e hét végén három barátnőmmel együtt a Tátrába, rekreációra. Terveket dől. gozunk ki. Minden nap áj megvitatni való problémánk van. Ha az egyhe­tes üdülés után megérkezünk, trak­torvezető tanfolyamra is beiratko­zom, amit szintén a mi iskolánk ré­szére tartanak. Ha a fiók megteszik és annyi sok más bátor lány, miért ne tenném meg én is. Megfogadtam, erősen, hogy tanulni fogok, a tanu­lás mellett dolgozni, hogy így minél többet sajátíthassak el a dolgozó társadalom hasznára és saját elő­nyömre nézve. Mert csak így lehetek haladószellemű, minden követel­ménynek megfelelő, dolgozó értelmi­ség, a jövő biztos záloga. Hála dicsőséges Pártunknak, hogy megadta nekünk azt a lehetőséget, hogy a szüléinkhez közel, csaknem teljesen Ingyen tanulhatunk és egykor érettségizhetünk is. Én már nem saj­nálom a várost, az utca lármáját, a messzeséget. Itt ugyanazt érhetem el dolgozó embertársaim között, mint bárhol másutt, vagy még többet. Csak any. nyit mondhatok kedves olvasóimnak, hogy nincs okom megbánni azt az el­határozásomat, amit egy késő őszi napon tettem, amikor elindultam kis falumból. Kedves leánypajtásaim, gondolkozzatok csak kissé ezen, és azt hiszem, Igazat fogtok adni ne­kem és követni fogjátok az én uta­mat a biztos siker tudatában. VASZILY IRÉN, föMmüveslskola tanulója, Lelesz. A mádi CsISz is megkezdte munkáját A tornaijai gépállomás ifjúsági brigádja éjjeli műszakokkal pótolja a rossz időjárás következtében elma­radt munkát, mondja Gálié elvtárs, az I. számú brigád vezetője. A tornaijai gépállomás dolgozói­nak nagyrésze fiatal, akárcsak a töb­bi gépállomásoké. Szlovákok, magya­rok, fiatalok, akik örülnek a munká­nak, az életnek. Koren elvtárs vette át a csoport vezetését a gépállomáson és a mun­ka, habár lassan, de mégis kerék­vágásba jutott. Szervezésileg rosszul állott a cso­port, — mondja Koren elvtárs — ezt kell elsősorban nevelő munka ál­tal megerősítenünk, de hiszem és tu­dom, hogy a járási CsISz-vezetöség segítségével, ahonnan rendszeres tá­mogatást kapunk, ez sikerülni fog nekünk. így beszéltek az elvtársak és én is bátorkodtam tovább érdeklődni munkájuk felől. Lelko elvtárs, a csoport funkcio­náriusa büszkén jelenti ki, hogy cso­portjuk a tagsági gyűlés keretében megtárgyalta a Párt és kormánynak a gépállomásokról szóló határozatát 1952 III. 26-án. Megvitatták az egyes pontokat, felvilágosították az egyes traktoro­sokat, brigádvezetöket és a brigád­központok gazdasági vezetőit a ha­tározatokból származó feladatok fon­tosságáról. A határozatok megvitatása után élénkség keletkezett a csoportok munkájában. Az ifjúság 70 százalé­ka szocialista munkaversenyben van. A brigádközpontokon a gépek töké­letesen, tisztán beolajozottak, készek a tavaszi munkára és csak a rossz időjárás akadályozza pillanatnyilag a munkát. A tornaijai gépállomás I. számú CsISz-brigádja és a II. számú CsISz- brigád versenyfelhívást intézett a lo­sonci gépállomáshoz a következő pontokban: 1. Az ifjúsági brigádközpont köte­lezettséget vállal, hogy az év végéig 30 százalékkal csökkenti a gépjavításokat. 2. Üzemanyagtakarékosságot “ve­zetnek be és 10 százalékos meg­takarítást érnek el 1952 év vé­gén. 8. Minőségi munkát végeznek, a mezőgazdasági munkálatokat 100—105 százalékig teljesítik. Az ifjúsági brigádok tagjai az üzemi CsISz-csoportnál igazol­ják, hogy munkájukat minősé­gileg végzik el. 4. Az év végéig húsz kis- és közép­parasztot szerveznek be az Egy­séges Földműves Szövetkezetek­be. 5. Brigádközpontjaikat mintás if­júsági központokká épitik ki az év végéig, kultúrközponttá, hogy szakpolitikai nevelésük terén minél nagyobb eredményeket ér­jenek el. 6. Az ifjúsági brigádközpontokban százszázalékos munkaversenyt szerveznek meg. 7. Kérték a losonci gépállomás dol­gozóit, hogy a versenyfelhívást fogadja el vagy esetleg egészítse ki. így készültek fel a gépállomás fia­taljai a nagy harcra a nép életszín­vonalának fokozásáért. A harc most pillanatnyilag szünetei, mert a rossz időjárás következtében nem lehet a gépekkel a földekre menni. Gálic István, az I. számú brigád vezetője jól megtermett gyerek. Más­fél éve dolgozik a gépállomáson. A mi brigádunk a legjobb trak- toristákből áll: Csizmadia. Esztergá­lyos, Ujpál, Grán, Balázs, Győri. Kérdésemre, hogy a rossz időjárás nagyon hátráltat-e benneteket a munkában,''szinte egyszerre felelnek: Hisszük és tudjuk, hogy brigádunk százszázalékon felül teljesíti kötele­zettségvállalását. Alig várjuk, hogy a föld kiszáradjon, hogy munkába állhassunk. Csizmadia és Esztergályos elvtár­sak is akarnak valamit mondani. Két műszakban fogunk dolgozni, hogy az idő teljesen ki legyen hasz­nálva. Nekünk, ifjú traktoristáknak kell utat mutatnunk a többiek előtt az munkamódszerek alkalmazásá­ban, az éjjeli műszakok bevezetésé­ben, hogy behozhassuk a lemaradást. Beszélgetésünk során célzást tet­tem kötelezettségvállalásuk 4. pont­jára. Hogyan képzelitek megnyerni a kis- és középparasztokat a szövet­kezeti gazdálkodás gondolatának? Hárman szinte egyszerre felelnek kérdésemre: A jóminöségü munka a legjobb propagáció. Kis- és középparaszt­jaink aszerint ítélik meg a szövet­kezetei, milyen munkával készítjük mi, traktoristák elő a terméshoza­mot. Szabó elvtárs a II. brigádközpont tagja. Csendes fiú, de komoly mun­Esztergáiyos elvtárs, az I. számú CsISz-brigád tagja öt hektárt szánt fel terven felül a koreaiak megsegí­tésére. kás, akinek szivén fekszik nemcsak a maga jó munkája, de mást is jó munkára tanít. Azon leszünk, hogy tervünket száz­százalékon felül tudjuk teljesíteni. Tanítani fogjuk a fiatal traktoristá­kat, hogy ők is lépést tudjanak tar­tani velünk. Csak jó példával kell elöljámi és akkor ők is jó traktoro­sok lesznek. Gyors és meglepő kérdést tettem fel, hogy a fizetésükkel, hogy vannak megelégedve? Gyorsan és öntudato­san válaszoltak: Ahogy dolgozunk, olyan a jutal­munk. . ^ _ .... Esztergályos elvtárs kötelezettség­vállalása, melyben a százalékosan el­végzett minőségi munkán kívül vál­lalja, hogy a koreaiak megsegítésére terven felül felszánt öt hektárt, azt bizo­nyítja, hogy ifjúságunk öntudata erősödik, harcol a falu szocializá­lásáért, és tudatában van a világ- bekért vívott harc fontosságának. Nagy és dicső napokat élünk, mi, a népi demokratikus országok fiataljai, mert magunknak építjük a boldo­gabb, a szebb holnapot, a szocializ­must, ahol mindenkit a munkája szerint értékelnek. Nagy hálával tar­tozunk ezért a dicsőséges szovjet hadseregnek, amely Sztálin elvtárs vezetésével felszabadított bennünket és megadta a lehetőséget egy szebb, boldogabb világ, a szocializmus fel­építéséhez. Ma a fiatalok előtt nyit­va áll minden iskola, mindenki tanul­hat azt, amihez kedve és tehetsége van. Idősebb dolgozók is, akiknek az­előtt nem volt módjukban tanulni, résztvehetnek esti tanfolyamokon, hogy így elsajátíthassák, amit a múltban elmulasztottak. Sajnos, so­kan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Galsán a CsISz munkája az utóbbi időben hanyatlott. A Világifjúsági Hét ünnepségén és a felvonuláson csak öt CsISz-tag és egy funkcioná rius jelent meg, pedig több mint 30 tagja van a helybeli CsISz-nek. Har­madik tipusú EFSz működik a falu­ban és teljes erejükkel igyekeznek, hogy a tavaszi munkákat mennél ha­marább elvégezzék. A fiatalság nem támogatja kellőkép­pen az EFSz-t munkájában. A kultúrházban nem tudunk elő adást tartani, mert még mindig bú­za van benne, de az iskola rendelke­zésünkre állna, azonban a tanító elv. társak nem akarják megengedni, hogy ott valami műsoros estét, vagy előadást tarthassunk. Nagy kérésre adták ide, de csak egyszer. Szerin­tem, ha más helyiség nincs a faluban, Győri elvtárs 120 százalékos tel­jesítménye arról tanúskodik, hogy a brigád munkája helyes úton halad. A javítók: Varga elvtárs a II. bri­gádból, Ujpál elvtárs és Seres elv­társ szintén dicséretet érdemelnek. Fükö elvtárs hemyótalpas trakto­rával már 55 hektárt szántott fel. A traktorosok azt mondják: a bri­gád központjaink gazdasági vezetői is megérdemlik, hogy említést tegyünk róluk, hisz az ö pontos és lelkiisme­retes munkájuktól is sok függ. Csomlós, Kosztur, Mogyoródi, Si­mon, Varga és Horvát elvtársak szin­tén nagyban hozzájárulnak a brigád- központok munkája színvonalának megjavításához. A traktorosok el is várják tőlük, hogy törődjenek a kulturális és nevelő munka problémáival, legyenek összekötői az üzemi szerve­zet és a brigádközpontok között. Grán János és Balázs Zoltán szin­tén az ifjúsági brigád tagjai, akik­nek mosoly fut át az arcukon, hogy munkájuk jó úton halad. Elmondják még az elvtársak, hogy az I. CsISz-brigád versenyre hívta ki a gépállomás összes brigádköz- nontjait a megállapított pontokban, valamint az egyéni versenyzés kere­tében — figyelembevéve természete­sen a minőségi munka elvégzését is. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy a tornaijai gépállomás ifjúsági brigádjának tagjai tudatában vannak munkájuk fontosságának. Ifjúsági Szövetségünk el is várja tőlük, hogy tanítsák az ifjú traktoristákat fe­gyelemre, szaktéren neveljék őket, hogy öntudatos dolgozókká váljanak Ifjúsági Szövetségünk elvárj?, to. vábbá, hogy az üzemi CsISz-vezetö ség az oktatási év keretében a hiá­nyokat a brigádközpontokon igyekez­zen kipótolni, szorosabb összmunká­val az üzemi szervezet és a brigád­központok között. Az Uj Ifjúság és Alkotó Ifjúság terjesztése a gépállo­más fiataljai között szintén igen fon­tos és időszerű, mert eddig a tagság­nak csak egy része olvassa e lapo­kat. Az Uj Ifjúság olvasása nagy­ban hozzájárul az ifjúság munkájá­nak megjavításához. A brigádközpontok és az üzemi csoport egész évben tartsanak szoros összeköttetést egymással. így nevel­jek és fokozzák az ifjúság öntudatát, munkavágyát, hogy a falu szociali­zálása terén a tornaijai gépállomás fiataljai minél nagyobb eredményt mutassanak föl. Gérecz Árpád. csak az iskola, meg kell engedni, hogy a CsISz néha igénybe vetesse. Hogy a Világifjúsági Héten keve­sen vettek részt a CsISz-tagok, ezért a helyi CsISz vezetősége felelős, mert az ünnepélyt és a felvonulást előre meg kellett volna szervezni. A járástól megkaptak minden utasítást kellő időben és a járási vezetőség ki­küldötte többször tárgyalt velük eb ben az ügyben. A helyi csoport veze­tősége azonban ezekkel a dolgokkal nem foglalkozott kellő mértékben. Javítsátok meg munkátokat a CsISz-ben, vegyetek példát a hős komszomolis. fáktól, akik nem ismertek nehézséget és kul- túrház nélkül is megtartották az ér­tekezleteiket a föld alatt is. akik a dolgozók szabadságáért s a szocializ­mus virágzásáért készek voltak életü­ket is feláldozni. Nem igaz az a meg­állapítás, hogy Galsán kevés azí ifjú­ság és ezért nem mennek jól a dol­gok a CsISz-en belül, hanem nincsen, aki vezesse őket. Kérlek titeket, tanító elvtársak, hogy segítsetek az ifjúságnak, mert kitől várhatnának nagyobb segítse- get, mint tőletek. Fordítsatok továb­bá nagyobb gondot a pionírszervezet­re is, amelynek jó munkája jórészt tőletek függ. És ha sziveteken vise­litek a pionírok nevelésének ügyét, így biztosítjátok, hogy egykor be­csületes CsISz tagok lesznek belőlük. Mede István, Fülek, Egy idő óta Mádon a CsISz ered­ményesebben kezd dolgozni. 1952 március 27-én este szép kultúrmű­sorral megnyitották a Csehszlovák Szovjet Barátság évzáró gyűlését, amelyen minden tag jelen volt. A CsISz-tagok megfogadták, hogy mindnyájan tagjai lesznek a Szov­jet Barátok Szövetségének is. Tud­ják, hogy minden CsISz-tagnak ott a helye a nagy Szovjetunió oldalán, hogy vállvetve, együttharcolva ve- lük, diadalmasan építjük a szocia­lizmust és védjük a világbékét. Utána a CsISz kultúrreferense beszámolt eddigi munkájáról. Részt- vett a gyűlésen a helyi pártszerve­zet elnöke és a szövetkezet elnöke is. A járási instruktor rávilágított azokra a hibákra, amelyek a régi vezetőség működése alatt történtek, mert ezek reakciós egyének voltak és romboló munkát végeztek. A CsISz-nek 1950-ben 10.000 koronája volt és 1952-ben csak 1000 korona Gyönyörű vidéken, a Vágvölgyén keresztül robog velünk a zsolnai gyorsvonat. Az úton majdnem min­den nagyobb állomáson szállnak fel brigádosok, s mire megérkezünk Pú chovra, egész szép számban gyűltünk össze. Az Ifjúsági Duzzasztógáton fogunk dolgozni. Táborunkig az út kb. két kilométer. Mindjárt az út ele­jén kedves fogadtatásban volt ré­szünk, az út mellett dolgozó komáro­mi és csallóközi brigádosok részéről. A kőfejtő bágerrel javában dolgoz­tak és fentről, a hegy tetejéről, bul. dozérok tolták le a földet, mert a gyorsvonati járat kettősvágányú pá­lyáját hosszabb szakaszon átrakják a hegyoldalba és az egész hatalmas völgykatlan viz alá kerül. Sötét este lett, mire a táborba ér­keztünk. A táborparanosnok, Piacsek elvtárs, a legnagyobb előzékenység­gel fogadott bennünket. Reggel hosz szú kocsikból álló brigádosvonat vá­rakozott a tábor mellett. A tábori zenekar kivonult s nagy zászlólengetéssel, vidám énekszó­val búcsúztatta a Morvaországba visszatérő brigádosok csapatát. Mi már megkaptuk a teljes felsze. relést. Négy pokrócot, lepedőt, két ruhát, gumiköpenyt, s mindent, ami szükséges. Kitűnő ebédet és vacsorát készpénzünk van. Ez a régi vezető­ség rossz munkájának eredménye. Most szükségünk lenne a pénzre, mert a sportot nagyban fejlesztjük és a felszerelésekhez nagyobb ősz- szegre lenne szükségünk. A szövet­kezeti elnök ismertette, hogy a ta­vaszi munkák elvégzéséhez nincs elég munkaerő, ezért kérte a CsISz- tagokat, hogy kapcsolódjanak bele a munkába. A CsISz-tagok elvállal­ták, hogy a szövetkezetben ledol­goznak 210 munkaegységet. A szö­vetkezet vezetősége 15.000 koronát adott kölcsön, azzal a feltétellel, hogy ha a szövetkezetnek szüksége lesz munkaerőre, a CsISz-tagok le­dolgozzák. Vegyenek példát a CsISz-tagok azoktól, akik szép kötelezettsége­ket vállaltak és mindnyájan igye­kezzenek, hogy ki vegyék a részü­ket a szocializmus építéséből. Brunner Tibor, Dunaszerdahely. kaptunk. Estére mozielőadásra men­tünk és a tábor zenekarának közre, működésével ismerkedési este volt. Kis vonat szalad a báger alá és an­nak a páncélos leeresztő tartályából állandóan ömlik a kavics a kisvasút kocsijába. Egy ilyen vonat 15 vagon­ból áll és a kis mozdony pöfékelve húzza fel a „kipágra", távoli kirakó, dó helyekre, ahol egy másik brigád­csapat hányja ki a kavicsot. Ezeknek a kis vasúti síneknek az alapját mi készítjük elő, talpfáikat szögezünk, síneket srófolunk. Grafikonunk 180—250 százalékos teljesítményt mutat. Hat óra egy váltás. Közben Ízes tíz­órait hoznak és uzsonnát is kapunk. A friss, üde levegő és az egészséges életmód valóságos csodát művel. Sok volt itt azelőtt a vézna, sápadt fiú. Piros-pozsgásan, életvidáman távoz­tak innen. Csömör elvtárs Dunaszer- dahelyről három tábornak a kultúr- felelőse, a technikai főiskola hallga­tója. Ö is a 3-ik brigádban dolgozik. Neki köszönhető nagyrészben, hogy az ifjak között nagy az egyetértés és az elvtársi összetartás. Az erő­sebbek segítenek a gyengéknek, a ta­pasztaltabbak a tapasztalatlanoknak munkájuk elvégzésében. Kotreba Ferenc, brigádos, A falsai fiatalok kapcsolódjanak bele az építőmunkába így élünk az Ifjúsági Duzzasztógáfon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom