Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-19 / 9. szám
Ol IFlOSÄG 1952 március 19 Romániába menekült egy jugoszláv diáklány A legutóbbi napokban a fasiszta Jugoszláviából Romániába szökött egy belgrádi diáklány, Vaska Uzdacj, aki szemtanúja volt Titó fasiszta diktatúrájának. Rankovlcs Ügynökei huzamosabb Időre börtönbe vetették. A román Ifjúsági lap: „Scantcla tineretului“ nyilvánosságra hozta Vaska Uzdac vallomását, amelyből részleteket közlltnk. A fasiszta Jugoszláviában a diákok országos viszonylatban is nyomorúságban élnek. Az egész Bel- grádban csak három intemátus van. A diákok javarésze fabarakkookban él, amely az iskolától pár kilométerre van. Néhány diáknak egyáltalán nincsen lakása, ezek nyáron a parkokban alusznak, télen pedig pincékben és a nagyéptlletek mosókonyháiban. 1951-ben Titóék felülvizsgálták a diákságot „megbízhatósági“ szempontból, ezek alapján döntötték el, ki kap ösztöndíjat. Azon diákoktól, akiket megbízhatatlannak találtak, megvonták az ösztöndíjat. Ezek a diákok állásokat keresnek és mint sofőrök és raktárosok dolgoznak, csak így tudják tanulmányaikat folytatni. A belgrádi állomáson meg lehet figyelni a diákokat, ahol mint hordárok dolgoznak. Nem csoda tehát, hogy ilyen életkörülmények között a diákok megbetegednek, tüdö- bajt kapnak, mert semilyen mód sincs betegségük gyógyítására. A belgrádi egyetemről az utóbbi időben sok diákot kizártak. Példa erre a filozófiai fakultás legjobb tanulója, Nikolics Vera, a felszabadító háború résztvevője, akit Titó titkos rendőrsége az egyetemről kizárt. Most éhbérért kénytelen dolgozni egy belgrádi textilgyárban. A belgrádi egyetemeket egymás után fasizálják. A katonai tárgyak döntő helyet foglalnak el a többi tantárgyak között. Azon tanulók, akik nem vizsgáznak egy katonai tárgyból, nem folytathatják tanulmányaikat. A tudományokban és kultúrában szorgalmasan propagálják a reakciós és dekadens teóriákat. A legnagyobb reakciós feladatot Titó bizalmas professzorai: Dusán Nedolkovics, Uvalics, Redo- van Lelics, Dragisa Jovanovics hajtják végre. A haladó ifjúság bojkottálja az ő elhaladásaikat és nem akarnak náluk vizsgázni. A haladó gondolkodású professzorok, minden terror ellenére ébren tartják az ifjúságban a népi tradíciókat, a szabadság és a proletár nemzetköziség godolatait is, a Szovjetunióhoz fűző barátság gondolatát. Ezért Zemuni és Beranu városokban tömegesen bezárták a haladó gondolkodású professzorokat. Ezek közé tartozik Jelka Sopalovics, aki a belgrádi egyetemen adott elő és sokan mások. Titóék forrón propagálják a jugoszláv és szerb sovinizmust. Djilasz az egész propaganda apparátusával, újságokban, könyvekben, rádióban, azon fáradozik, hogy a jugoszláv nép egyenrangú a szomszédos népidemokráciák népeivel. Azokat a soviniszta dalokat, amelyeket 1944-ben eltávolítottak az iskolákból, most újra bevezették. A jugoszláv kormány szorgalmazza a burzsoa-nacionalista nevelést és a szomszéd népek gyűlöletét. A jugoszláviai nemzeti kisebbségek meg vannak fosztva a szabad fejlődés alapjaitól. Legjobb példa erre a román kisebbség helyzete, akik közül sokat bebörtönöztek és koncentrációs táborba vetették. A jugoszláv nép nagyon jól tudja, hogy a jugoszláv határon lejátszódó incidensek Titóék kezdeményezésére történnek. Ezen incidensek megrendezésénél Titóék még nehéz feladatokra is képesek. Így a szerb Bánátban Titó bérencei román és szovjet uniformisba öltöztek és azt hazudták, hogy a rossz viszonyok miatt Romániából Jugoszláviába szöktek. A határvidék lakóssága már túl van azon, hogy ezeket elhigyje. A fasiszta Jugoszlávia uralkodói barbár módon kizsákmányolják a jugoszláv ifjúságot. A diákoknak különböző katonai táborokban kell dolgozniok, ezenkívül a belgrádi utcák építésein. Ezen munkáknak semmi közük sincs az önkéntes munkához. Titó fasiszta bandája állandóan szélesíti az UDB-t, a titkos rendőrséget. Az UDB tisztjei úgy viselkednek, mint ha Jugoszlávia személyi tulajdonuk volna. Rájuk nem vonatkozik egy törvény sem. A jugoszláv nép tudja, hogy eljön az az idő, amikor ezeket a bűnözőket felelősségre vonják és szigorúan megbüntetik. Annak ellenére, hogy szörnyű büntetés vár azokra is, akik csak azt mondják, hogy nincsenek megbékül- ve Titó fasiszta rendszerével, a földalatti antifasiszta mozgalom állandóan erősödik. Jól megszervezték a valóságos kommunisták illegális csoportjait, akik Lenin—Sztálin eszméjével vannak áthatva. Ezen csoportoknak legsikeresebb a munkája az ipari munkások és a vasutasok között. Nap-nap után szaporodik a jugoszláv békeharcosok száma, akik bekapcsolódnak az egyre erősödő vi- lá gbéke mozgalomba. A Német Demokratikus Köztársaság politikai, gazdasági és kultúrába központja Berlin, Hitter III. birodalmának székhelye még nagyrészt romokban áll, de a német nép azon van, hogy minél előbb felépítse. Napról napra szinte gombamódra nőnek ki a földből az új lakások százai, üzemek, stadionok, kulturális központok, kórházak, iskolák stb. A bulvár nem tartozik a demokratikus területhez. A határt az ismert brandenburgi kapu képezi, amely mögött már más a világ. Örült terror minden lépésen, a fasizmus feltámasztása — ez az angol-amerikai zóna, itt „az amerikai életmód“ uralkodik. Ott nem régen megújítottak egy fasiszta szobrot, amely a béke új rémeként tűnik fel. Körülbelül 200 lépésre tőle All a „Reichstag“, Hitler volt büszkesége, ma félig romokban hever. A földdel egyenlővé tették a birodalmi kancellár épületét és Hitler búvóhelyét. Innen már csak egy hajitás- nyira van a Potsdami tér, ahol három ország-határ fut egybe. A békésen építő országból a háborús tábort láthatjuk. Igen, magad előtt látod az óriási táblát, amely négy nyelven hivja az embereket harcolni Koreába a békés lakosság ellen. A határon az amerikaiak világitó újságot is felállítottak, hogy ezzel mérgesítsék a német dolgozó népet. Határ- átlépés szabad. A nyugati oldalon félméteres gumibottal a kezükben állnak a „sturm“ rendőrök. Az újságárusok a hanyatló iroda'om koronás szennyregényeit árusítják. A reklámtáblák azt hirdetik, hogy Reuter nyugatberlini polgármester is a Bladfo-rd- cég krémével fényesíti cipőjét. Napról napra özönlenek Nyug at- Berlinből Kclet.-Ber'inbe a munkások százai, akik a „kaplta ista paradicsomban“ nem kapnak munkát. A • se Truman utcán megállt a munka Csak az „ellenipárt“ éjjeli klubját javítják és az iskolát, amelyben ka tonai kaszárnyát létesítenek. Szomorú látvány Nyugat-Berlin képe. A német dolgozó persze tudja, hogy hol az Ö helye. Segíti a Walter Ulbricht stadión felépítését, a Marx- Engels tér romjait eltakarítani, hogy ö is mondhassa: Segítettem a NDK ötéves tervét, amelynek a német városok újjáépítése a célja. Magában a német népben hatalmas ideológiai változás állott be. Ezekben már nem a gyilkos németeket látjuk. Fegyelmezett, szívélyes emberekké fejlődtek, akik már soha többé nem fenyegetik a világot és akik soha sem fogják Európát kizsákmányolni. A Wehrmacht volt tagjai, akiket a Szovjet Hadsereg ejtett fogságba, politikai iskolázáson mentek át és vezető káde- rekké váltak, mert saját szemükkel győződtek meg arról, mit Jelent a szocializmus, mit jelent az ország kizsákmányolás nélkül, és mit jelent a szocialista társadalom. A NDK kormánya gondosan készül az előtte álló nagy feladatok megvalósítására. A munkások előkészítő iskoláját készítik elő, hogy a főiskolákon is a munkások és parasztok egészséges vére keringjen. Ebből a célból kétéves fakultások nyílottak meg a munkások és parasztok részére ma már a főiskolások magas százaléka munka sszár- mazású és sokan tanulnak az előkészítő tanfolyamokon. A kormány előtt, amelyben nagy szerepet játszanak a Nemzeti Arcvonal képvlse- lői, világos Programm áll — megteremteni az egységes NémetorszáAz OST-vasüntöde munkásai számára új lakások épülnek a Német Demokratikus Köztársaságban. Egy a több millió munkanélküli közül Nyugat-Németországban, akiknek nem jut sem élelem, sem lakás. Ez az eredménye Adenauer háborús politikájának. got. Ezzel a jelszóval sokat talál* kozunk. Az újjáépítés nagy tényezője a Szovjet Hadsereg, amely jelentősen hozzájárul a német gazdasági élet segítéséhez az építés minden szakaszán. Sok német falucskába bevezették a moszkvai és a sztálingrádi hősök a villanyt is. A szovjet traktorok és kombájnok százai sietnek a német földművesek segítségére, akik már szintén megkezdték a közös gazdálkodást. A békés építést és munkakedvet az alábbi esemény jellemzi: A Német Demokratikus Köztársaság elnöke, Wilhelm Pieck, a NDK-ot járva megállt egy zászlóktól zsúfolt falucskában, A rövid párbeszéd alatt megszólította Glaser Eifride, fiatal pionírlányt: „Hát hogy van?“ A lányka élénken, érthetően felelt: „Élünk". Végkép nem tudta elképzelni, miért nevetnek rajta a körülállók. Az elnök és a lányka azonban komoly maradt. Hamar -megértették mi volt bekapcsolva e szóba: „Élünk“. Benne volt a német ifjúság múltja és jövője. Hallatszott e szóból a szirénák üvöltése, a bombák robbanása. Ez a kislány is biztos a bombák robbanása közepette születőit. De ebbe az „Élünk“-ben benne volt, hogy mit mutattak meg a fiatal új németek 1945 óta. Ebben a szóban benne van a német nép békés építő munkája és békeakarása. Benne van, hogy a német nép felépíti hazájában a szó- cia’izmust és megteremti az Egységes Németországot. Branyo Kuchta Az amerikaiak díszszemléje Koreában ... avagy az USA legújabb „szövetségesei“. (Szabad Ifjúság) A Demokratikus Németország békeharcát a Világon mindenkinek látni kell! Klement Goltwald elvtárs berlini látogatása Pontosan abba az időbe esik l egybe köztársaságunk elnökének Gottwald elvtársnak berlini látogatása, amikor a világ dolgozói előtt nyilvánosságra került a Szovjetunió békejavaslata. Ezen esemény még nyomatékossabban aláhúzta ennek a világraszóló eseménynek a súlyát. Ezen esemény jegyében zajlott le az egész baráti látogatás. Az ünnepélyes fogadtatáson Gottwald elvtárs a többi között a kővetkezőket mondotta: „Engedjék meg azt Is, hogy önöknek s az egész német népnek jókívánságaimat fejezzem ki a német nép jövője szempontjából oly jelentős esemény alkalmából, mint aminő a szovjet kormány ma nyilvánosságra hozott, az angol, az USA, és a francia kormányokhoz intézet jegyzéke a Németországgal kötendő békeszerződés kérdésében. A Szovjetunió javaslatának megvalósulása a német nép nemzeti igényelnek és békekövetelmé- nyelnek egyetlen Igazságos megoldását jelentené Európában. Természetes, hogy a csehszlovák nép is üdvözli a szovjet javaslatot. A német nép számára a szovjet javaslatok kétségtelenül a legnagyobb erősítést jelentik a békeegyezményért folyó harcban és az egységes, független demokratikus és békeszerető Németország megalapításában. A javaslatok ismét bebizonyítják az egész világ színe előtt, hogy a Szovjetunió a világbéke leghatalmasabb és legdöntőbb tényezőije és egyúttal a német nemzet legjobb barátja.“ A csehszlovák kormányküldöttség tiszteletére a berlini dolgozó nép bé- kenagygyülést rendezettf Ezen a hagygyütésen a berlini dolgozók kinyilvánították szeretetüket Köztársaságunk, a béke, a Szovjetunió iránt. Az üdvözlő beszédekben ismertették a német nép rendíthetetlen harcát a béke ügyéért, Dickman elvtárs beszédében foglalkozott azzal Is, hogy a nyugatnémet dolgozó nép, köztük az ifjúság kiveszi a részét a hatalmas békeharcból. Erről ezeket mondta: „Ebben az órában ml Is és ön is tisztelt elnök úr a Demokratikus Németország akaratának hatalmas manifesztáclóját éli át, amely akaratot a világon mindenkinek látni vagy hallania kell.“ Beszéde további részében a következőket mondotta; — Az egész Németországban megtartandó szabad demokratikus választások, amelyeket újból ismételten javasoltunk, bebizonyították, hogy az egész Németországban a nép túlnyomó többsége — éppúgy, mint mi mindnyájan itt a Német Demokratikus Köztársaságban — békét akar. A württemberg-bádeni választások után, amelyeket a múlt vasárnap tartottak, Carlo Schmidt, németország sehumache- ri szociáldemokrata pártjának tagja, a nyugatnémet sajtóban véres könnyeket ontott afelett, hogy a választóknak majdnem teljes egy- harmada nem vett részt ezeken a választásokon. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy „az ifjúság nem tette azt, amit elvártak tőle.“ A német Ifjúság, amelyet a nyugaton újból erőszakkal az agresszió katonáivá szeretnének tenni, továbbra se fogja „megtenni“ azt, amit az Adenauerék, Schu- macherék és a többiek „várnak". Nem menetel az új háború tömegsírjaiba és a német nép sírjaiba, nem kezdi meg azt a menetelést, amelyre Washington ad parancsot, hanem már megkezdte nemzetünk a nagy menetelést a béke felé!“ A hatalmas béketüntetés meggyőzte a világ dolgozóit arról, hogy a német nép békét akar. Megelégelte a fasizmust és a vérontást, ezért a békéért a német nép mindig kész harcolni, ezért a békéért folyó harcnak nag? jelentőségét adott Gottwald elvtárs németországi látogatása. A német nép, a csehszlovák dolgozónép és a világ békeszeretö dolgozói összefogva megvalósítják a békeszeretö egységes német államot, amelyről Sztálin elvtárs világjelentöségü kijelentésében a kővetkezőket mondotta: — A békeszegetö Német Demokratikus Köztársaság megteremtése határkövet jelent Európa történelmében. Nem kétséges, hogy a békeszeretö demokratikus német- ország létezése a békeszerető Szov jetunióval együtt kizárja az új háború lehetőségét Európában, véget vet a vérontásnak Európában és lehetetlenné teszi az európai országok rabigába hajtását a vüágim- periallzmus által. BERTHOLD BRECHT: 3Ci hallgatási Rövid leszek, tábornok űr: Szép és jó a masinája, Ám pilóta nélkül nem száll S ez a legnagyobb hibája. Látom, tábornok, a gondot Sok tankjától sem sajnálja, De vezető is kell hozzá S ez a legnagyobb hibája. Tábornok úr, jól felszerelt, Bátor is a katonája; | Csak éppen nem hibbant meg ; S ez a legnagyobb hibája. Sz. L. Gy. fordítása
