Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-19 / 9. szám
1952 március 19 Ol ifiosAg I A CsISz KB határozata az oktatási év munkájának elmélyítéséről és befejezéséről Minden CsISz-tagnak aktívan kell harcolnia hazánk szocialista jövőjéért és a békéért. Tagjaink, hogy teljesíthessék e feladatokat, el kell sajátítaniok a munkásosztály legyőzhetetlen tanítását — á marxiz- must-lendnizmust. Tanulni kell a szovjet nép és a CsKP bőséges tapasztalataiból, Gottwald elvtárs életéből és müveiből. Az ifjúság politikai nevelésének egyik legfontosabb eszköze a CsISz oktatási éve. A KB elnöksége 1951 szeptemberében hozott határozata értelmében megkezdett oktatási év eddigi eredményei jelentős haladást mutatnak az ifjúság politikai nevelésében. A járási CsISz vezetőségek több figyelmet szenteltek az ez évi oktatási év előkészületeinek, néhányezer propagandistát kiválasztottak, előkészítettek a munkára és a körök száma is jelentősen megnőtt. Ahogy a CsISz KB titkárságán a blanszkói járás oktatási évéről megtárgyalt jelentés is bizonyítja és megállapítja, hogy az elmúlt oktatási évhez viszonyítva az idei oktatása évben az ifjúság iskolázása szervezettebb és rendszeresebb keretek közt folyik. Az elért sikerek ellenére is több helyen komoly hiányosságok mutatkoznak amelyeket határozottan el kell távolíta- nunk. Néhány járási CsISz vezetőség nem dolgozott a KB határozatai, szerint és munkáját nem végezte tökéletesen. A CsISz KB megállapította, hogy a politikai és | olvasóköröket nem szervezték meg , mindenhol, főleg a döntő fontosság- I gal bíró csoportokban, mint például a nagy üzemek, gépállomások és ta- noncközpontok, magasabb tipusú EFSz-ek csoportjaiban, ahol nagy hiányosságok fordultak elő. Főleg a politikai körök jelentőségét becsülték le. A járási vezetőségek többnyire nem szervezték szemináriumokat megbeszéléseket a körök vezetői részére, és a járási marxista-leninista tanácsadó segítségét sem használták fel. A CsISz-tagok pártiskolázását nem ellenőrizik. Az olvasó körök vezetői részére szervezett szemináriumokon nincs kellőképpen kihasználva az állami közművelődési dolgozók segítsége. Több járási vezetőség eddig konkréten nem foglalkozott az iskolázás menetével és szerveinek színvonalával. Az oktatási évet gyakran csak a kultűrreferens és nem az egész csoport ügyének tartják. A Fucsík-jelvény átadásánál vagy kiváltásánál sok esetben bürokratikus módón járnak el az illetékes szervek és ezáltal fékezik a mozgalom kifejlődését. Bebizonyosodott, hogy a hiányos propagáció és egyéb hibák következtében, amelyek szervezési hiányosságok, általában kevés a Fucsík-ielvényt viselek száma. Néhány kerületben és járásban a vizsgáztató bizottságok kevés támogatást nyújtanak a kerületi és járási vezetőségének a Fucsík-jelvény propagálásában. Ezért a CsISz KB az idei oktatási év befejezése előtt feladatul tűzi ki a CsISz összes szerveinek: I. Az utolsó hónapokban meg kell javítani a CsISz oktatási évének munkáját. A CsISz KB VT. kiszélesített ülésén hozott határozat értelmében a Szövetséget szervezeti terén meg kell erősíteni és hozzáfognia az oktatási év hiányosságainak eltávolítá- hoz. A kerületi, járási és helyi csoportok vezetőségének havonként rendszeresen foglalkoznia kell az oktatási év menetével. Az egyes járásokról, csoportokról és körökről érkezett jelentéseket felül kell vizsgálni, az iskolázás színvonalának javításával rendszeresen törődnie kell. Nem szabad megengedni, hogy a körök szétessenek, vagy tagjaik létszáma csökkenjen. A CsISz KB elnöksége hangsúlyozza, hogy a politikai nevelés sikere elsősorban a propagandisták munkájától függ. A kerületi és járási CsISz-vezetőségeknek meg kell javítaniok a propaganda munkájukat. Az olvasókör vezetői részére rendezett szemináriumokon egyidejűleg 2—3 könyvet is át lehet venni. A hangsúlyt azonban a tapasztalatok kicserélésére kell fektetni. Végezni kell a politikai körök elhanyagolásával, mert a politikai körök az oktatási év magvát képezik. A kerületi és járási vezetőségek á politikai körök vezetői számára a kör minden témájából szemináriumot hívnak egybe. A propagandisták munkájának fokozásában nagy jelentőséggel bír a járási marx-leninis- ta tanácsadók segítségének felhasználása. Egyidejűleg az oktatási év sikeres menetének biztosítása mellett meg kell javítani és ellenőrizni kell a Pártoktatásra járó CsISz-ta- gok részvételét, együttműködve a pártszervezetekkel segíteni kell tudásuk elmélyítését. II. Előkészíteni az oktatási év szervezett befejezését, amely a jövő oktatási év előfeltétele. Az idei oktatási évet úgy kell befejezni, hogy az ifjúság kultúr-poli- tikai nevelésének további fejlődése magába foglalja a propagandisták széles tömegeinek munkáját, akik a politikai és olvasó körökben nevelődtek ki. Egyidejűleg minden előfeltételt meg kell temerteni annak érdekében, hogy a Fucsík-jelvényt az Ifjúság széles tömegei megszervezzék. 1. A politikai és olvasókörök záró kiértékelése 1952 júniusában a vezetőségi tag jelenlétében történik (az iskolákban májusban). A kör tagjai először a saját munkájukat értékelik ki. A többi tagok és főleg a kör vezetője figyelmeztetik a tagot hiányosságaira és segítenek neki abban, hogy hiányosságait eltávolítsa. Az egyes tagok munkájának kiértékelésénél elsősorban azt vegyék figyelembe, hogyan segített az iskolázás a tagnak a szocializmus építésénél előforduló kérdések megvilágításában, a békéért vívott harcban és hogyan tudja a szerzett tapasztalatokat munkájában felhasználni, az építő feladataink teljesítésében, a Párt és kormányunk politikájának elfogadtatásában az ifjúság tömegei között. A kör tagjának záré értékelésénél ajánlatot kell tenni, hogy a jövő oktatási évben az illető tagot milyen fokú iskolába lehet beosztani és a most szerzett ismereteit milyen funkcióban fogja tudni legjobban kihasználni. A vezetőségi tag záró értékelést készít, amely a csoport vezetőség munkájában kiértékelő alapként fog szolgálni. A csoport vezetősége július első napjaiban elkészíti az oktatási év kiértékelését (az iskolákban júniusban) és az erről szóló jelentést ismerteti a júliusi tagsági gyűléseken (az iskolákban júniusi), és a járási CsISz vezetősége előtt. A járási CsISz-vezetöségek legkésőbb 1952. július 15-ig általános áttekintést készítenek a propagandisták és az oktatási évben bevált tagokról, hogy az augusztus 15-ike utáni, a propagandisták átiskolázását a jövő oktatási évre elvégezhessük. A kerületi, járási és helyi CsISz vezetőségeknek fokozott figyelmet kell fordítani a Fucsík-jelvény próbabeszélgetéseinek előkészítésére. A CsISz összes szervének gondoskodnia kell arról, hogy a Fucsík-jelvény próbabeszélgetéseire minél nagyobb számú fiatal jelentkezzen. A CsISz KB elnöksége a próbabeszélgetések határidejét 1952 június 1-töl 1952 július 31-ig állapította meg. 1952 április 1-töl május 1-ig a próbabeszélgetésekre végre kell hajtani a jelentkezéseket. Próbabeszélgetésekre jelentkezhetnek az olvasókörök tagjai és azok az egyének is, akik nem vettek részt A tornai magyarnyelvű középiskola pionírjai szeretettel köszöntik a megjelent „Űj Ifjúságot". Ez a hetilap még jobban hozzájárul ahhoz, hogy munkánkat még pontosabban végezhessük el, mert ebben az újságban nagyon sok hasznos és tanulságos dolog van. Ezeknek az ismereteknek az elsajátítása nagyon fontos, ha eredményesebben akarunk működni. Mindig szeretettel és örömmel olvassuk. Megbeszéljük közösen mindazokat a problémákat, amelyek miránk is vonatkoznak. Utat mutatnak körben az iskolázáson, de a Fucsík- jelvény megszerzéséhez szükséges könyveket áttanulmányozták. A prő- babeszélgetésekre a jelentkező lapokat 1952 május 1-töl a járási CsISz vezetőségen megkapják. A járási vezetőségek 1952 május 15-ig kidolgozzák a próbabeszélgetések tervét, hogy a Fucsík-jelvényt vizsgáztató bizottság az egyes helyeken a tervezett időpontban megjelenhessen. A vizsgáztató bizottságban már most meg kell látogatnia azokat a helyeket, ahol az ifjúság nagyobb tömegekben él és ahol nagyobb számú fiatal készül a Fuesik-jel vény /megszerzésére. Tanácsokat kell adniok a körökben folyó munka megjavításához és segíteniök kell a körök munkájának sikeres befejezését. Személyes megismerkedésük a tagokkal segítségükre lesz a próbabeszélgetések sikeres megvalósításánál. 1952 jú nius 1-ig minden járási vezetőségnek általános áttekintése kell, hogy legyen arról, hgl és mikor lesz megtartva a próbabeszélgetés és melyik bizottság lesz, annál jelen. Júniusban elsősorban az iskolák tanulói fognak vizsgázni és azok, akik egyénileg készültek. Lehetőséget kell nyújtani minden jelentkezőnek, hogy 1952 augusztus 1-ig a próbabeszélgetéseken résztvegyen. A Fucsík-jelvényt rögtön a vizsgák után vagy pedig a szeptemberi taggyűléseken át kell adni a tagoknak. Hogy a kerületi és járási vezetőségek e feladatot teljesíthessék, márciusban és áprilisban meg kell alakítani a vizsgáztató bizottságokat. A bizottságokat ki kell egészíteni idősebb, tapasztalt elvtársakkal, bevonva a közművelődési és kulturális tervek dolgozóit. A kerületeken a vizsgáztató bizottság 'száma legkevesebb 30 tagú, a járásokon olyan számú, hogy egy 3 tagú bizottságra ne essen több, mint 60 vizsgázó. Április végéig a bizottság új tagjai levizsgáznak. A vizsgázó bizottság eddigi tagjai márciusban és áprilisban külön beszélgetéseken veszik át a Fucsík-jelvény új könyveit, hogy ezáltal tudásuk elmélyüljön. Az oktatási év sikeres befejezése csak úgy lesz biztosítva, ha a kerületi és járási CsISz-vezetöségek azonnal eltávolítják azokat a komoly hiányosságokat, amelyek az oktatási év szervezési és adminisztratív biztosításában eddig előfordultak. Mindenekelőtt szükséges, hogy az olvasó és politikai körökről áttekintést készítsünk, rendszeresen követeljük és feldolgozzuk a körökből érkezett jelentéseket, hogy ezáltal lehetővé tegyük a hiányosságok eltávolítását. Egyúttal azonnal el kell távolítani a Fucsík-jelvény nyilvántartásában előforduló komoly hiányosságokat. A CsISz KB elnöksége feladatul adja a kerületi és járási vezetőségeknek, hogy a járásokon leg később március 30-ig és a kerületeken április 15-ig a fentemlített feladatokról általános áttekintést készítsenek. A CsISz KB elnöksége feladatul adja a kerületi, járási és helyi vezetőségeknek, hogy március végéig e határozatot tárgyalják meg és annak következetes teljesítésére a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A határozatot az áprilisi tagsági gyűléseken is meg kell tárgyalni. A CsISz KB elnöksége felhívja a funkcionáriusok figyelmét, hogy minden erejüket vessék latba e határozat teljesítésénél, és ezáltal járuljanak hozzá a CsISz politikai nevelésének munkájához. Prága, 1952. EX 3. A CsISz KB elnöksége. abban, hogy ha majd pionír szervezetünkből átléphetünk a CsISz szervezetbe, ott is hűséggel és odaadással dolgozzunk szocialista hazánk kiépítésében. Mi pionírok úgy dolgozunk, ahogy azt Gottwald elnökünk mondotta. Két pionír testvérünk írásba foglalt munkáját küldjük itt a szerkesztőségnek, hogy azokat az Üj Ifjúság hasábjain közöljék minden magyar olvasónkkal. A cikkben említett két írást „Mi pionírok is dolgozunk" címen közöljük ebben a számban. 5 Nyolcán a Duzzasztógáton Fazekas János házában nagy volt az élénkség. János bácsi a család feje bort hozott a kamrából, Mari néni libát vágott. Hiszen telik nekik. Az állami birtokon dolgoznak és mindezt megkapják ott. Finom été lekkel és italokkal akarják meglepni fiukat, Gyulát, aki most, a közeli órákban érkezik meg az Ifjúsági Duzzasztógátról, ahol mint önkéntes brigádas dolgozott. A család legfiatalabb tagja, a 17 éves Géza, a tornai vasútállomáson várja bátyját. Ö is az állami birtokon dolgozik, mint sertésetető. Pár perc csupán és befut a púchovl vonat, amely bátyját hozza. Türelmetlenül várakozott. Hogyisne! Hiszen bátyját már egy hónaptól nem látta. Aztán szeretné tudni, hogy hogyan élnek az ifjak a duzzasztógát építésénél. Nem kellett soká várnia! Hamani. Apja azonban ráparancsolt, hogy jól dolgozzon, ne húzza el magát a munkától és váljon élmunkássá. Fogadom, apám, egy hónap letelte után kitüntetéssel jövök haza. Ha jól megy a sorom lehet, hogy állandó munkásnak is ott maradok, a Duzzasztógáton. — Ezzel sokat nem segítünk, Géza. A falu többi ifjait is meg kell nyernünk, hogy ök is kivegyék részüket a munkából. Hiszen, amint már mondottam, az építkezésen ketten kevesek vagyunk egy faluból. Oda tömegestől kellenek a fiatalok. — szólott Gyula. — A Pista is jönne, de a szülei nem egyeznek bele. :— Elmegyünk Pistáékhoz, Elemérékhez, meggyőzzük őket a Duz- zasztőgát jelentőségéről. A két tesetvér sorba járta a falusi fiúkat. Nem eredménytelenül. Ifjúságunk szorgalmas munkával építik a Duzzasztógátat. rosan dübörögve befutott az 500-as gőzös. Géza nyomban felismerte bátyját és hozzá érve a nyakába ugrott. — Hogyan éltél ott? És hogyan élnek a többi fiatalok? — kérdezte nyomban. — Hm, öcsikém, ott nagy dolgok épülnek. Olyan Duzzasztógát készül amely Szlovákia egynegyed részét ellátja villanyárammal. — Ugye, akkor a mi falunkba is bevezetik a villanyt és nem kell majd nékünk se petróleum lámpával világítani ?! — Bevezetik, Géza, csakhogy annak előbb el kell készülnie és az elkészítéséhez fiatal munkaerő, állandó munkaerő kell. Nem bánja meg senki, ha eljön. Hiszen ott öröm az élet... ? A sok fiatal fiú és lány közt.. .hidd el, öcskös olyan jól még s©bol az éledben nem éreztem magam, mint ott. Naponta 8 órát dolgozunk és milyen élvezettel... ? Este aztán szórakozunk. Mindenki tetszése szerint. Egyik sportol, többen futtballoznak, mások csónakáznak a Vágón. Az egyik fiú elhozta a tangóharmonikáját is és zenélni kezdett a szobában. Egy másik elvtárs nyomban táncra perdült, a kozácskát kezdte járni. Erre aztán én is kedvet kaptam és úgy táncoltam, ahogy még soha. Észre sem vették, a házuk elé értek. Géza előre futott, hogy bejelentse szüleinek bátyja megérkezését. János bácsi és Mari néni majd agyon csókolták újra látott Gyulájukat. Nagy volt azonban a csodálkozás, amikor Gyula kijelentette: — Szabadságra jöttem, édes apám. Egy hét múlva megyek visz- sza. A Duzzasztógát elkészítéséig ott fogok dolgozni. Rendes fizetésem lesz, amiből majd haza is küldök. — Fiam, fiam, — siránkozott Mari néni — soha többé nem látlak. — Dehogy nem, édesanyám, minden hónapban szabadságot kapok és hazajöhetek. Aztán te is eljöhetsz oda és láthatsz engem, láthatod a sok fiatalt, amint a gépekkel dolgoznak. — Velem mi lesz? — kérdezte egyszerre Géza, — Én sehová se mehetek ? A szülök hosszú vitatkozás után eldöntötték, hogy Géza is elmegy az Ifjúsági Duzzasztógátra dolgozAznap este 6 jelentkezőt szereztek, a szülök beleegyezésével. A nyolc fiú péntekre tervezte elutazását. Szüleik élelmet kezdtek pakolni számukra, Fazekas Gyula azonban leintette őket: — Az építkezésen annyi az étel, hogy nem bírjuk elfogyasztani. Napjában ötször kapunk enni. Másnap a nyolc fiú alaposan felkészülve kiballagott a vasútállomásra. Hamarosan befutott a vonat, elbúcsúztál* övéiktől és vitte őket a gőzös a hatalmas harcok színhelyére, az Ifjúsági Duzzasztógátra. Jól érezték magukat a puha üléses vasúti fülkében, mozgalmi dalokat kezdtek énekelni. A fiúk tudták: most olyan helyre kerülnek, ahol lázas munka folyik, de munka után szórakozni is lehet. Szombaton, estle, megérkeztek Púchovra. Fazekas Gyula egyenesen a ül. táborba vezette őket. Vacsora után, amely nagyon tetszett a fiúknak, a felvételi irodába siettek. Az üzemi CsJSz-szervezet elnöke, barátságos arccal és meleg kézszorítással fogadta az újoncokat, majd kijelölte számukra a szobát, ahol ezentúl lakni fognak. A nyolc fiú még aznap megismerkedett a CsISz-tagokkal, akik az építkezésen dolgoznak. Rövid időn belül mindnyájan jó barátok lettek. Együtt asztalteniszeznek, együtt csónak '.znak a Vágón. A falusi fiúk egy héten beiül megmutatták munkakészségüket. Hárman közülük brigádvezetők lettek. A politikai munka terén is igen szép eredményeket érnek el. Szeretnek tanulni, mert tudják, hogy szaktudásukkal segíti]* az építkezés minél előbbi befejezését. Hárman, köztük Fazekas Géza a politikai vezető szerepét kapták. Munka után mindig megláthatjuk a nyolc egyfaluból jött fiút, amint együtt tanulnak, énekelnek vagy sportolnak. Nem koptatják saját, ruhájukat, mert ruhát is kaptak a bátor építők. Fazekas Géza megfogadta apja tanácsát és úgy dolgozott, hogy hamarosan megkapta az élmunkás-jel- vényt. Büszkén jelenti majd apjának: büszke lehetsz a fiadra, élmunkás. Jakubec Tibor. Tanulunk az Úi Ifjúságból!
