Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)
1952-03-05 / 7. szám
4 1952 március 5 Tanuljunk (f t^pdHtíalalaiSál- / A Komszomol kulturális tömegmunkájáról A lenini Komszomol kulturális tömegmunkája nagyon magas színvonalú. A komszomolisták majdnem minden szabadidejét kitölti. Ezt mindig gondosan előkészítik. A kultúrális tömegmunkát a komszomolisták a legkülönbözőbb formákban valósítják meg, mindig úgy, hogy ez a legjobban megfeleljen a közösségnek és a körülményeknek, ahol ezt szervezik. CsISz-tagjaink az alább közölt két rövid cikkben, amelyben éppen erről a kultúrális tömegmunkáról van szó, bizonyosan sok tanulságos és szükséges dolgot találnak. Élet a bányászifjúság kul tárházában Az ifjak az „Októberi Forradalom“ tárnából munka után kellemesen pihennek. Rendelkezésükre áll a gyönyörűen berendezett kultúrház. Esténkint a kultúrház számos helyisége ifjú bányászokkal telik meg. A mozihelyiségben naponként a legjobb szovjet filmeket vetítik. A kultúrpalotában különböző körök dolgoznak, mint színjátszókor, irodalmi-. táfíc-, ének-, varrók köre. Tárnánk ifjúsága magasan értékeli a színjátszó csoport művész vezetőjét. Nyikolaj Fomics Csugaj idősebb munkást. Hisz ö már néhány' évtizede foglalkozik a színjátszókor, számára nagyon kedvelt munkájával. Vezetésével ebben 50 főnyi tag dolgozik. akik közül sokan komszomolisták. A színjátszókörben különféle foglalkozású emberek dolgoznak. Itt dolgozik Michal Panarin bányász, Georgij Turigin villanyszerelő, Lidia Rzsevszká tanítónő és mások. A kör működése óta sok színdarabot játszott, amelyek a bányászok körében nagy sikert értek el. Állandóan műsoron vannak „A szegénység nem veszti el becsületét“, „Egy garas sem volt s egyszerre három kopejka“, Osztrovszkij, Gogol, Cse- chov, Gribojedov darabjai, „Lyüba Járóvá“ Trenovtól és mások. Minden színdarabot hosszan és lelkiismeretesen készítenek el. Mit fognak játszani és mire lesz ehhez szükségük —- mindezt a kultúrpalota vezetősége beszéli meg. Itt igyekeznek a kör minden kérésének és szükségletének eleget tenni. A színjátszó csoport gyakran fellép a „Proletárdiktatúra“, „Vorovszky" szomszéd bányákban és a városi színházban is. A kör tagjai gyakran fellépnek eg.yfelvonásos jelenetekkel, az otthon és az agitációs központok „vörös sarkaiban“ szépirodalmat olvasnak. Az ének- és tánccsoport, amely komszomolistakból áll, szintén igen népszerű a bányászok közt. Ezt az ifjú zeneszerző. Juraj Vlaszomiro- vics Pucskov vezeti. A csoport tagjai sok időt szentelnek új énekek begyakorlására. A csoport műsorán több mint 200 kar- és szólóének szerepel. A. Gromadcsenko, a rosztovi kerület tárnáiból. Estek a hazánkról A katonai egység komszomol vezetőségének egyik gyűlésén elhatároztuk, hogy komszomol-ifjúsági estet rendezünk, amelyet szeretett hazánknak és a szovjet népnek — a kommunizmus építőjének szentelünk. Az estre való előkészület és az est előzetes tervének megtárgyalása után, átadtuk ezt az aktivistáknak s utána az összes komszomoiis- táknak megtárgyalás végett. A Komszomol vezetősége az est előkészítésével kapcsolatos minden munkát a pártszervezet irányításával és ellenőrzésével végzett. Elhatároztuk, hogy kapcsolatba lépünk az egyes kiváló egyéniségekkel, hogy ezek résztvegyer.elc a tervezett esten. Természetesen hozzánk utazni jóformán senki sem tudott volna, de munkasikereit mindenki elmondhatta így is. Irtunk Sztálin-díjas tudósainknak, a szocialista munka hőseinek,' sztahanovistáknak, kolhoztagoknak, íróknak, diákoknak, a párt és komszomol szervezeteknek, stb. A komszomolisták és az egész ifjúság gyűjtötték az anyagot az estre, fo- tomontázsokat, továbbá faliszekrényeket és táblákat készítettek, ahol szemléltetően ábrázolták a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlődését a háború utáni ötéves terv éveiben, a szovjet nép kultúrszínvonalának és anyagi jólétének emelkedését. A komszomol szervezetekben gyűléseket rendeztünk. Ezeknek az volt a célja, hogy az ifjúsággal ismertessük az est lényegét és mindenkit bekapcsoljunk ennek előkészítésébe, így pl. az egyik komszomol szervezetben gyűlést rendeztünk „Ország, ahol megszűnnek az ellentétek a város és falu között“ jelszóval, másokban: „A világ legelőrehaladottabb technikájának, tudományának ', és kultúrájának országa“, „Ország, ahol megszűnik a testi és szellemi munka közti különbség“. A komszomol munkacsoportokban összejöveteleket rendeztünk: „Hazánk tárképe előtt“ jelszóval. Itt a komszomolisták és az ifjúság hazánk felsorol- hatatlan gazdagságáról, saját vidékükről, köztársaságukról, földieikröl és ezek építömunkájáról beszélgettek. I. Abroszimov, (Ifjú Bolsevik). ÚI IFJÚSÁG Jobb munkát a busái CsISz-ben! Napokban került bemutatásra a „B Akció“ című új cseh film. A film a Nemzetvédelmi Hatóságok és hadseregünk egységeinek a ben- der Mákkal vívott harcát' ábrázolja. A b'enderisták, miután Lengyel- országból kiszorították őket, 1947-ben betörtek hazánk területére, Csoportokban raboltak, gyújtogattak és ártatlan embereket gyilkoltak. A benderisták azzal számoltak, hogy lakosságunk támogatni fogja őket. Ehelyett azonban mindenütt népünk kemény ellenállásába ütköztek és mindenütt gyűlölettel fogadták őket. '.Sok titkos központjuk volt, amelyeket főleg a görögkatolikus plébániákon rendeztek be. Ezeket amerikai ügynökök Irányították Münchenből. Különösen tanulságos ez a film számunkra, fiatalok számára, hogy megtanuljuk az ellenséget gyűlölni és legyünk éberek , gyilkos, embertelen szándékaikkal szemben. , A szövetkezeti dolgozók havi képeslapja: a SZÖVETKEZETI TERMELÉS • A Földművelési Megbízotti Hivatal magyar nyelven is kiadja a i „Druzstevná vyroba“ című mezőgazdasági szaklapot, a szövetkezeti j parasztok havonta megjelenő képes lapját. A lap magyar nyelven ? „Szövetkezeti Termelés“ címmel jelenik meg. ? Harminchat mélynyomásos oldalon, négyoldalas színes borítékkal I jelenik meg ez a magaszínvonalú lap, amely nemcsak szórakoztat, i hanem tanít és ismereteket bővít. Beszámol a Szovjetunióban alkal- | mázott agrotechnika legújabb vívmányairól, amelyeket áramár sző- ? vetkezeteink és állami birtokaink is nagy sikerrel aíkalmaraiak. t A cikkek egész sorában közli • az élenjáró szövetkezeti parasztok j és mezőgazdasági dolgozók tapasztalatait, amelyeket a növényi és i állattenyésztési termelés vonalán szereztek. Ismerteti a micsurinisták | kísérleteit és eredményeit, ugyanakkor tanácsokkal szolgál a szocialista mezőgazdaság fiatal építőinek. Sok tanulságot nyújt a könyvelési rovat is. Változatos, gazdag képanyag tarkítja a lapot, amelynek hasábjain az olvasók levelei és hozzászólásai is helyet kapnak. Ezenkívül színes elbeszélések szórakoztatják az olvasót, aki ugyancsak a lap hasábjairól értesülhet a mezőgazdasági szakirodalom legújabb müveiről. A „Szövetségi Termelés“ minden hónap 15-én jelenik meg. Megrendelhető az „Óráé“ kiadóvállalatnál. A megrendelést így címezzük: „Orác", redakcia „Szövetkezeti Termelés“, Bratislava, Krizková 7. II. 73. A lap előfizetési ára mindössze 100.— Kcs évente. Egyes szám ára: 10.— Kés. Szövetkezeti Termelés szerkesztősége. A busái CsISz-csoport 1950 júliusában alakult harminc taggal. Az első hónapokban igen jó munkát végeztek. Számos vasárnapi brigádmunkát és hétköznapi munkát is hajtottak végre a község átalakításánál. A falu közepére fáikat ültettek és különféle növényeket termeltek az eddig ki nem használt területeken. Á kultúra terén igen jól haladtak. 1950 decemberében nagy sikerrel játszották le a „Ludas Matyi“ című színdarabot. Ifjúsági mulatságok és 'más egyebek a CsISz csoportnak voltak köszönhetők. Ettől ‘az időtől fogva azonban a busái CsISz-csoport megszűnt létezni. Semmiféle v munkát nem végez a CsISz. Volt egy kultúrházuk, a régi mozihelységben., de mivel rossz állapotban volt, elhatározta a vezetőség, hogy átalakításokat fognak véghezvinni rajta. Először a hátul- , ját. bontották le, de mivel nem volt : anyag, a kőművesek nem folytathat- ] ták a munkát. Rövid időn belül meg- | jött az anyag is, de nem volt, aki le- | pakolja az autókról. Nagy huzakodás után néhány tagot összeszedtek, j akik elhelyezték az anyagot a sza- i bad ég alatt. A tagok különben a hátsó fal lebontásánál is dolgoztak. Mivel munkaerőt nem lehetett kapni, a kultúrház átalakítása úgy maradt. Egy teljes év óta ott áll még a busái kultúrház lebontott hátsó falával. Hogy hová lett a kiosztott anyag? Egyszerűen nincs. „Széthordták a falusiak“, amint arról az egíyik gyűlésen az „elnök“ megemlékezett. A busái CsISz-csoportban nemcsak a vezetőség hibás (a tagok nem ismerik a vezetőket), hanem a tagok is. Több CsISz-tagnak még tagsági könyve sincs, ha van is nincs benne tagsági bélyeg. „De nem baj,! Fö, hogy be vannak iratkozva." Szerintük nálunk büntetik azokat, akik nem tagjai a CsISz-nek. Busán még eddig semmiféle előadást, vagy más efélét nem tartottak a CsISz-tagok részére. A kékkői járási bizottságtól csak egyszer, esetleg kétszer küldtek ki instruktort. Ezek beszéltek a vezetőséggel, de a tagok erről semmit sem tudtak. Évzáró közgyűlést a busái CsISz.ben egyszer tartottak csupán. Évközi taggyűlést mindössze kétszer tartottak. Most. amikor hazánkban, mindenfelé hatalmas építkezések folynak, amikor az üzemek és lakóházak gombamódra nőnek. Busán még nem értették meg, mit jelent az ifjúmunkások brigádja és mit jelent segíteni az Ifjúsági Duzzasztógát építkezésén és a HUKO-n. Ajánljuk, hogy a busái CsISz-ben válasszanak rendeg vezetőséget, ellenőrizzék a tagok tagsági igazolványait és ezentúl rendes munkát végezzenek. Jakubee Tibor A taksonyi kultúrterem színültig megtelt vidáman beszélgető fiatalokkal és felnőttekkel. Kultúrműsor készül, a galántai gépállomás fiataljainak kultúrműsora Deák elvtárs brigádja és a taksonyi dolgozók tiszteletére. A gépállomás fiataljai már rég készültek erre az alkalomra. Szloboda János elvtárs több hónapon keresztül eredménytelenül próbálkozott a kultúrmunka megszervezésével. Munkája még sem volt teljesen eredménytelen. A fiatalok megmozdultak és elhatározták, hogy rendszeres kultúrmunkát fognak végezni. Szloboda elvtárs segített a CsISz vezetőségének a kultúrmunka megszervezésében és a műsor betanulásában. Jó lenne, ha a többi gépállomáson is törődnének az idősebb elvtársak az ifjúság szervezeti életével, kultúrmunkájával. Szloboda elvtárs már túl van a negyvenen, de a .műsor megkezdése előtt épp úgy izgult, csillogó szemekkel, mint a í kultúrbrigád fiatal tagjai. A közönség sokat várt a kultúr- brigádtól, sokat vártak a taksonyi fiatalok is a fiatal traktoristáktóL Csak Deák elvtárs volt magabiztos. Tudta, hogy ha lesznek is hibák, mégis győzelem'ez a nap, inert ez az első alkalom, amikor a gépállomás fiataljai kultúrműsort rendeznek a falu dolgozói számára. Voltak olyanok is, akik nem értették meg ennek a jelentőségét, nem látták, hogy a hibák ellenére is valami új születik, cÁ (mLáiitül gÁp áLLo mái kultdm uuik dia kezdődik, — a traktoristák kultúr- munkája falvainkban. A kultúrbrigád tagjai munka után tanulták be a műsort és a hibákból tanulva, napról napra tökéletesebbé akarják tenni kultúrműsorukat. Olyan kultúrmunkát akarnak végezni, amely jelentősen hozzájárul a szocialista mezőgazdaság megteremtéséhez, a falu kulturális felemeléséhez. A műsor megkezdődött. A teremben felzúgott a taps és kacaj. Jókedvűen, tiszta szívből nevettek az emberek. Nevettek és tanultak a bürokrata példájából és a csasztucska ritmusaiból. Az estet rövid kultúrszámok, jelenetek, szavalatok és csasztucskák töltötték be. A kultúrbrigád előadta „Halott ember ne nősüljön", „Csak egy telefonba kerül", az ,(Uj sofför", a „Reakciós orvos“, „Fö az optimizmus“ és a „Kereskedő“ című rövid jeleneteket. Málik elvtárs elszavalta Petőfinek „A fütty“ és a „Magyar nemes“ című verseit. A „Bolond Is- tók“-együttes pedig csasztucskát énekelt a gépállomás életéről és a taksonyi EFSz-röl. A kultúrbrigád szép sikert aratott és ez arra ösztönzi a brigád tagjait, hogy a jövőben még alaposabban készüljenek fel egy-egy kultúrműsorra. Az eredmények mellett hibái is voltak a kultúrműsornak. A „Kereskedő“ című jelenet tartalmatlan, üres, csak nevettető jelenet. A kereskedősegéd helyzete a kapitalizmusban nem olyan, mint amilyennek ez a darab feltüntette. Nem igaz, hogy a kereskedő olyan jószívű, hogy inkább hagyja tönkremenni az üzletét, semhogy utödött. segédjét elbocsátotta volna. A kereskedők sohasem voltak ilyen jószívűek, a kereskedőkre az jellemző, amit József Attila ír róluk, hogy az égen eladnak felhőt és a földön telket vesánek belőle. A közönség közül sokan nein értették meg a „Csak egy telefonba kerül“ című darabot sem, mert az abban feldolgozott probléma távol áll a falu életétől. A falu dolgozóit nem érdekli az, hogy a hibás telefonkapcsolások tönkreteszik a hivatalnokok és az újságírók idegeit. A kultúrbrigádnak a jövőben olyan darabokat kell betanulnia, amelyek érdeklik a falu dolgozóit, amelyek segítik a falu dolgozóinak harcát a jobb életért, az új, a szocialista falu megteremtéséért. Falvainkban a kultúrműsornak segítenie kéll a dolgozó parasztok harcát a kulákokkal szemben. Éz hiányzott a kultúrbrigád műsorának programmjából. Ezzel szemben nagyon tetszett a közönségnek az a vidám csasztucs- kh, amely előttük ismert emberekről szólt és azoknak hibáit leplezte le. Villanyszerelő műhelyben de sok most a munka, a Rihosek Sanyinak csak szerelem a gondja. Hej, a sok startert és dinamót a vakrozsda marja, de a művész-szerelőt mindez nem zavarja. A csasztucska eléneklése után Rihosek Sanyi biztos jobban fogja végezi munkáját, rendben fogja tartani a starterokat és dinamókat. A csasztucska feltárja a gépállomás hibáit, hiányosságait, de feltárja a taksonyi EFSz munkájának hiányosságait is. A taksonyi határban sok nemesített gyom van, repceszárral fűtenek, mikor nagy meleg van. Hej, ha van köztünk olyan okos, ki tudja az okát, mondja el az EFSz-nek erről a kritikát. Amikor a falu dolgozói ezeket a sorokat hallották, jóízűen nevettek és közben azt kérdezték, hogy vájjon itt vannak-e az EFSz vezetői. Azonnal megállapították, hogy az EFSz vezetői nem vettek részt a kultúr- esten. De így sem volt baj. „Majd a fülükbe jut így is!" — mondogatták az emberek. A falu dolgozóinak nagyon tetszett, hogy az egész kultúrest rövid kultúr- számokból volt összeállítva. Vidám, változatos, tarka volt az egész est, nem kellett sokat várakozni a szünidőben és ez tetszett a nézőközönségnek. A „farsang farka" valóban vidám est volt ebben az évben Taksonyban. A műsor után a falu fiataljai vidáman táncoltak és ötletes farsangi játékokat találtak ki. Akik résztvettek ezen a kultúres- ten, állandóan ott csengett a fülükben a csasztuska első strófája: Azt hiszem, hogy mindenki szereti a mókát, azért elénekelünk néhány vidám strófát. Hej, amit mondok,, csupa derű, nevess Jóska, Miska, \ az én nevem, elvtársak, Optimista Pista. Ilyen volt a farsang utolsó napja Taksonyban. Ilyenné tette a galántai gépállomás kultúregyüttese. Az esten bőven esett szó a tavaszi munkákról, Deák elvtársék brigádja sokat beszélt az embereknek terveiről. Arról beszéltek, hogy ezen a tavaszon új munkamódszerekkel sokkal nagyobb eredményeket fognak elérni, mint tavaly, amikor a brigád még csak első lépéseit tette a szocialista munkaverseny terén. Szőke József.
