Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-01-26 / 1. szám

ŰJ IFJÚSÁG 1952 janu&r 26 Hogyan dolgozzon a politikai kör vezetője Az ifjúság nevelése nemes munka, de felelősségteljes feladat is. A Párt ezt az Ifjúsági Szövetségre, első segítőtársára bízta. S nem csupán megbízta az ifjúság nevelésével, de a Szövetség az ö egyenes vezetése alatt valósítja meg, amiben a Párt minden téren segítségére van. Az Ifjúsági Szövetség feladata a nevelés s éppen ezért egész működé­se a szocialista nevelésre irányul. lt­jaink nevelése egyrészt az építési munkában, a termelésben, másrészt nevelő- és meggyőző munka segítsé­gével valósul meg. Néha és néhány helyen az ifjúság nevelése alatt a különböző akAók végrehajtását ér­tik. Ez helytelen. Igen, a különféle akciók is nevelnek. Vegyük például a különböző felvonulásokat, fellépése­ket és hasonlókat. Mindennek a ne­velés terén nem kis jelentősége van. A Jielyes nevelés alatt azonban a rendszeres, céltudatos munkát kell értenünk, amelyet a marx-leninizmus mélyebb tanulmányozása támasztja alá. Az ifjúság rendszeres marx-leni- nista nevelésének központjai a CsISz politikai körei, amelyek a CsISz alap­csoportjai mellett alakulnak, főleg a CsISz-funkcionáriusok és azon elv­társaknak és elvtársnöknek részére, akik a múlt év folyamán sikeres munkát végeztek az olvasókörökben és megszerezték a Jilemnicky- vagy a Fucsík-jeiv'ényt. A CsISz politikai körök számára a CsISz Központi Bizottsága erre az évre a következő témákat hatá­rozta meg: Felszabadítónk és példaképünk a Szovjetunió. Hogyan harcolt és győzött dolgo­zó népünk. Hogyan építjük a szocializmust hazánkban. Harc a békéért — elsőrendű fel­adatunk. A CsISz szervezeti felépitése. A CsISz politikai körökben az oktatási év múlt éV december 1-én kezdődött és június 30-ig tart. Amint az eddigi tapasztalatok mu­tatják, amilyen a politikai kör ve­zetője, olyan a kör munkájának az eredménye. CsISz politikai kört ve­zetni igen jelentős és felelősségteljes munka. Hisz emberekkel dolgozunk, ahol kialakulnak ezek nézetei, ahol az ifjak előtt új világ tárul fel, ahol szilárd alapokat szereznek, ahol bi­zonyos kérdések világosodnak meg előttük, ahol a szocialista építés iránti lelkesedés lángol fel bennük, ahol azt tanulják, hogy hazánk el­lenségeit, az új habom imperialista gyujtogatóit szívből kell gyűlölni, ahol megtanulják barátainkat meg­különböztetni ellenségeinktől, egy­szóval, ahol kellő ismereteket szerez­nek. melyekre szükségük lesz min­dennapi munkájukban és a szocializ­mus megvalósításáért, a béke meg­őrzéséért vívott harcban. — A Szov­jetunióban a propagandista munká­ját igen becsülik és értékelik. Propa­gandistának lenni nagy kitüntetés­nek és tiszteletnek számít. Hisz pro­pagandista volt a halhatatlan Lenin és propagandista Sztálin elvtárs fs. Az ö propagandista művészetükből tanulni mindén komszomolista szá­mára örömteli munka. A Szovjet­unióban minden évben a propagan­disták ezreit türjtetik ki. Munkájuk­ról az újságok írnak, különféle össze­jöveteleken és a rádióban is beszél­nek. A Szovjetunióban az az elv ér­vényesül, hogy a propagandistáknak semmiféle más funkciót nem adnak. Ez is arról tanúskodik, hogy a Szov­jetunióban a propagandista munkája felelősségteljes munkának számít. A CsISz politikai körvezető si­keres munkájának első előfeltétele, hogy állandóan tökéletesítse marx- leninista tudását, gondosan felkészül­jön minden egyes gyűlésre és hogy a politikai' körben állandóan tökéle­tesítse munkamódszerét. Nézzük csak mit tanácsol a SzK(b)P kiváló propagandistája, Ja- roszlavszkij elvtárs: „Állandóan tanulj és egészítsd lei Ismereteidet. Jegyzetfüzetedbe je­gyezz fel minden fontosabb dolgot: érdekes évszámot, érdekesebb ese­ményt, tréfás dolgot s úgyszintén szebb költeményt. Hit Martin Macúch, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának titkára gyüjts újságból kivágott cikkeket s ezeket tárgyuk szerint csoportosítsd.“ A politikai kör gondos vezetője, aki állandóan szem előtt tartja mun­kamódszerének megjavítását, mindig és mindenütt gyűjti az anyagot. Ha friss újságot olvas, ha új filmet, színdarabot, kiállítást múzeumot te­kint meg, vagy rádiót hallgat, min­dig arra gondol, hogy az elolvasott újságból, a látott, vagy hallott szín­játékból, stb. mit tudna felhasználni a kör munkájában. Az első, amit a politikai kör vezetőinek át kell olvasni, az az alapbrosúra, amelyet a CsISz Központi Bizottsága az egyes té­mákkal kapcsolatban kiadott. Ez azonban még nem elég. Mindenek­előtt is segédanyagot kell keresni. Vegyük pld. a CsISz politikai körök első témáját. Lehetetlen volna a bro­súra egyes részeit az SzK(b)P erre- vonatkozó fejezetei nélkül tanulmá­nyozni. A Szovjetunió életéről szóló egyes események megvilágításában komoly segítséget jelentenek a kö­vetkező filmek: Lenin októberben, Erőd az Amuron, Ifjú Gárda, Berlin eleste, Kubányi kozákok (Vidám vá­sár), Az Aranycsillag lovagja és mások. Különösen hatásos lesz a művészi irodalom felhasználása. Gorkij müvei, Majakovszkij versei, Solochov, Pamferov, Fagyejev, Ba- bajevszkij és a Fucsik-jelvényhez tartozó más könyvek. Az elvtársak sok esetben már ismerik ezeket a müveket és filmeket. A különféle anyag áttanulmányo­zása után, esetleg miután már né­hány filmet megtekintett, a kör ve­zetője hozzáfog a kör legközelebbi gyűlése tervének kidolgozásához. Mit tartalmazzon ez a terv? 1. Az átvett anyag főbb gondola­tait. 2. Kérdéseket a vitára. 3. A legközelebbi gyűlés beszámo­lójának rövid vázlatát. 4. Különféle adatokat és számada­tokat, amelyek a beszámolóval ösz- szefüggnek. ő. Képletes eszközöket, művészi irodalmat (idézetek, részletek). 6. A hallgatók házi feladatát. így felkészülve, kész tervvel kell a politikai kör vezetőjének a gyűlé­sekre járni. A politikai kör munkájának fon­tos részét képezi a körvezető rövid beszámolója az új témáról. Legto­vább 20—30 percig tart. Ennek fel­adata a hallgatóknak^ vázolni a legfőbb problémákat és így segítsé­gükre lenni az átvett anyag alapkér­déseinek megértésében. Ne legyen ez beszámoló jellegű, inkább hozzá­szólás. A körvezető a beszámoló alatt tehet fel kérdéseket a hallga­tóknak. Ez elősegíti a hallgatók ak­tivitását, gondolkodni készteti az előadott anyagról és egyidejűleg a körvezető számára lehetővé teszi, hogy meggyőződjön arról, milyen mértékben értették meg a hallgatók az előadást. Nagyon fontos, hogy a körvezető rövid hozzászólásában elválassza a fontosabb dolgokat a másodrendüek- töl, hogy az alapgondolatok ne vesszenek el az apróságokban. Szük­séges az anyagot úgy előadni, hogy az egyik dolog a másikból következ­zék. Világosan, egyszerűen, idegen szavak használata nélkül kell be­szélni (ha kivételesen mégis idegen szavak fordulnak elő az előadásban, ezek jelentőségét meg kell magya­rázni). A beszámolót különféle pél­dákkal, szükséges számadatokkal kell tarkítani, emellett - különösen célszerű helyi jellegű anyag felhasz­nálása (üzem, iskola, város, stb.). A beszámolót úgy kell megtarta­ni, hogy a hallgatóknak lekösse a figyelmét. Ha a körvezető észreve­szi, hogy a hallgatók kisebb figye­lemmel kisérik az előadást, ajánla­tos valamilyen érdekes példát fel­hozni, alkalmas és egyben tréfás dolgot, valamilyen képet mutatni (amit előzőleg elkészítettünk), vagy pedig kérdést tenni a hallgatókhoz. Tartsunk szabad beszámolót, minél kevesebbet olvassunk jegyzetekből. Helytelen a beszámolóban sok szám­adatot közölni és hosszú idézeteket olvasni. Célszerűbb két-három olyan számadatot felhozni, amelyet köny- nyü megjegyezzii. Szükséges a be­számolóra kiszabott idő pontos be­tartása. A beszámoló után öt-tíz perces szünetet adni (ezt minden esetben tartsuk l?e). A jól elkészített és előadott beszá­moló fontos előfeltétele a kör to­vábbi legfontosabb munkájának — s ez az élénk elvtársi vita. Amíg a beszámoló legfontosabb feladata megértetni a hallgatókkal az előadott témával kapcsolatos kér­dések egész hálózatát, felkelteni ér­deklődésüket, hogy vágyakozzanak az anyagot részletesen áttanulmá­nyozni. megkönnyíteni az anyaggal kapcsolatos irodalom olvasását, — addig a vita feladata az ismeretek kibővítése és a hallgatók ideológiai fejlődésének ellenőrzése. Ez a beszél­getés formájában lefolyó vita az olyan hallgatók számára is lehetővé teszi a hozzászólást, akik máskülön­ben nem mernének jelentkezni. A körvezető a vita alapján meggyő­ződhet a kör tagjainak a körre va­ló felkészülésével s egyben megálla­píthatja, hogy melyek azok a kér­dések, amelyeket nem egészen ér­tettek meg. A vita lefolyását irá­nyítani kell s nem szabad megen­gedni, hogy az ör*nagától szabadon fejlődjön ki, hanem jól fel kell rá készülni. Kérdéseket kell készíteni, mégpedig úgy, hogy azok össze­foglalják az egész előadást. Elég el­készítenünk négy-öt főkérdést. Ta­pasztalatból tudjuk, hogy sok kér­désnek a következménye a hallga­tók figyelmének szétforgácsolódása és a fontos kérdések elvesznek az apró részletekben. Ügyelni kell arra is, hogy a kérdés ne legyen túl szé­leskörű, mert az ilyen kérdés aka­dályozza a vita kiszélesítését. Például a CsKP, milyen párt, ki­nek az élén áll, kikből áll, kinek a vezetése alatt arattunk győzelmet "februárban és hasonlók. Helytelenek például az Ilyen kérdések: „Mondd el, mire emlékszel az elő­ző előadásból! Mi történt 1948-ban?“ Az alapkérdéseken kívül szüksé­ges kiegészítő kérdéseket is adni. Helytelen ,ha a körvezető csak egy hallgatónak teszi fel a kérdést, amely úgy hangzik, mintha a töb­biekre nem vonatkozna. Kérdést feltenni nagyon "komoly dolog. Helytelenek például az ilyen kérdések: Kérdés: Melyik évben volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom? Felelet: 1917-ben. Kérdés: Ki győzött ebben a forra­dalomban ? Felelet: A munkások és a dolgozó földművesek. Kérdés: Nagy károkat okozott a polgárháború ? Felelet: Igen. Nagyokat. (Körvezető: Igen. Nagyokat.) Vagy pedig: Kérdés: Milyen volt a munkások és földművesek helyzete a München előtti köztársaságban? Felelet: Nehéz. (Körvezető helyesel: Helyes, ne­héz volt.) Kérdés: Mi nem volt? Felelet: Nem volt munka és nem volt mit enni. Kérdés: Mit csináltak a munká­sok? \ Felelet: Sztrájkoltak, lázongtak. (Körvezető: Helyes, sztrájkoltak és lázongtak.) A vita sikeres levezetése nemcsak a kérdések formájától függ, hanem attól is, hogyan tesszük fel a kérdé­seket. Lehetővé tesszük-e a vita to­vábbi kibővítését vagy nem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy lehetetlen a vitát kiszélesíteni, ha a körvezető csak egy hallgatóval foglalkozik és a többieket nem veszi figyelembe. A^körvezetönek olyan aktivitást kell elérnie, hogy közben ne legyenek kínos szünetek, hanem hogy minden egyes hallgató igye­kezzék kifejteni saját nézetét. Az sem helyes, ha valakit felszólí­tunk s ha nem kapunk rögtön fele­letet, azonnal másiknak tesszük fel ugyanazt a kérdést. Inkább adjunk néhány segédkérdést, melyek segít­ségével a hallgatót bekapcsoljuk a vitába. Nagyon helytelen az elvtár­sakat félmondatoknál, vagy egyálta­lán f«iuieívűiben wq&iatyKftfti. ~ Ha a felszólított hibásan felel a feltett kérdésre vagy nem meríti azt ki, megkérdezzük a többieket, hogy egyetértenek-e ezzel, esetleg ki akar­ja kibővíteni vagy kijavítani az elv­társ hozzászólását. Mi a teendő akkor, ha a kérdésre nem tudok válaszolni? Mit mond ezzel kapcsolatban Kalinyin elvtárs: „Ne távolodjatok el a kérdéstől. Ne igyekezzetek kitérni az egyenes vá­lasz elől. Ha egy vagy másik kérdés­re nem tudtok rögtön választ adni, mondjátok meg egyenesen: A kérdés nagyon érdekes és komoly, nagyon szívesen felelnék rá, de most pilla­natnyilag nem vagyok rá felkészül­ve, nem gondoltam jól át, nehéz vol­na rá felelnem. Áttanulmányozom, megtárgyalom az elvtársakkal s utá­na megmagyarázom nektek is.“ Fontos ügyelni arra, hogy a felele­tek ne tartalmazzák a anyag egy­szerű ismétlését. A mi célunk az, hogy a hallgató saját szavaival fe­leljen és ne ismételje az ismert, megszokott mondatokat. Feltétlenül fontos, hogy. a kör munkája szorosan összefüggjön az üzem, iskola, hivatal, stb. munkájá­val. A Komszoniol tapasztalatai azt mutatják, hogy a kör legjobb hallgatói a legjobb munkások közé is tartoznak. Az elvtársi vita sikere mindenek­előtt is attól függ, hogy a hallga­tók maguk hogyan készülnek a kör­re s menyiben vagyunk mi segítsé­gükre ebben. Az egyes feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy a hallgatók na­gyobb része nincs a rendszeres tanu­láshoz szokva és először tanulmá­nyozza a politikai irodalmat. A körvezető feladata megmagya­rázni a hallgatóknak, hogyan kell tanulni, hogyan kell felhasználni a szemléltető eszközöket földrajzi vagy történelmi térképet, különféle diagramokat, vázlatokat s úgyszin­tén figyelmeztetni kell a hallgatókat a helyi jellegű anyag felhasználásá­ra, hogy az egyes kérdéseket jobban megérthessék. Szükséges, hogy a körvezető jól ismerje a kör egyes tagjait, ezek képességeit s ennek alapján egyé­nileg tudjon tanácsot adni. A Szov­jetunióban gyakori eset, hogy a kör tagjai egyéni személyes beszélgeté­sekre járnak a körvezetőhöz, meglá­togatják őt otthon, esetleg ő meglá­togatja hallgatóit munkahelyükön vagy otthonukban is. Jól számolnak a CsISz politikai körök vezetői, akik időnként meghívják a Párt^ funk­cionáriusát is a kör gyűlésére, eset­leg idősebb munkást, földművest, hogy beszéljenek arról, hogyan él­tünk a kapitalista Csehszlovák köz­társaságban, hogy saját tapasztala­taik alapján támasszák alá a* át­vett anyag egyes pontjait. Magától értetődő, hogy a CsISz egyetlen politikai körén sem szabad elfeledkezni az időszerű bel- vagy külpolitikai eseményekről. A körök munkája csak abban az esetben lesz eredményes, ha kéz a kézben haladnak a fejlődéssel s az időszerű eseményekkel. Összefoglalás. A politikai körvezető munkája nem lehet sablonszerű. Minden té­mánál, minden körvezetőnél és min­den hallgatónál más és más meg-fe­lelő módszert alkalmazunk. Minden­kinek önállóan kell keresnie a leg­megfelelőbb munkamódszert. Mindenki találkozni fog nehézsé­gekkel és hiányokkal. Nem megtör­ni, nem meghátrálni, hanem harcol­ni. Az eredményes munka záloga a Párttal, pártszervekkel és funkcio­náriusokkal való szoros kapcsolat. Ügy, mint ahogy a Komszomol min­den sikerének forrása, úgy a neve­lés, mint a termelés terén, a Párt­tal való szoros kapcsolat, éppen úgy érvényes ez számunkra is. (A bratislavai kerületi Pártiskolá­ban elhangzott előadásból.) A csütörtöki Traktorállomás jósága szívből jövő örömmel érte­sült az Üj Ifjúság megjelenéséről. Nehéz lenne leírni, hogy mit je­lent számunkra az Űj Ifjúság meg­jelenése. Csoportunk 120 tagja közül 90 magyar anyanyelvű, akik szlová­kul nagyon keveset, vagy egyáltalán nem tudnak és így a szlovák nyel­ven megjelenő ifjúsági lapokat nem olvashatják. Melegen üdvözöljük la­punk megjelenését, mert tudjuk, hogy az Üj Ifjúság segítségével gyor­sabban tudjuk teljesíteni mindazo­kat a feladatokat, amelyeket szü­lőpártunk, a Csehszlovák Kommu­nista Párt és Ifjúsági Szövetségünk tűzött elénk. ígérjük, hogy mun­kánkat, amelyet megkezdtünk, úgy fogjuk folytatni, ahogyazt szeretett Pártunk és az egész világ 'dolgoző munkásai elvárják tőlünk. Kérünk ezért Benneteket, tegye­tek meg mindent, hogy az Űj Ifjú­ság-bői minél többet tanulhassunk. Irányítsatok bennünket, hogy fej­lődjön ifjúságunk és váljon egyre erősebb bástyájává a békéért folyó harcban. Segítsetek bennünket ab­ban, hogy jobban megismerhessük példaképünket, a nagy Szovjetunió ifjúságának életét és harcát, hogy ezeken okulva és belőlük tapasztala­tokat merítve megerősödjünk és a háborús uszítókra döntő csapást mérve, győzelmesen lengjen a béke zászlaja az egész világon. Csallóköz-Csütörtök, 1952 jan. 19. A CsISz üzemi csoportjá­nak nevében: M a 1 a c s a y. Hazánk legjobb traktorállomása üdvözli az „Uj Ifjúságot” if­OlvasókÖrünk megkezdte működését... Instruktort naplómba igyekeztem olyan adatokat feljegyezni, amelyek­ből ti is értesülhettek afelől, hogyan működik egy keletszlovákiai falu, Perbenyík, ifjúsági csoportja Öröm­mel írhatom, hogy a perbenyíki ifjú­sági *soport olvasóköre megkezdte munkáiét s rendszeresen gyű­léseket. Az olvasókör minc^n héten kétszer, csütörtökön és vasárnap jön 'issze, melybe egyik látogatásom al­kalmával az ifjúsági csoport minden egyes yagja be'épeit \ Az olvasókörben iguekszem magúm is megjelenni, s a vezetőséggel, főként Plachy Imre, kultúrpropaganda referenssel annak műsorát kidolgozni Igyekszünk ezt a műsort minden alkalommal színessé tenné. Példaként röviden leírom az olvasókör műsorát­17.30—19 óráig társasjáték (társas­játék olyan formában, ahol az ifjúság tanul s ugyanakkor zálogot szedünk.) 19—19.15 vita a múlt gyűlésen el­olvasott részről. 19.15—19.50 további részlet olva­sása. . 19.50—20.00 rövid kultúrműsor íszavalat. ének, esetleg rövid jelenet) 20.00—20.15 előadás, pld. a leg­utóbb egyik elvtársnőnk Sztálin elv­társ életéről tartott rövid beszámolót, utár a szavalat s 20.30-ig vita és kri­tika. 20.30—20.45 ének. Minden egyes olvasókörön megtanulunk egy éneket/ ■ 20.45 tői kezdődik az est legszóra- koztatóbb pontja —. a zálogkiosztás. Az ítéleteket előre kidolgozzuk■ kér­dések formájában, amelyek magukba foglalják pld. az eddig elolvasott könyvek tartalmát. Továbbá olyan ítéletek, amelyek szórakoztatók, de amellett tanulságosak, pld. tíz tár­gyat megnevezni szlovákul, elmonda­ni rövid életrajzot, énekelni, szavalni, röviden kiértékelni oz olvasókör lefo­lyását és hasonlót. Ez a módszer na­gyon jói bevált. A faluban azok az ifjak, akiket nagyon nehéz volt a szervezeti éle,be bekapcsolni, ma ál­landó látogatói az olvasókörnek s ami még fontosabb, létszámuk nap­ról napra növekszik. Az olvasókörön kívül megszerveztük az orosz nyelvtanfolyamot is. Öröm­mel közölhetem, hogy az első előadás már december 13-án megvalósult. Eddig 18-an vesznek részt, Ezt a lét- számot^ igyekezni fogunk mindinkább kibővíteni. MOLNÁR ZOLTÁN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom