Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-10-15 / 39. szám

Az SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolója pártszervezetek figyelme lanyhult- a 'pártszervezési és ideoógiai felada­tok iránt s ennek következtében igen sok pártszervezetben elhanya golták ezt a munkát. Bizonyos ve­szély fenyegetett, hogy a pártszer­vek elszakadnak a tömegektől és hogy a politikai vezetés szerveiből harcos és öntevékeny szervezetek­ből sajátságos közigazgatási és rendelkező intézményekké válnak ame’yek nem képesek e'lenállni kü­lönféle helyi, szükkörü hivatali és egyéb államellenes törekvéseknek nem veszik észre a gazdasági épí­tésben folytatott pártpolitika nyi t ©'torzítását, az állam érdekeinek megsértését. A veszély elhárítása érdekében és hogy sikeresen meg lehessen oldani a helyi pártszervek megerősítésé­nek. va'amint a pártszervezetekben folyó munka fokozásának feladatát meg kellett szűntetni a pártszerve­zési és ideológiai munka elhanyagolt ságát. véget kellett vetni az olyan jelenségeknek, mint a vezetés ad­minisztratív módszereinek átvítéle a pártszervezetekbe ami a pártmun­k.a bürokratizálását eredményezte és csökkentette a párttagság akti­vitását kezdeményezését A Központi Bizottság azt a fel­adatot állította a pártszervezetek figyelmének középpontjába, hogy következetesen váltsák valóra a pártonbelüli demokráciát, s fejlesz- szék a kritikát és önkritikát, ezen az alapon fokozzák a párttagok tö- * megeinek a pártszervek tevékeny­sége felett gyakorolt ellenőrzését, mert ez a kulcsa annak hogy az egész pártmunkát fel.enditsük, a pártszervezetek és a párttagok ak tivitásáit és kezdeményező készsé­gét fokozzuk, a pártnak a párton­belüli demokrácia és önkritika fej lesztése céljából tett intézkedései se­gítették a pártszervezeteket abban, hogy jelentős mértékben leküzdjék a pártpolitikai munkában észlelhető fogyatékosságokat, komoly szerepet játszottak e munka fellendítésében. Ezen az alapon megnövekedett a párttagok aktivitása és kezdemé­nyezése megerősödtek a vállalatok kolhozok és hivatalok pártalapszer- vezetei. megélénkült munkájuk, fo kozódott a párttagok tömegeinek a pártszervek tevékenysége fe ett gya­korolt ellenőrzése, megnövekedett a pártbizottságok és pártaktívák tel­jes üléseinek szerepe. Hiba volna azonban, ha nem ven- nök észre hogy a pártpolitikai mun­ka színvonala még mindig az élet követelményei, a párt által kitűzött feladatok mögött marad. El kell is­merni. hogy a párszervezetek mun­kájában vannak fogyatékosságok és hibák pártszerveink életében még számos negatív, sőt idönkint egészségtelen jelenség is észlelhető ame yet ismerni ke'l, látni kell. fel­színre kell hozni azért, hogy kikü­szöbölhessük legyőzhessük őket és bizonyíthassuk a további eredmé­nyes előrehaladást. Miben rejlenek ezek a fogyatékos­ságok. hibák, negativ és egészségte­len jelenségek, s melyek a párt fel­adatai e kérdéssel kapcsolatban? 1. Az önkritika és különösen az alulról kiinduló kritika korántsem te!jes mértékben és korántsem min­den pártszervezetnél vált azzá a fő módszerré amellyel fel keli tár­nunk és le kell győznünk hibáinkat, fogyatékosságainkat, gyengeségein­ket és az észlelhető egészségtelen jelenségeket. A pártszervezetekben még előfor­dul, hogy nem értékelik kellően a kritika és önkritika szerepét a párt és az állam életében, üldözést és Haj­szát indítanak a kritika miatt. Nem ritkán találkozhatunk még olyan funkciönáriüsokk&l. akik végnélkül és nagy hangon a párt iránti oda­adásukról beszélnek, de valójában nem tűrik és elfojtják az alulról ki­induló kritikát, bosszút állnak azo kon, akik bírálnak Jócskán isme­rünk olyan tényeket, amikor a kri­tikával és önkritikával szemben ta­núsított bürokratikus magatartás nagy kárt okozott a párt ügyének elfojtotta a pártszervezet kezdemé­nyező készségét, aláásta a vezetés tekintélyét a párttagok tömegeiben és egyes pártszervezetek életében megerősítette a bürokratáknak, a párt esküdt ellenségeinek pártelle­nes szokásait. A pártnak figyelembe kell vennie, hogy ott ahol a kritikát és önkri­tikát üldözik ahol a tömegeknek a szervezetek és intézmények tevé­kenysége felett gyakorolt ellenőrző se meggyengült, ott elkerülhetet.e nül olyan visszataszító jelenségek ütik fel fejüket, mint a bürokratiz­mus. apparátusunk egyes láncsze­meinek rothadása sőt felbomlása. Persze az ilyenfajta jelenségek ná­lunk nem terjedtek el széles kör­ben. Pártunk erősebb és egészsége­sebb mint valaha. De meg kell ér­teni, hogy ezek a veszedelmes egész ségtelen jelenségek csak azért nem terjedtek el szé'es körben mert a párt élt a kritika és önkritika fegy vérével idejében nyíltan és bátran feltárta a hiányosságokat s döntő csapásokat mért az elbizakodottság a bürokratizmus és a rothadás kon­krét megnyilvánulásaira. A bölcs vezetés éppen abból álí, hogy már csirájában képesek vagyunk felis­merni a veszélyt és nem engedjük meg. hogy fenyegető méreteket ölt hessen. A kritika és önkritika a párt ki próbált fegyvere a párt szervezeté­nek egészségét aláásó fogyatékossá gok hibák és egészségtelen jelen ségek elleni harcban. A kritika és önkritika nem gyengíti hanem erő siti a szovjet á lamot a szovjet tár- sada'mi rendet, s ez erejének és élet­revalóságának jele Ez idő szerint különösen fontos, hogy biztosítsuk az önkritika és az alulról kiinduló kritika fejlődését hogy kérle.hetetlen harcot folyt as sunk mind a párt elvetemült ellen ségei ellen mind pedig azok ellen, akik akadá yozzák a fogyatékossá gok bírálatának kibontakozását, e - fojtják a kritikát, megengedik a bí rálát miatt indított üldözést és haj szát. A helyzet az. hogy a háború győzelmes befejezésével és a háború utáni időszakban elért hatalmas gazdasági sikerekkel kapcsolatban a párt soraiban kritik.átlan magatar­tás kapott lábra a párt-, a gazdasá gi és más szervezetek munkájában észlelhető fogyatékosságok és hibák tekintetében. Tények bizonyítják hegy - a sík-e­rek megszülték a párt soraiban az önelégültség, a hivalkodó elégedett­ség és a nyárspolgári önmegnyugta- tás hangulatát, azt a kívánságot hogy az emberek megpihenjenek a babérokon és a múlt érdemeiből él jenek. Szép számban tűntek fe. olyan funkcionáriusok, akik úgy vé­lekednek, hogy „mi mindent megte­hetünk’1 „számunkra semmisem le hetetlen" hogy a dolgok jól men­nek“ és haszontalan dolog fáraszta ni magunkat olyan kevésbbé kelle­mes foglalkozással, mint a munka ban észlelhető hiányosságok és hibák feltárása, mint a szervezeteinkben tapasztalható negativ és egészség­telen jelensége elleni harc Ezejí," a következményeiket te kintve káros hangulatok magukkal ragadták a káderek rosszulnevelt és pártviszonylatban nem állhatatos ré­szét.- A párt-, szovjet-, és gazdasági szervek vezetői a gyűléseket akti va értekezleteket, teljes üléseket és konferenciákat nem ritkán parádé­vá. saját személyük dicsőítésének színhelyévé változtatják, s ennek következtében a munkában észlelhe­tő hibák és fogyatékosságok, egész­ségtelen jelenségek és gyengeségek nem kerülnek napvilágra, s azokat nem bírálják meg, ami csak fokozza az önelégültség és az elégedettség hangulatát. A pártszervezetekbe be­hatolt a könnyelműség." A párt-, gazdasági, szovjet- és más funkcio­náriusok között előfordul az éberség ellanyhulása. a szájtátiság a párt- és államtitkok kifecsegése. Egyes olyan funkcionáriusok, akiknek fi­gyelmét teljesen lekötik a gazdasági ügyek és a sikerek, kezdenek meg­feledkezni arról, hogy még mindig fennáll a kapitalista környezet és hogy a szovjet állam ellenségei ki­tartó igyekezettel küldik hozzánk, ügynökeiket kitartó igyekezettel próbálják felhasználni aljas céljaik ra a szovjet társadalom nem állha tatos elemeit. Hogy továbbra is sikeresen vigyük előre ügyünket erélyes harcot kell folytatni a negatív jelenségek ellen, a párt és minden szovjet ember fi- gyeimét a munkában észlelhető fo­gyatékosságok kiküszöbölésére kell irányítani, ennek érdekében viszont elengedhetetlen, hogy nagy arányok- ben fejlesszük az önkritikát és kü­lönösen az alulról kiinduló kritikát. A széles dolgozó tömegek tevé­keny részvétele a munkában észlel betö fogyatékosságok és a társadat műnk életében mutatkozó negatív jelenségek elleni harcban — a szov­jet rend igazi demokratizmusának és 3 szovjet emberek magasfokú po­litikai öntudatosságának ékes bizo­nyítéka. Az alulról kiinduló kritiká­ban a dolgozó milliók alkotó kezde­ményezése és aktivitása a szovjet állam erejének gyarapítására irá­nyuló gondoskodása jut kifejezésre. Minél szélesebben bontakozik ki az önkritika és az alulról kiinduló kri­tika. annál te'jesebben nyilvánul majd meg népünk alkotó ereje és energiája, anál erőteljesebben fej­lődik és erősödik majd a tömegek­ben az az érzés, hogy ők az ország gazdái. Hibás az az elgondolás, hogy az alulról jövő kritika önmagától, spon­tán is kifejlődhet. Az a ulről jövő kritika csak azzal a feltétellel fej lödhet ki és ölthet nagy arányokat ha mindenki aki egészséges bírála­tot gyakorol, biztos abban, hogy szervezeteinkben támogatásra talá. és azokat a hiányosságokat ameJ yekre rámutatott valóban ki is kü­szöbölik. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek és a pártfunkciónál riusok. vezetőink valamennyien élé­re álljanak ennek az ügynek és példát mUtEjrsanak arra, hogyan kell becsű etesen és . lelkiismeretesen viszonyu'm a kritikához Minden ve­zető különösen minden funkcioná­rius köteles olyan feltételek at. te­remteni hegy minden becsületes szovjet ember bátran és félelem nél­kül bírálhassa a szerveretek és in­tézmények munkájában ész'elhetö fogyatékosságokat. A gyűléseknek aktíva-értekezleteknek teljes iilé seknek és konferenciáknak minden szervezetében széleskörű fórummá kell válniok, ahol valóban bátran és élesen bírá’ják a hiányosságokat, A párt- szovjet- gazdasági- és más szervek munkájában észlelhető hiányosságok es egészségtelen jelen­ségek elleni igazi harcnak az 'egész párt mindennapi ügyévé keli válnia. A kommunistáinak nincs joguk ar ra. hogy közömbösséget tanúsítsa­nak az egészségtelen jeenségekkel és a munkában észlelhető hiányos Ságokkal szemben, s még kevésbbé van joguk arra. hogy ezeket eltit­kolják a párt elöl. Ha valame.yik szervezetben rosszul mennek az ügyek, kárt okoznak g. párt és az állam érdekeinek, a párttag köteles személyre való tekintet nélkül, jelen­tést tenni a hiányosságokról, a párt vezető szerveinek egészen a párt Központi Bizottságáig. Ez minden kommunista kötelessége, legfontos- sabb pártkötelezettsége. Vannak őlyan vezetőink, akik úgy véleked­nek, hogy a hozzájuk beosztott funkcionáriusok jelentést tesznek a hiányosságokról a párt. Központi Bi­zottságának akkor ezzel akadályoz zák őket a vezetésben és aláássák tekintélyüket. Határozottan véget kell vetni az efféle káros és mély séges pártellenes nézeteknek. A pártnak az a feladata, hogy még szélesebb körben fejlessze ki a kritikát és önkritikát, hogy kikü­szöböljön mindent, ami ennek út­jában áll. Minél szélesebb arányok­ban vonjuk majd be a tömegeket a njunkában észlelhető hiányosságok elleni harcba, minél erősebb lesz va­lamennyi szervezetünk tevékenysé­gének alulról jövő ellenőrzése, annál sikeresebben haladnak majd előre nálunk az ügyek minden vonalon. A kritika és önkritika jelszavának következetes megvalósítása határo­zott harcot követel mindenki ellen, aki akadályozza á kritika kifejlő­dését aki üldözésre vetemedik és hajszát indít a bírálat miatt. Azok a funkcionáriusok, akik nem segítik elő a kritika és önkritika kibontako­zását. előrehaladásunk fékei, nem értek meg arra: hogy vezetők legVe nek és nem számíthatnak a párt bi­zalmára. 2. Párt-, szovjet- gazdasági- és más funkcionáriusaink egyrészénéi még mindig gyenge a párt- és álla mi fegyelem Kádereink között nem kevés olyan funkcionárius van, aki formális ma­gatartást tanúsít a párt és a kor­mány határozatai iránt, nem elég aktív és kitartó a megvalósításuk­ért folytatott harcban akit nem nyug­talanít az. hogy a dolgok nálunk rosz- szul mennek és hogy az ország ér­dekeit károsodás éri. A párt és a kormány határozataival szemben tanúsított formális magatartás, a végrehajtásuknál tanúsított passzív magatartás olyan hiba amelyet a legkönyörtelenebbüi ki kel! irtani. A pártnak nem begyepesedett, közöm bős hivatalnokokra van szüksége, akik egyéni nyugalmukat előbbre valónak tartják az ügy érdekeinél. Hanem olyan harcosokra, akik lan­kadatlanul és önfeláldozóan küzde­nek a párt- és a kormány utasításai­nak végrehajtásáért, akik mindennél elöbbrevalórak tartják az állam ér­dekeit. A párt- és állami fegyelem meg­sértésének egyik legveszélyesebb és legsúlyosabb megnyilvánulása, ami­kor egyes funkcionáriusok eltitkol­ják az igazságot azzal kapcsolat­ban, hogy hogyan mennek a dolgok a valóságban, a vezetésük alatt ál­ló vállalatoknál és Intézményeknél, szépítgetik a munka eredményeit. A Központi Bizottság és a kormány le cp'ezett olyan téúyekct, amikor egyes funkcionáriusok a szűk hiva­tali és helyi érdekeket elöbbrevaló- nak tartották az egész állam érde­keinél és a vezetésük alatt Hó vál­lalatokról való gondoskodás ürügye alatt, eltitkolták az á lam elöl a ren­delkezésükre álló- anyagi forrásokat, a párt- és az állami törvények meg­szegésének útjára léptek. Tudunk olyan tényekről is amikor gazdasá­gi vezetők tudatosan magasabb nyersanyag- és anyagigényléseket adnak be és ezt a pártszervezetek elnézik. Olyan esetekben pedig, ami­kor nem teljesitik a termelési terve­ket, arra vetemednek, hogy a ter­melt áru mennyiségéről szóló jelen­tésekben „hozzáírnak“. Nem kevés olyan funkcionárius tűnt fel, aki megfeledkezik arról, hogy a gondjára és vezetésére bí­zott .vállalatok — állami vállasatok, és arra törekszik, hogy a vállalatot saját birtokává tegye, ahol az ilyen, tisztesség ne essék szólván, vezető azt tesz amire kedve ..kerekedik“. i Derültség a teremben.) Nagy baj az is, hogy jócskán akadnak nálunk olyan funcionáriusok. akik azt hi­szik, hogy a párthatározatok és a zovjet törvények rájuknézve nem kötelezőek azt képzelik, hogy ná­lunk kétféle fegyelem van: más az egyszerű emberek és más a vezetők részére. Az ilyen „vezetők“ azt hi­szik. hogy nekik mindent szabad, hogy nem keil tekintettel lenniök az állam és a párt rendjére, meg­szeghetik a szovjet törvényeket, túl­kapásokat követhetnek el és önké- nyeskedhetnek. A párt megköveteli minden tagjá­tól. s annál inkább a vezető káde­rektől, hogy őszinték és becsülete­sek legyenek, feltétlenül teljesítsék párt- és állami kötelességüket. A párt nem bízhat meg olyan emberek­ben. akik áliamellenes cselekménye­ket követnek el, megpróbálják kiját­szani a kormányt, becsapni a pártot és áz államot. A párt és az állam minden néven nevezendő becsapá­sát, bármilyen formában történjék is, mindennemű félrevezetési kísér­letet, akár az igazság eltitkolása, akár az igazság elferdítése útján történjék is, nem lehet egyébnek te- kiriteni. mint a legsúlyosabb bűn­nek a párttal szemben. Itt az ideje, hogy megértsék: pártunkban egy a fegyelem az egyszerű párttagokra és a vezetőkre nézve, hogy a szovjet törvények egyformán kötelezők min­den szovjet emberre, a nagyokra és a kicsikre egyaránt. Az olyan veze­tőkkel szemben, — tiszteségükre va­ló tekintet nélkül — akik a párt és a kormány* határozatainak teljesíté­sében lelkiismeretlenü! járnak el. akik törvénytelen cselekedetekre ve­temednek és önkényeskednek, nem lehet semmiféle elnézés. A feladat az. hogy erélyesen vé­get vessünk a párt- és az állami fe­gyelem megsértésének, a felelőtlen­ség és lazaság megnyilvánulásainak, a párt és a kormány határozataival szemben tanúsított formális maga tartásnak. Szüntelenül fokozzuk minden funkcionáriusunk kötelesség" érzetét a párt és az állam iránt, kí­méletlenül irtsuk az igazságtalansá- got és a lelkiismeretlenséget. Megen­gedhetetlen, hogy a pórt soraiban olyan funkcionáriusok , legyene i, akik titkolni próbálják a párt e öl az igazságot és félre a<ka<rják vezet­ni a pártot. Hazánk érdekeinek szüntelen szem előtt tartása, tevé­keny és lankadatlan harc a párt és a kormány határozatainak tejesíté­séért — a párt és az állam minden funkcionáriusának legfőbb köte es­sége. 3. A nagy Leninnek azt az útmu­tatását; hogy a szervezőmunkába a káderek helyes kiválasztása és a végrehajtás ellenőrzése a legfonto­sabb, még nem kielégítő módon hajtják végre. Tények bizonyítják, hogy a káde­rek helyes megválogatása és a vég­rehajtás ellenőrzése a gyakor atban még korántsem vált a központi és helyi párt-, szovjet- és gazdasági szervek irányító tevékenységében föfeladattá. A központi utasítások tényleges végrehajtásának és a helyi párt-, szovjet- és gazdasági szervek által hozott határozatok tényleges végre­hajtásának rossz- megszervezése, a végrehajtás megfelelő ellenőrzésének hiánya egyike a legelterjedtebb és mélyebben meggyökeresedett hiá­nyosságoknak a szovjet, a gazdasági és a pártszervezetek gyakorlati munkájában. Szervezeteink és intéz­ményeink sokkal, sokkal több külön­féle határozatot, utasítást, parancsot adnak ki, mint kellene, de keveset tőrödnek azzal, hogy teljesítik-e és hogyan teljesítik ezeket. Holott a dolog lényege az, hogy ne bürokrati­kusán, hanem helyesen történjék a végrehajtás. A vezető szervek utasí­tásainak végrehajtásával szemben tanúsított lelkiismeretlen és felelőt­len magatartás a bürokratizmus leg­veszedelmesebb, legvisszataszítóbb megnyilvánulása. A tapasztalat azt mutatja, hogy még a jó funkcioná­riusok is elromlanák és bürokraták­ká válnak, ha magukra hagyják őket és tevékenységüket nem ellenőrzik. A párt rendkívül fontos feladata, hogy minden lehető módon fokozza a végrehajtás ellenőrzését a vezetés egész rendszerében, minden szerve­zet és intézmény munkájában, a leg­alsóbbaktól a felsőbbekig. Ezért fokozni kell minden szervezet és in­tézmény vezetőinek egyéni felelőssé­gét a párt és a kormány által ho­zott határozatok végrehajtásának el­lenőrzéséért. Komoly mértékben ja­vítani kell az ellenőrző és revíziós apparátus munkáját, mind a köz­pontban, mind a helyi szervezetek­nél. Ezt az apparátust meg kell erő­síteni káderekkel úgy, hogy tekinté­lyes, tapasztalt és politikailag éber embereket bízzanak meg ezzel a fel­adattal, akik alkalmasak arra, hogy feltétlenül szem előtt tartsák az ál­lam érdekeit. Elengedhetetlen, hogy jelentős mértékben fokozzuk a párt- ellenőrzés szerepét, hogy összponto­sítsuk a pártszervek figyelmét a párt és a kormány által hozott hatá­rozatok végrehajtásának ellenőrzésé­re. Vezető szerveinknek a végrehaj­tás ellenőrzésével kapcsolatos mun­kájukban a dolgozók széles tömegei­re, a párt-, a szakszervezeti- és a Komszomol-szervezetekre, a helyi szovjetek aktíváira kell támaszkod­nak. A szervzeteink és intézménye­ink munkájában felmerülő hiányos­ságok idejekorán való kiküszöbölé­sét csak úgy lehet biztosítani, ha a végrehajtás felülről való ellenőrzé­sét egybekapcsoljuk a párttagság és a pártonkívüli tömegek részéről alul­ról jövö ellenőrzéssel, ami olyan lég­kört fog teremteni, amelyben a ha­tározatokat és utasításokat idejeko­rán és pontosan, bolsevik módon fog­ják teljesíteni. A párt- és az államvezfetés döntő erejét a káderek jelentik. A káderek helyes kiválasztása és nevelése nél­kül nem lehet sikeresen megvalósíta­ni a párt politikai vonalát. A káde­rek kiválasztásában az a fö feladat, hogy minden lehető módon javítsuk a funkcionáriusok minőségi összeté­telét, erősítsük a párt-, állami és gazdasági szerveinket a párt és az állam érdekei iránt odaadó, felada­taikat kitűnően ismerő emberekkel, akik előre tudják . vinni a párt és az állam ügyét. A párt munkájának eredményeként jelentékenyen meg­javult a vezető . káderek összetétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vezetőszervek minőségi összetétele javításának feladatát teljesen megol­/ v

Next

/
Oldalképek
Tartalom