Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-01-26 / 1. szám

1952 január 28 Fokozott, harcos lendülettel, fegyelmezetten a go twaldí ötéves terv negyedik évében! (Folytatás az 1. oldalról) dig büszke lehet arra, hogy ilyen ifjú építőket nevelt és vezetett a szocialista építés legfontosabb sza­kaszain. Szövetségünk jelentősen hozzájárult a békevédök mozgal­mához, úgyszintén résztvett a III. Világifjúsági Találkozón Berlinben e Így mozgósította ifjúságunk szé­les rétegeit a békéért vívott harc­ba az ifjak nemzetközi békearcvo- raldnak megszilárdításában. Szövetségiünk munkájába azon­ban gyenge pontok és hiányok is mutatkoztak, aminek következmé­nyeképpen sem az építőmunkában, sem a közigazgatásban nem tudta mindazt elérni, amit a ' Szövetség Kongresszusán Gottwald elvtárs elétüzött. Ez annyit jelent, hogy a mi Szövetségünk számára is érvé­nyesek a Párt Központi Bizottsá­gának szeptemberi ülésén a tömeg­szervezetek hiányos- munkájáról és alacsony , aktivitásáról elhangzott szavai, A hiányok mindenekelőtt abban rejlenek, hogy az építés fokozott feladatainak és az élesedő osztály­harc szakaszában szervezetünk munkájában népi vezettük be azo­kat a módszereket, amelyek bizto­sítanák Szövetségünk számára, hogy mindenütt és minden feladat megvalósításában tudja vezetni if­júságunkat. A Központi Bizottság III. ülésé­nek határozata amely hangsúlyozza az ilyen munkamódszerek alkalma­zását, mindmáig nem volt teljes mértékben teljesítve. A kitűzött építési és nevelési feladatokat nem biztosítottuk be kellőképpen szerve­zeti és kádervonalon, a funkcioná­riusok fejlődésére és munkamód­szerére nem fordítottunk elegendő gondot. Szövetségünk sok csoportja mindez'deig kevés aktivitást fejt ki, munkája nem vonza kellőképpen sem a tagságot, sem a szervezetlen ifjúságot és a tagok között sokan nem kapcsolódnak a csoport mun­kájába. A járási és kerületi bizott­ságok, a Szlovákia“ Központi Bi­zottság és a Központi Bizottság is kevés gondot fordítanak az alacso­nyabb szervek mindennapi munká­jának irányítására! Ennek követ- Kezmé.-iye a Szövetségnek a szer­vezés terén mutatkozó gyengesége és a nem eléggé élénk szervezeti elet. A Központi B;zottság III. ülése abba az időszakba esik, amikor csoportjaink évzáró gyűlései már befejeződtek, amelyek a csoportok élére új, tapasztaltabb funkcioná- r’usokat állítottak és leleplezték az eddigi hiányokat. Rövid idő múlva összejönnek a járási és kerületi konferenciák. Éppen ezért ez a leg­kedvezőbb időszak a munka meg­javítására ott, ahol arra szükség van. i A Központi Bizottság az elmúlt ’döszakban végzett munkáról és az új feladatokról szóló jelentés meg- tárgya ása és Jóváhagyása után ezt a határozatot hozza, hogy eb­ben a fontos időszakban a Szövet­ség minden részének, szervének és tagjának figyelme mindenekelőtt a következő kérdésekre összpontosul: 1. Az ötéves terv negyedik évé­ben a szövetségi munka eredmé­nyeinek mércéje lesz az ifjúság széles rétege“ részvételének növeke­dése az építőmunkáfcan, iparban és a földművelésben, egyidejűleg a po­litikai hatalom és hazánk védelmi népességének megszilárdításával a békéért vivott harcban. Szükséges, hogy Szövetségünk minden egyes csoportja az üzemek­ben megőrizze legfontosabb felada­tát, az ifjúság részvételének növelé­sével a szocialista munkaverseny­ben, az ifjúság munkaszellemének megszilárdításában, új munkamód­szerek kiszélesítésével a szovjet sztahanovisták és élmunkásaink példái nyomán, a gazdaságosság és jobb minőségért, az ifjúmunká­sok kezdeményezésének kiszélesíté­séért és így a ten’ egyenletes telje­sítéséért vivott harcban. Ezzel kap­csolatban fontos feladat, hogy a Nemzet: Arcvonal Központi Végre­hajtó Bizottságának felhívása alap­ján minden csoport, ifjú munkáso­kat toborozzon az üzemek számára s úgyanúgy tovább’ brigádosokat fjúságl építkezéseinkre. Szükséges, hogy minden falusi csoportunk az EFSz-ek aktív har­cosává és a szövetkezetek \ segítő­társává váljon hogy az Ifjú föld­műveseket a szövetkezetben való áldozatos munkára, felelős funk­ciók végzésére, a földművelés új formába, kulákok elleni harcra ne­velje, hogy bevonja soraiba az ifjú földművesek döntő többségét és hogy a földmüvesifjúság megsegí­tésére az üzemi munitásifjúság szé­les akcióit szervezze meg. Szüksé­ges, hegy a .traktor- és gépállomá­sok minden egyes csoportja az ifjú traktoristákat következetesen ve­zesse a magas munkaerkölcs és fe­gyelem, új munkamódszerek, szo­cialista verseny és a kis- és közép- parasz*ok számára nyújtott hatha­tós segítség megvalósítása érdeké­ben. Szükséges, hogy Zápotocky elv­társ, a Nemzeti Arcvonal Központi Végrehajtóbizottságának ülésén el­hangzott szavainak szellemében Szövetségünk minden szerve sokkal nagyobb figyelmet szenteljen Ifjú­ságunknak a közigazgatásban való részvételre, vagyis Szövetségünk tagjainak a Nemzet“ Bizottságok­ban való munkájára, hogy a csopor­tok, járások* és kerületek a Nemzeti Bizottságokba és a népi közigazga­tás más szerveibe, az ifjúság képvi­selőit necsak Kiküldjék, hanem is­kolázzák, ellenőrizzék és vezessék. 2. Ifjúságunk széles rétegeit a hősi szocialista munkába csak ál­landó politikai neveléssel, oktatás­sal és agitációs munkával tudjuk bekapcsolni. Szövetségünk politikai- nevelő és agitációs munkájának színvonala eddig nem felel meg a kitűzött céloknak. Ezért szükséges következetesen bebiztosítani a szövetségi oktatási év megvalósítását, és közösen a Párttal, a szakszervezettel és az állami népmüvelődési szervekkel sokkal nagyobb mértékben szer­vezni előadásokat, beszélgetéseket és vitákat, az üzemi klubokat és népművelési estéket teljes mérték­ben kihasználni, gondoskodni Szö­vetségünk tagjainak a tanfolyamo­kon és iskolázásokon való részvé­teléről. ahol növelhetik általános és szaktudásukat, kiszélesíteni az agi­tációs munkát és jobban kihasznál­ni az ifjúsági sajtót, harcolni az ÚIIFJÜSÄG ellenséges propaganda bomlasztó igyekezete, az idegen burzsoá Ideo­lógia befolyása ellen és ismertetni ifjúságunkkal az építés és a bé­géért vívott harc minden időszerű kérdését, ugyanúgy a szovjetnép sikereit a kommunizmus építésé­ben. Mindenekelőtt is szükséges el­mélyíteni a nevelömunkát a mun- saerötartalékokat biztosító állami iskolákban és tanoncotthonokban, •ahol a munkásosztály ifjú nemze­déke fejlődik. Különös figyelmet kell szentelni a testnevelés és tömegsport kiszé­lesítésére ifjúságaink soraiban s ez­zel biztosítani a honvédelmi neve­lés törvényének megvalósítását. A oionírmozgulom kiépítésében meg kell teremteni az előfeltétele­ket arra, hogy a pionircsoportokban még ez év folyamán, tömörttsük az iskolai Ifjúság nagyobb részét 15 éves korig. 3. Az építésben és nevelésben előttünk álló feladatokat a Szövet­ség csak úgy fogja tudni sikeresen megvalósítani, ha erős, példás és harcos szervezet lesz. Alapszerve­zeteink rendszeres és sokoldalú mű­ködése ezeknek a felsőbb szervek általi jrányltás helyes módszere, a Komszomol elveinek .megvalósítása Szövetségünk belső életében — ez a legfontosabb, amelynek irányában az elkövetkezendő időszakban ki kell fejteni igyekezetünket. A járá­si és kerületi konfo-enciáknak meg kell hc.zni a szervezet megszilár­dításáig minden csoport aktivitásá­nak emelését, eltávolítani a járási és kerületi bizottságok irányító munkájában előforduló hiányokat, harcot kell lnditanlok a Szövetségi fegyelem és felelősség fokozásáért és a járások és kerületek élére olyan funkcionáriusokat kell állítani, akik Szövetségünk munkájának Ja­vítását biztosítják. A járási és kerületi konferenciáknak a kritika és önkritika jegyében, a hibákkal és a félmunkával szembeni kö­nyörtelenség szellemében kell le­folyniuk. A Központi Bizottság szerveinek, a kerületi és járási bi­zottságoknak legfontosabb felada­túkat a csoport aktivitásáról való mindennapi gondoskodásban, az alacsonyabb szerveknek nyújtott segítségben, a határozatok végre­hajtásának és ellenőrzésének biz­3 tositásában és a fö kérdésekre való összpontosításban kell látniok. A döntő feladat a választott szervek­re vár, az újonnan megszervezett apparátus pedig e szervek határoza­tainak megbízható végrehajtója tesz. Szövetségünk szervezeti megszi- lárd'táoát és belső életének elmélyí­tését csak a Komszomol tapaszta­latainak következetes elsajátításá­val és a Párt mögé való zárkózás- sal tudjuk elérni, amelyben az el­lenséges ügynökség szétzúzása után a munka bolsevik módszerei érvé­nyesülnek s amelynek tanácsai és tapasztalatai szerint kell Igazodnia Szövetségünk minden funkcionáriu­sának. * A Központi Bizottság felhívja a csoportok, járások és kerületek funkcionáriusait, hogy a járási konferenciákon, februárban a tag­gyűléseken és a kerületi konferen­ciákon értékeljék ki eddigi munká­jukat, hasonl'tsák össze eredmé­nyeiket azokkal a hatalmas felada­tokkal, amelyek az új évben vár­nak ránk és a fegyelemben és fele- 'össégieljesltésben döntö fordulatot biztosítsanak a komszomol-mun- kamód-zer ek átvételével éa a csoportok aktivitásának emelésével ügy, hogy azt a Központi Bizottság ülésén elfogadott Jelszó kitűzi: „Fo­kozott harcos lendülettel, fegyelme­zetten a gottwaldi ötéves terv ne­gyedik évében !'* — minden csoport, “árás és kerület megvalósítsa. A cél az, hogy a következő hónapok fo­lyamán új ifjúságunk, gottwald ifjúsága a Párt és Gottwald elvtárs irányítása alapján és Szövetségünk vezetésével a szocializmus, a béke érdekében, az ötéves terv minden munkaszakaszán olyan győzelmét vívjon ki, amilyet elért a szocializ­mus “fjú építőinek építkezésein, amilyeneket példaképei, — ifjú újí­tók és élmunkások, tanítónk és pél­daképünk. — a dicső szovjetifjúság ér el. Fiatalok! Arccal a bányák, a nehézipar felé! Valamikor néhány évvel ez­élőtt — Afrika bányáiban, a gyarmati országokban még ma is — a bányák mélyén lovak húzták a csilléket. Mégsem ezek az örök sötétségben botor­káló, csontig lesoványodott állatok szenvedtek a legtöbbet. Maguk a bányászok, a vájárok térdig, sőt sokszor derékig gá­zoltak, álltak a vízben és rövid- nyelű csákányaikkal fejtették a szenet. Mégsem veszítették el reményüket. Határtalan bi­zalommal tekintettek a jobb jövőbe. Harcoltak, küzdöttek kizsákmányolás ellen és ők vol­tak a munkásmozgalom leg­bátrabb, legkeményebb harco­sai. Harcuk nem folyt hiába. Ma a bányászok munkásosz­tályunk legmegbecsültebb osz­tagait képezi. Pártunk és kor­mányunk gondoskodásának eredményeképpen kultúrált kö­rülmények közt élnek és mo­dern lakásokban laknak. Az új bányatechnika bevezetése meg­könnyítette munkájukat és ve­szélytelenítette életüket. Ahogy a „Donyeci bányászok“ című filmben* az öreg Nyedalja vá­jár mondja: „Húsz évvel hosz- szabbította meg az életemet az új technika“ — éppúgy a mi bányászaink is tovább fognak élni. „Bányász vagyok, ki több nálam!“ — mondogatják fiatal bányászaink és mindenki tisz­telettel tekint rájuk. Ki ne tudna az osztravai, a rozsnyói bányászok hősi munkájáról? Van-e fiatal, aki ne szeretne hozzájuk hasonlóvá válni és élni a bányászok szép, boldog életét? Aligha akad ilyen fia­tal. A Nemzeti Front Központi Akcióbizottsága legújabb felhí­vása elsősorban hozzánk, fia­talokhoz szól: „A CsISz min­dén j^rvezetéhez, funkcioriá- riusaWJj és tagjához fordul, hogy ebben az évben nagy szo­cialista építkezéseink és válla­lataink, bányáink és kohóink számára fiatal, lelkes munká­sok további ezreit nyerjék meg“. Ezt a népünk által reánkbí­zott megtisztelő feladatot fia­talos munkalendületünkkel tel­jesítenünk kell és teljesíteni fogjuk. Januári taggyűléseinken el­sősorban ezt a feladatunkat kell megvitatnunk és eldönte­nünk, hogy közülünk a mi alapszervezetünkből hány fia­tal tudna elmenni szocialista építkezéseinkre és bányáinkba dolgozni. Kövessék csoport­jaink ennek a feladatnak a megoldásában a sárosfai fia­talok csoportjának példáját, amely 20 fiatalt küldött az osztravai építkezésekre. Te­gyünk munkafelajánlásokat, győzzünk meg minél több fia­talt, hogy helye a nehézipar­ban van, mert ettől a frontsza­kasztól függ elsősorban népünk boldogulása, jövője, felemelke­dése. Hazánkat az acél- és vas országává, a béke megdönthe­tetlen bástyájává kell tenni. Néhány szó iskolánk politikai körein)' Az elmúlt iskolaévben nem teljesí­tették a mi iskolánkban sem a poli­tikai körök az- ö hivatásukat. Ez egyrészt annak ludható be, hogy nem volt kielégítő a járási CsISz előké­szítése a pártszervezettel, aztán meg annak, hogy a politikai körök' mun­kája nem volt megfelelően ellenőriz­ve és így az elmúlt év mérlegelésé­ben munkánk ilyen területe nem hozta meg a kívánt sikereket. Ebben az iskolaévben a politikai körökben a helyzet teljesen más. A körvezetők mindenekelőtt rendesen elkészültek és elő is készítették őket. Még a munka megkezdése előtt elő­készítettünk gyűléseket, melyek ar­ra voltak hivatva, hogy ezeken elmé­lyítsük azokat a problémákat, ame­lyeket a politikai körökben várunk megoldani. A körvezetőknek ez a közös tanácskozása még most is segítségünkre van, amikor már a po­litikai körök rendesen működnek. Elősegítik nekünk a jő munkamód­szeréket megtanulni és átvinni más politikai körökbe is. így például az első osztály politikai körében nagyon gyengén ment a vita. Ennek oka a körvezetés< és a vitavezetés rossz módja volt. Mégpedig a kérdés adá­sának rossz módja. Fülöp elvtárs- növel, aki ezt a politikai kört vezet­te, ezen az előkészítő megbeszélésen megvitattuk és megmutattuk neki. hogyan kell helyesen vezetni és a legközelebbi köröknek az összejöve­telén már javulást láttunk. A CsISz multévi Kongresszusa szervezetünk elé, mint egyik legfon­tosabb feladatot tűzte a pionír-szer­vezet megszilárdítását és kiszélesíté­sét. Járási és helyi CsISz-bizottsá- gaink azonban nem mindenütt értet­ték meg ezt a komoly feladatot, vagy ha meg is értették, nem tulajdonítot­tak annak olyan fontosságot, mint Szövetségünk áltat kitűzött más fel­adatok megoldásának. így aztán nem csoda, ha vannak járások, ahol a pio­nír-szervezet nem életképes, mert a gyermekek semmiféle támogatást sem kapnak a CsJSz-től vagyis csak saját kezdeményezéseikre, esetleg a tanító támogatására korlátozódik munkájuk Csak hanyagsággal és nemtörő­dömséggel magyarázható, hogy a nagykaposi járásban, ahol több, mint 30 iskola van, mindössze két pionír- szervezet működik. A járási CsJSz- bízottsigon, mikor utánanéztünk, hogy mi lehet '-nnek az oka. megállapítot­tuk azt, hogy a járási pionír-referens semmiféle támogatást nem kap a bi­zottságtól, sót még őt is más felada­tok megoldásával bízzák meg. így aztán nem csoda, hogy a fiatal elv- társ, aki nemrég került ki az iskolá­ból non tud komoly munkát kifejte­ni. De az eperjesi kerület is többet törődhetne a nagykaposi járással, mert aHg-alig kap-tok instrukciót. Va­lószínű, öu is abba a hibába esnek, amibe a tegtibb járási bizottság, hogy legkevesebbet azzal a járással ‘örődn°k. ahol legnehézkesebben megy a munka. 4 kirdlyhelmed járásban ahol egyéb ként a pionírmunka jól megy, még nem tettek meg mindent annak érde­kében, hogy a gyermekek zöméi be­vonják a szervezetbe. Nem elég, ha csak a pionír-referens látogatja meg a csapatokat Minden instruktornak kötelessége a CsISz-szervezetek meg­látogatása alkalmával foglalkozni a pionír-szervezet problémáival is. Per­sze ehhez ismernie kell a pionír-szer­vezet kérdéseit. Helytelenül csinálták ez elvtársak azt is, hogy Leleszen egy körlevéllel akarták megszervezni o Télapó látogatását. Persze utána sem néztek, hogy mennyire állnak az előkészületek, noha a pionír-referens- r,ek ez lett volna a feladata. Az ered­mény az lett, hogy egy nappal a Tél­apó látogatása előtt kezdtek a szer­vezéshez Leleszen. A moldovai járásban, ahol az utób­bi Időben a CsISz munkájában javu­lás ál’t be, a gnagyobb hiányossá­gok még pioní’vonalon vannak A já­rási bizottság, mint valami mellékes munkát, úgy kezeli a plonirkérdéseket. Igaz, hagy itt bajok vannak a . taní­tókkal is. Ezek kevés segítséget nyúj­tanak a pionír -szervezet építésénél, megerősítésénél. A janikI középiskola Igazgatója, levélben közölte a járási CslSz-bizottsággal, hogy iskolájában nem tud kifejlődni a pionír-szervezet, mert a szülők nem engedik gyerme­keiket belépni a szervezetbe. Ez a leg­könnyebb megoldás. Janikon nem lesz pionír-szervezet mert ott nincse­nek a népi demokráciákhoz hű dolgo zók, ak’k gyermekeiket örömmel kül­dik a pionír-szervezetbe. Még mesé­nek is rossz .. különösen ha egy kö­zépiskola igazgatója mondja ezt— egy szccialista középiskola igazga­tója. itt csak néhány kirívó hibára mu­tattunk rá. melyek akadályozzák a pionír-szervezet megerősödését, kiszé­lesítését E hibák arra valók, hogy felszámoljuk azokat. Vegyünk példát azoktól a pionír-szervezetektől, me­lyek vidám, hasznos szervezeti életet élnek es tanuljunk azoktól a CsISz- csoportoktót, melyek aktívan segítik a pionír-szervezet fejlődését. Egy pil­lanatra sem felejtsük el. hogy a CsISz-nek elsőrendű feladata a pio­nír-szervezet támogatása, mert „ami­lyen a pionír-szervezet, olyan lesz a CsISz.* (Gottwald.) P. Sz. B. Több figyelmet a pionírtnozgaloranak

Next

/
Oldalképek
Tartalom