Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-02 / 24. szám

f 6 Ol IFJÚSÁG — 1952 július 2 A tudományt és a művészetet a nép, a béke és a szocializmus szolgálatába állítjuk (Folytatás az 5- oldalról) híres tudósokat, szaktudományos államdíjasokat, tudományos dolgo­zókat, egyetemi tanárokat, tanár­segédeket, tanítókat és előadókat nyerjünk meg. Természetesnek vesz- szük, hogy a tudományos és kultúr- munkásoknak szintén érdekük, hogy alkotásaik és müveik a széles nép­rétegek előtt is ismertek legyenek. Az ö feladatuk, hogy segítsenek a tudományos ismeretek kiértékelésé­nél és felhasználásánál. Szükséges, hogy a tudósok, mint a tudomány terjesztői a néppel szorosabb kap­csolatba kerüljenek. Mi"’tudjuk, hogy Szlánszkynak és embereinek kártevő tevékenységé­hez tartozott az is, hogy szakadé­kot igyekeztek ásni a munkások és a müveit emberek között és a mun­kásokat demagógikus módon a mü­veitekkel, mintegy „urakkal“ szem­be akarták állítani. így azonban csak a munkásosztály ellenségei cselekedhettek. A munkásosztály sohasem beszél a müveit emberek­ről, mint „urakrfcl“, hanem mint értelmiségi dolgozókról, akiket, a kézzel dolgozókkal egy színvonalra helyezett. És a munkásosztálynak, mint a szocializmus felépítése veze­tő erejének legelemibb érdeke a tu­dományos dolgozók és müveit em­berek közreműködése. Gottwald elvtárs, a köztársaság elnöke, Zápotocky elvtárs kormány­elnök, a kormány és az összes fele­lős tényezők minden alkalommal tiszteletüket és elismerésüket nyil­vánítják a müveit emberek iránt, akik becsületesen dolgoznak a tudo­mány, művészet, kultúra terén. Ezért a tudományos dolgozók és müveit emberek ne kedvetlened je­nek el semilyen nehézségtől sem, amelyet gyakran felelőtlen emberek támasztanak velük szemben és oda- adóan, kitartóan dolgozzanak he­lyükön. És legyenek biztosak abban, hogy kormányunk és pártunk a tu­dósoknak, a tudományos dolgozók­nak és az összes müveit emberek­nek, akik aJ nép iránt odaadóak, méltó helyet biztosít a Szovjetunió példája szerint, ahol a tudósok, mű­vészek müveit emberek a társada­lom virágához tartoznak. HOL A HIBA? A miksii CsISz-tagok az utóbbi időben nagyon rosszul dolgoznak. Nem tudom a vezetőségben, vagy a tagságban van-e a hiba. Eddig jó kultúr- és brigádmunkát végeztek. A mostani fiatal elnökünk, Süli Bé­la, mondhatom sokat törődik cso­portunkkal, ám a tagság nem na­gyon hallgat rá. A napokban Süli Bélának kéthetes üdiüésre kellett volna mennie, de ő nem ment. Pél­dát akar mutatni a tagságnak, hogy ilyen munkaidőben, különösen ná-. lünk, ahol harmadiktípusú EFSz van, nagy szükség van a fiatal mun­káskezekre. Az elmúlt napokban Süli Béla el­nök, tudomására adta a tagoknak, hogy este gyűlés lesz. A tagságnak egynegyed része jelent meg. Még a vezetők sem voltak ott mindnyájan. Balázs Erzsébet kultúrfelelős nem ■.okát törődik a csoporttal. Pedig mikor megválasztottuk, megfogad­ta, hogy kötelességét rendesen fogja végezni. Ennek ellenére még tagsági gyűlésekre sem járt. Ne is csodál­kozzunk, ha nem működik a CsISz ilyen feltételek között. Balázs Er­zsébet az EFSz-ben munkásvezető­nő. Neki kellene példát mutatni. Neid kellene felvilágosítani a tago­kat arról, hogy a nyári munkákban ki kell segíteni a szövetkezetét. Eddig még kultárházunk sincs. De ha bekapcsolódnának az EFSz munkájába, akkor rövidesen kultúr- házat építhetnénk magunknak. Kul- túrházunkat már megkezdtük épí­teni, azonban abbamaradt, mert ke­vés a munkaerő. Nem is csoda, hogy csoportunk nem működik, hiszen a járás nem segít bennünket. Az utóbbi időben Pándi József oktató szokott hoz­zánk gyűlésekre járni, de ez csak addig volt, míg meg nem ismerke­dett egy-két lánnyal. A legutóbbi gyűlésen is vártuk Pándi Józsefet, de nem jött, nélküle kellett megkez­deni a -yfílést. Amint végétért gyű­lésünk és hazafelé mentünk, talál­koztunk Pándi Józseffel, amint egy lánnyal beszélgetett. Elsőbb volt ne­ki a lányokkal diskurálni, mint a tagsági gyűlésre menni, ahová ki­küldték. Tehát kérném a losonci járási CsíSz-vezetőséget, hogy Pándi Jó­zsef oktatónak magyarázzák meg, hogy ha valahová kiküldik, akkor eló'ször kötelességének tegyen ele­get, aztán kísérgesse a lányokat. Azt hiszem, Pándi József nem veszi rossznéven ezt a bírálatot, hanem segítségnek tekinti további munká­jában. Domok András, Mi’ksi. Politikailag is nevelődünk A katonaságnál a politikai okta­tás nagyon kedvelt foglalkozás. t Századunk minden egyes tagja t örömmel siet a politikai előadóte- j rembej kezében könyvekkel, újsá- j gokkai és jegyzetfüzettel. Mi tud- ; juk valamennyien, hogy csak jjl, 3 politikailag fejletten lehetünk jó hazafiak, a politikai oktatáson ta- 3 pasztaljuk és látjuk hazánk helyes , politikáját, a politikai oktatáson ] sajátítjuk el Marx, Lenin és Sztálin < tanításait. ( Nekünk magyar nemzetiségűek- , nek anyanyelvűnkön tartanak elő- < adást. A politikai óra alatt minden , századtól összejövünk mi magyarok ; és úgy tartjuk meg az iskolát. Az , előadás elején sajtószemlét tartunk, ] megvitatjuk a bel- és külpolitika , eseményeit. Ennél a témánál min- , dig heves vita folyik, itt lehet lát- ( ni, hogy nagy az érdeklődés a fel- , olvasott események iránt. A sajtó­szemle után rátérünk a rendes anyagra, jegyzeteket készítünk, tár­salgás formájában tanulunk. Politi­kai oktatásunk utolsó részét olva­sással töltjük el. Tanulmányozzuk a dicső szovjet hadsereg hőstetteit, amelyeket a Nagy Honvédő Hábo­rúban vitt véghez. Mihályi Bertalan, közkatona-¥■ Dolgozik a madari CsISz-csopori 1952 június 13-án Madar község­be mentem. Este hét órára gyűlést hirdettek, tehát ott maradtam. A gyűlésen 23 tag vett részt. Ez szo­morú esemény volt, mert a csoport­nak hatvan tagja van. A gyűlésen megtárgyaltuk a HU- KO-ra való brigádosok küldésének kérdését. Továbbá rendetlenséget ta­láltunk a tagsági bélyegek között is. A titkár elvtárs fiókjában ott voltak felhalmozva a bélyegek. Olyan elvtárs is van, aki már há­rom éve tagja a CsISz-nek és sem bélyeget, sem tagsági könyvet nem kapott még. A gyűlésen megalakítottunk egy CsISz-brigádot, amely az aratási munkáknál segíteni fogja az EPSz-t. A brigádba tizen léptek be. Továbbá megtárgyaltuk az Uj If­júság előfizetésének problémáit is. A madari CsISz-csoport ezen a té­ren rosszul áll. A gyűlésen azonban eredményt értünk el, mert körülbe­lül tizenöten jelentkeztek az Uj Ifjú­ság előfizetői közé. l Remélem, hogy Tóth elvtárs tit­kár meg fogja javítani munkáját s ezek után nem halmozódnak majd fel a tagsági igazolványok és a bé­lyegek a fiókjában. Hégér Rudolf, Perbete. Galántán új emberek nónek A falakon mintás rendben fali újságok és különböző grafikonok. Mit árulnak el ezek a grafiko­nok? Hűen tükrözik a galántai ipari tanulók munkáját. Hű tükörképei a nevelésnek. így pl. a Fucsík-jel- vényre való előkészületet, a TOZ, a politikai- és olvasókörök munkájá­nak eredményét, rendtartást és tisztaságot ábrázolja. A grafikonon feltüntetett adatok, és számok megfelelnek a valóság­nak. Erről később személyesen is meggyőződtem az ipari tanulókkal való személyes beszélgetésem so­rán. Hogy konkrét dolgokkal is alátá­masszam állításomat, néhány cikk­részletet közlök a faliújságokon megjelent cikkek közül. Németi László így ír cikkében: „A csoport kötelezettségvállalása és a szocialista munkaverseny ki- fejlesztése a mi hozzájárulásunk a békéhez.“ E rövid sorokban az ifjú munkás­nemzedék öntudatának megnyilvá­nulását érezzük, amely tudatában van h;zája, a szocialista építés iránti feladatainak. Hugyagl elvtárs cikkében a kö­vetkező részletet találjuk: „A Fu- csík-jelvényszerző könyvek segíte­nek nevelni és öntudatosítani ben­nünket. Fucsíktól veszünk lelkieröt a tanulásban, tervünk túlteljesíté­séért.“ Rövid, de egyszerű szavak. A hős példaképe nyilvánul meg az ifjú nemzedék munkájában, amely látja és tudja, hogy érdemes és kell is a jövőért dolgozni és harcolni. Ugyancsak Hugyagi elvtárs egy másik cikkében kritizálja Csepec elvtársat rossz magaviseletéért és a gyenge tanulásért. így ír: „Hogyan akarod te a. szocializmust építeni, ha ilyen hanyagul viselkedsz?“ Mi rejlik e szavak mögött? ön­tudat, a közösség ereje, amely ja- vítólag hat a hanyag viselkedésű és könnyelmű tanulókra. Bédi és Kratochvil elvtárs „Az ötéves terv jelentősége Szlovákia iparosításában“ — eímü cikke azt árulja el. hogy ifjúságunk komo­lyan foglalkozik a nemzetgazdaság építésének fontos problémáival. Rá kell it mutatnunk a közösségi nevelés erejére és hatására. íme egy példa: Szabó elvtársnö, aki a múltban hallgatott a rossz barátok szavára, engedve a csábításnak és hazug szavaknak, a múlt év decem­berében minden formaságok nélkül ott hagyta a tanulóotthont. Mikor termelőképessége megjavulna (agro- aztán személyesen meggyőződött a „barátok“ igazi kilétéről, rádöbbent cselekedetére és visszatért a tanuló- otthonba. A közösség ereje és neve­lése, a munka átformálta öt és ma a legjobb v tanulók-munkások közé tartozik és nyaraláson is résztvett. Sztascsiák elvtárs otthon ivott és könnyelmű életmódot folytatott. A közösség öt is átnevelte és ma megállja helyét. Több hasonló pél­dát sorolhatnánk fel Felvetődik itt a kérdés, hogyan váltak ezek az emberek jókká. Kik és hogyan szervezték meg ezt a kö­zösséget és milyen nevelési mód­szerekkel dolgoztak, hogy a mai eredményeket fel tudják mutatni? — A nevelés alapelve a nevelő- káderek munkáján nyugszik. Az ö jó vagy rossz munkájuktól függ, hogy nevelünk-e vagy kárt teszünk a nevelésben, — mondja Szládek elvtárs vezető-nevelő. — Nálunk sem volt ezelőtt rózsás a helyzet, de kézbevettük a dolgot, ahogy mondani szokták. Miben látod a -nevelés helyes módszerét Szládek elvtárs és ho­gyan dolgoztatok ti szervezési és propagációs téren, hogy ilyen erős közösséget tudtatok alkotni — kér­deztem. Elsősorban a nevelőnek rend­szeresen tanulnia kell. Ä nevelésben is alkalmazni kell az új nevelési munkamódszereket és kezdeménye­zővé kell lenni. Ml erkölcspolitikai téren kezdtük a nevelést. Nagy volt a káosz nálunk, jis. Nagy tö­meg voltunk, amely azonban meg­felelő irányítás nélkül komoly ered­ményt nem tudott felmutatni. Mire Irányították elsősorban munkátokat ? — Munkánkat elsősorban a CsISz megerősítésére, a központi és rész- legvezetöségek megalakítására és megerősítésére irányítottuk. Ezál­tal elértük azt, hogy az ifjúságot minden téren bekapcsoltuk mind a termelőmunkába, annak vezetésébe és ellenőrzésére, mint a tanulásba és annak irányításába. Ezáltal a CsISz minden munkánál érdekelve van. Kötelezettségei vannak a kö­zösséggel szemben. Ma a CsISz nagy segítséget nyújt a nevelők munkájában. A nevelők munkája ezáltal megkönnyül és helyes irá­nyítással napról napra javít az ál­talános helyzeten. A CsISz munká­ja nélkül el sem tudnánk képzelni a nevelést és semmi komoly ered­ményt nem tudnánk folytatni. I A júliusi taggyűlések előkészületéhez A CsISz Központi Bizottságának titkársága ajánlja, hogy a júliusi taggyűlések bevezető részeiben fog­lalkozzanak- a nemzetközi politikai helyzettel az utóbbi franciaországi, nyugatnémetországi és a koreai ese­mények kapcsán. A taggyűlések föfeladata lesz megtárgyalni az oktatási év végle­ges értékelését. Értékelni kell a po­litikai- és az olvasókörök munkáját és a pártoktatási évben résztvevő CsISz-tagok és nem párttagok te­vékenységét. Az értékeléseknél a CsISz Központi Bizottságának az oktatási év elmélyítésének meneté­ről és lezárásáról hozott 1952 már­cius 3-i határozatára kell támasz­kodni és meg kell mutatni, hogy a csoport o határozat teljesítésének érdekében milyen munkát végzett. Olyan csoportokban, ahol eddig nem dolgoztak az olvasó- és politikai körök, a taggyűlés kiértékeli, hogy a csoport az elmúlt évben hogyan gondoskodott a tagok politikai ne­veléséről. Az oktatási év befejezésének megvitatásával egyidejűleg meg kell tárgyalni a taggyűlésnek a CsISz KB-nak az 1952—1953-as évre az ifjúság politikai iskolázásáról szóló határozatát, amely lapunk e számá­ban található. E határozat konkrét kidolgozásánál a vezetőség segítsé­gért és tanácsért a pártszervezet­hez fordul, hogy a pártszervezet segítségére legyen a csoportnak az ifjú kommunisták közül új propa­gandisták választásánál. A pártszervezettel való megálla­podás után a taggyűlés vezetősége előterjeszti a csoport tagjainak a politikai iskolázáson való részvéte­lének kidolgozását, előterjeszti a propagandisták választását a cso­port legöntudatosabb tagjai közül. A csoport tagjainak besorolásáról a politikai iskolázásba és a propa­gandisták névsoráról szóló jelentést a csoport 1952 július 31-ig elküldi a járási vezetőségnek. Az ifjú-ág politikai iskolázásáról szóló határozat megtárgyalásánál ki kell emelni az iskoláztatás jelen­tőségét, milyen jelentősége van az üzemekben, a falvakon, a tanonc- otthonokban, gépállomásokon és ál­lami birtokokon az építési terv tel­jesítésénél. Az iskolázást úgy kell megszervezni, hogy először is a ter­melés döntő szakaszainak dolgozóit tömörítsék az iskolázásba, akiktől legjobban függ a terv teljesítése. Nem elég c^gjc azokat a kérdése­ket megtárgyalni, amelyeket a CsISz KB titkársága kitűzött. Az ilyen gyakorlat fékezné a kezde­ményezést, leszállítaná a CsISz- tagok nevelési feladatait a gyűlé­seken, aláásná a CsISz-tagok tevé­kenységét, és nem járulna hozzá a politikai nevelömunka további meg­javításához. A taggyűlések pro- grammját úgy kell összeállítani, hogy nem kell megfeledkeznünk az építési és a mozgalmi élet jelentő­ségének legfontosabb kérdéseiről, figyelembe kell venni az üzemek, falvak, traktorállomások, tanuló­otthonok és állami birtokok kon­krét feladatait. Főleg a csoport ala­pos ellenőrzéséről van szó: hogyan segíti a csoport a Pártnak és a kormánynak a traktorállomásokról, EFSz-ekről, állami birtokokról és az aratásról hozott határozatának teljesítését és hogy a csoport ho­gyan biztosítja a segítséget az ara­tási és a cséplési munkálatoknál. A CsISz KB titkársága ajánlja az alapszervezetek vezetőségeinek, hogy ezekután jobban, mint eddig, hívják meg a Párt funkcionáriusait a ‘J-ggyülésekre és forduljanak a Párt alapszervezeteihez tanácsért és segítségért. EGYSÉGESEN! EGYSZERRE! Ifjúsági csoportunk egyik gyűlésén I eszembe jutott és felvillant előttem | az a sok-sok szenvedés, melyen mint ] alig 18 éves ifjú, a háború folyamán keresztülmentem. Titkárunk — Mol­nár elvtárs — Lidice eupusztulásáról emlékezettmeg. Közvetlen utána szót kértem. Szinte önkéntelenül és magá­tól értetődően a magamkorabeli ifjú­ság háborús szenvedéséről beszéltem. Már nem emlékszem pontosan a sza­vakra, de felelevenítettem .Boros al­ezredes fiacskája és a köztem lezaj­lott ellenségeskedést, hogy elmond­tam nyomasztó érzésemet arról az esetiül, amikor először láttam em­bert meghalni magam mellett, aki­vel néhány perccel előbb még beszél­tem . . . Megemlékeztem sebesült baj- társaim kórházi szenvedéseiről és vé­gül összehasonlítottam tanítványaim életét, jövőjét a múlttal. Éreztem, hogy beszéd közben a hallgatók velem együtt élték át az elmondott eseményeket. Elek Pista, aki az ablakpárkányon ült, elgon­dolkozva nézett maga elé, pedig ő csoportunk legvidámabb tagja, Néhá- nyan fejüket lehajtva figyeltek és talán saját emlékezetükben keresték a hasonló eseményeket. Még a lá­nyok is összebújva, zavartan néze­gettek a sarokból, pedig máskor elég csintalanok a megbeszéléseken. Alighogy elhallgattam, ifjú elvtár­saim ajkából ömlöttek a szavak. Né- hányan Duclos és Stil elvtársak ne­veit emlegették. Známa elvtáírs mo­solygó arca pedig elkomorodva né­zett ránk. Felállt és hevesen Belo- jannisz elvtárs halálát emlegette, mint az imperialisták igazi arcula­tát. Szavai csattanva, vádolva hang­zottak, közben a bizonytalanul áH6 deszkaasztal lapjait öklével w> -‘e, Széthányta a játszmához készített sakkfigurákat. Úgy éreztem, hogy a csoport han­gulata izzó és tüzes lett. Jólesön zsib- bandt bennem az érzés, hogy szere­tem ezeket a fiatalokat, mert igazi emberek, kemény harcosok lesznek. Ekkor az asztal végéről titkárunk — Molnár elvtárs — az ö szokott nyugodtságával, mely néha talán egy­kedvűségnek látszik, megszólalt: — Ha nem tudnátok, a mi „öreg" elvtársaink tovább látnak, mint ti... Kérdve nézett rá mindenki. Sokan nem értettrék és érthetetlenül kér­dezték: Hogyan? Elek Pista is le­szállt az ablakpárkányról s az asz­talhoz érve furcsán, hevesen, szinte dobta a szót feléje: Mi? Miért?... — Csak nyugodtan! — folytatta Molnár elvtárs. Tegnap este minden szervezet vezetője belépett a Svaz- arm honvédelmi körébe, még az asz- szonyok is és az öreg Jankovies elv­társ is ... Izgalmasan figyeltem a hatást. No most! Most! — gondoltam. És való­ban: Mikó elvtárs, a pionírok veze­tője megszólalt: Ez nem vitás, hisz mi is belépünk ... — Egységesen!? Egyszerre!? — tette fel a kérdést rábeszélön Mol­nár elvtárs. Simkó Gyuszi azonban kishitüen és kétkedve közbeszólt: ■ — Nem! Kérdezzetek meg sorba mindenkit? ... Kérdések hangzottak. Néhányan összenéztek. A jelentkezők nevei las­san gyűlni kezdtek a papiroson. Már csak néhány maradt. Kérdően nézett rájuk mindenki. Ibos Jenő, aki cso­portunkban a Tyrs - jelvényszerző, ver­seny birója, csendesen odaszólt: Hát a sportemberek természetes, hogy... Máris felkerül a neve. — No, hát akkor mi is Jenövei tartunk! — szól­tak a várakozók. így alakítottuk meg Nagybalogon minden ifjú részvételével a honvédel­mi .»őrt. <Bs ha így néha elénk is varázso- l,'/dnak a múlt emlékei, sokkal erő­sebben, életteljesebben élezzük ma­gunk körül a bíztató jelent és a bol­dog jövőt... Hajdú András. * 3 UJ IFJÚSÁG — a CsISz Szlovákiai <üz- ponti Bizottságának hetilapja. Kiadja a Smena, a CsISz Szlovák Központi Bizott­ságának kiadóvállalata. Bratislava. Sol- tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizott­ság. Főszerkesztő: Szőke Tézsef — Szerkeístöség és kiadóhivatal: Bratislava, Soltóscfrej 2. Telefon: 345-51, 2. 3. “JO-al, 3. — Nyomja a PRAVDA n. v. nyomdája, Bratislava. — Előfizetés egy évre 100.— Kés. félévre 50.— Kés. - A postatakarék­pénztárt befizetőlap száma: S-13.890. — Hlrlapbélyes engedélyezve Bratislava 2. Kerületi Postahivataltól Feladó eá irányí­tó postahivatal Bratislava 2. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom