Márkos Albert: Nagyajtai Kovács István - Unitárius könyvtár 14-17. (Kolozsvár, 1926)

26 Ő maga, amint egy Mikóhoz írt későbbi levelében elárulja, már 47-ben belefogott a munkába, de a következő idők nem kedveztek a csendes munkásságnak. 48 nyarán Szentiványi László országos biz­tos Pestre küldi Szemere miniszterhez egy, az országot új kerületekre osztandó tervezettel. Ott őt a miniszter osztálytanácsos­nak akarja kinevezni, újjongva viszi meg az örömhírt Kemény Zsigmond, ör­vend, hogy ezután együtt fognak dol­gozni a minisztériumban. Kovács azon­ban a szép kitüntetést nem fogadja el, mert, amint föl jegyzéseiben megvallja, nem bízott a kormány állandóságában.. Mindenesetre dicséretre méltó óvatosság, de mi még sem tudunk tapsolni neki. Hiszen ha valaki, Széchenyi előre látta a. nemzet bukását s mégis kötelességének tartotta a kormányban tárcát vállalni. A szabadságharc alatt állandóan Kolozsvárt időzött s ha néha-néha az osztrák mozgásba hozta a kormányszék minduntalan el-elakadó gépezetét, ő is a többi hivatalnokokkal együtt gépiesen végezte szerepét. 1850-ben Wohlgemuth ország főkor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom