Gálfi Lőrinc: A jelenkor Jézusa - Unitárius könyvtár 8-9. (Kolozsvár, 1926)

12 annak a gondolatnak, hogy egy isteni lény «lhagyja a mennyet, magára emberi ala­kot ölt és azután meghal, hogy ismét az égbe emelkedjék, lényegében szükségszerü­­leg mythologiának kell lennie.“ (Paul 104.1.) E szerint a felfogás szerint Pál nem követője és teológiai magyarázója a tör­téneti Jézusnak, hanem ő a megteremtője annak a keresztény teológiának, amelyre a Jézus életének nem volt befolyása. Pál vezette be azokat az eszméket, amelyek­nek befolyása legnagyobb volt a keresz­tény egyházban egészen a mi napjainkig. 0 tehát a kereszténységnek egy második megalapítója, aki annak új alakot adott. Wrede szerint a jelen vallási és teológiai harcának a legfőbb kérdése : Jézus-e vagy Pál ? Pál volt az, aki a kereszténységet a megváltás vallásává tette. 0 volt az, aki alapjává az üdv hármas tényét, a Krisz­tus megtestesülését, halálát és feltámadá­sát tette; és az egyháztörténelem nagy alakjai, mint Tertulianus, Origenes, Atha­nasius, Augustinus, Anselm, Luther, Kál­vin és Zinzendorf, a Jézus tanításai és történeti személyisége alapján nem érthe­tők meg; az ők kereszténységéhez a kulcs Pál. Így Pálnak sokkal erősebb, de nem jobb befolyása volt a kereszténységre, mint Jézusnak; és a történelem hosszú folya­

Next

/
Oldalképek
Tartalom