Gálfi Lőrinc: A jelenkor Jézusa - Unitárius könyvtár 8-9. (Kolozsvár, 1926)
13 matában Pál egészen háttérbe szorította azt a nagy személyiséget, akit ő csak szolgálni akart. Wrede azt állítja, hogy annak, amit mi Jézusban értékelünk, az apostol gondolatában semmi része nem volt. A Pál krisztustanában a Jézus vallásos hódolata, az ő erkölcsi fensége, az ő tisztasága és kegyessége, szolgálatai a nép között, az ő prófétai magaviseleté, földi életének valláserkölcsi tartalma éppen semmit sem jelentenek. Azokról pedig, ami Pálnak minden volt, Jézus nem tudott semmit. Ismertetni az egész vitát, amelyet Wredenek ez a kis munkája Németországban megindított, nem lehet mostani célom. Ennek tanulmányozására legajánlatosabb művek: Feine, Jesus Christus und Paulus; Clemen, Paulus; Weinei és Wrede Pálról írott munkái és J. Wels, Paul and Jesus. Ennek a komoly teológiai vitának túlhajtásaként tekinthető és tekintendő az a mór kevésbbé komolynak nevezhető teológiai iskola, amely a német teológiai irodalomban az utolsó évtizedek alatt legnagyobb helyet foglalt el, s amely Jézusnak a földi életét nem csak kétségbevonja, hanem egyenesen tagadja is. Ennek a teljesen mythologiai iskolának főbb képviselői a következők: