Gálfi Lőrinc: A jelenkor Jézusa - Unitárius könyvtár 8-9. (Kolozsvár, 1926)

10

korlátolt hatalmúvá, a mindentudót hiányostudásúvá, és a végtelen jóságút olyanná, aki az ő tudását nem hajlandó az emberek számára is tudássá tenni.

Ez a röviden ismertetett értekezés nagy érdeklődést keltett fel a teológusok között az ó- és az újvilágban egyaránt. Még az első évben, 1909-ben, tizenhét tekintélyes teológus, püspökök és különböző országok egyetemeinek tanárai szólották a kérdéshez, de azt megoldani nem tudták. Hitük szerint egyik a történelem Jézusának, a másik a hit Krisztusának tulajdonított nagyobb fontosságot, és az ellenkező felfogást lekicsinyelte és értéktelennek tüntette fel. S a vita, amelyet a háború évei mérsékeltek, ma is folyik tovább a kérdés körül.

Ugyanez a kérdés foglalkoztatta a németországi teológusokat és foglalkoztatja még ma is, csak más név alatt. Itt nem az a kérdés, hogy Jézus-e vagy Krisztus ?, hanem az, hogy Jézus-e, vagy Pál ? Már némely előkészítő munkások, mint a giesseni Gunkel Hermann és a zürichi Meyer Arnold nyíltan állították, hogy a különbség a történelmi Jézus és a hit Krisztusa között a Pál apostol tanítása alapján állott elő. Ők azt állítják, hogy a Pál befolyása károshatású volt, s ha a synoptikus evan-