Gagyhy Dénes: Dávid Ferenc - Unitárius könyvtár 6. (Kolozsvár, 1926)

11

szakadt a lutheránus egyháztól és kezdetben, mint kolozsvári vallás terjedt az új tanítás a magyar vidékeken és a Székelyföldön. Végül is, a szászok minden praktikája dacára, az 1563-iki tordai országgyűlés kimondotta, hogy „mindenki fogadhassa el azt a vallást, amelyik tetszik s tarthasson szabadon vallásán lévő papot...“ Tehát ismét a törvény védelme alá jutottak Dávid s vele a kálvinisták.

E szabadelvű, Európában úgyszólván különálló határozat hozatalában nagy része volt az ifjú fejedelem, János Zsigmond, udvari orvosának, Blandrata Györgynek. Széles látókörű, művelt, humanista volt Blandrata, kit vallási kérdések is érdekeltek. A legszélsőbb és legszabadelvübb álláspontot képviselte a teolgoiában. amiért Géniből, ahol Servetonak volt híve és barátja, Kálvin elől szöknie kellett. Lengyelországban folytatta munkáját és ott neki sikerült új felekezetet alapítania. Innen János Zsigmond udvarába jött, a fejedelem személye mellé, neki nemcsak orvosa, de bizalmas tanácsadója is lett. Ettől kezdve nyúl az olasz tudós olyan végzetes kézzel a Dávid Ferenc és a magyar unitárizmus sorsába. Előbb maga ringatja bölcsőjét, utóbb ő fojtja meg a hatalmas virágzó egyházat.