Gagyhy Dénes: Dávid Ferenc - Unitárius könyvtár 6. (Kolozsvár, 1926)

9

rázatát Luther adta. Szerinte a kenyérben és borban benne, vele és alatta van Krisztus teste és vére, tehát az áldozó valósággal magához veszi az Ur testét és vérét. Karlstadt nézete, melyhez csatlakozott Zwingli is._ sokkal szabadelvűbb és racionálisabb. Ő azt állította, hogy az úrvacsora csak emlékezés Krisztus halálára. Leglogikusabb Kálvin tanítása : hogy a kenyér és bor csak szimbólum, de az úrvacsora vételekor isteni erő szállja meg az embert. Midőn Kálmáncsehiékkel vitatkozott Dávid Ferenc, ez az egy kérdés keltett elméjében kételkedést eddig hirdetett igazságával szemben. A tépelődés nem tartott soká, mert önmagától rájött, hogy Kálvin véleménye a leghelyesebb, ezt vallotta titkon Melanchton is. Nem habozott tehát tovább, püspöki székét otthagyva nyíltan Kálvin hitére tért.

A magyar kálvinisták feje, ez idő szerint, Horhi Juhász Péter volt, aki magát egyszerűen Meliusz Péternek írta és mondotta. Tudós, tettrevágyó és tetterős, emellett buzgó férfiú volt. Meggyőződését hajlíthatatlan energiával, sokszor késhegyig menő erőszakkal védelmezte és terjesztette. Tekintélye egyedülálló, hatalma korlátlan volt egyházában, vele szembeszállni, neki ellenére járni senki sem merészelt. A téri-