Gál Kelemen: Péterfi Dénes - Unitárius könyvtár 5. (Kolozsvár, 1925)

8

lalja külföldi tanulmányairól való beszámolóját. Mikor külföldre ment, akkor volt delelő ponton a materializmus. Ez ellen Martineau vette fel a harcot. Vele eredetiben olvasta Platont, megismert sok bölcseleti rendszert, az újabb korból Comte-ot, Schopenhauert és szabad óráiban Kantnak A tiszta ész birálat-át. ' 1876-ban hazajő külföldről, kolozsvári pap lesz s nemsokára még azon évben teológiai tanár. Életiratának harmadik részét e szavakkal kezdi: „Férfikorom a templomé, azé a templomé, mellyel született egyházunk. A hittani intézetben való tanításom is a templom szolgálata, a templomért való munkásságomnak szerves része.“ Íme, minő magas felfogása lehetett a templomi szolgálatról, mikor teológiai tanári működését is ennek rendeli alája. Pedig hogy ezt nem tartotta holmi másodrendű mellékfoglalkozásnak, mutatja az, hogy egy akkor született uj tudománynak, az összehasonlító vallástudománynak, vagy vallásbölcsészetnek a tanulmányok rendjébe való bevezetése iránt tesz előterjesztést. Még Londonban léte alatt jelent meg Müller Miksa „A vallások tudománya“ c. könyve. Németalföldön Tiele, Németországban Pfleiderer s ezek nyomán nálunk Kovács Ödön adják ki e tárgyú műveiket. Eddig a teológiai akadémiák csak a kereszténységgel foglalkoztak, a többi nagy vallásoknak csak a nevét említették. Pedig világos, hogy a keresztény papságra készülőnek ismernie kell a többi nagy vallásokat is, hogy a kereszténységet azokkal összehasonlíthassák. Ez a szempont