Gál Kelemen: Péterfi Dénes - Unitárius könyvtár 5. (Kolozsvár, 1925)

9

indította arra, hogy az uj tudományt a tanulmányok közé felvétesse és tanítsa.

Ettől kezdve 1911-ben kért nyugalmaztatásáig élete e kettős munkakörben telik, melyhez még a Keresztény Magvetőnek előbb Símén Domokos, később Kovács János társszerkesztővel, majd egyedül való szerkesztési gondja és teendője járult. íme, élete külső folyása csendes, majdnem köznapi, tucatélet: iskoláit elvégzi, pályát választ, külföldre megy, tanulmányai befejeztével állást kap, melyet élete végéig csendes munkával becsülettel betölt.

De Péterfi Dénes életének és közéleti működésének belső tartalma az, ami bennünk a tiszteletnek és a kegyeletes megemlékezésnek érzelmeit felkelti s csak e szellemi hagyaték figyelmes megvizsgálása és értékelése ébreszt arra a megismerésre, hogy minő tisztalátásu, következetes és ékesszóló hirdetője ő az unitárius gondolatnak s minő nagy veszteség érte halálával az unitárius egyházat.

Péterfi egész gondolat- és érzésvilágát a nagy Martineau egységesen, szervesen és következetesen kiépített vallás-filozófiai világnézete határozza meg. A darwinizmus név alatt ismert világnézet elemeit Herbert Spencer dolgozta be a filozófiai gondolatok egy rendszerébe, mely az agnosticizmusban csúcsosodik ki. Ez ellen az agnosticizmus ellen Martineau vette fel a harcot a szellemi és kedélyi felkészültségnek, a megejtő stilus erejének olyan fegyvereivel, amely a keresztény apologeták legnagyobb szabású