Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

Kriza János emlékezete 21 érzelgős, ábrándos dala, pl. A sóhaj, A könnyek, A távozóhoz. Dalait bizonyos melegség és főleg ötletesség jellemzi. Sőt ezekben is meg-megcsillan epigrammás gúnyja, élce: A nyelvújítás hive szól belőle, mikor azokkal gúnyolódik,, akik ellene van­nak a szóröviditéseknek. (0- és Ujhon.) Máskor az unió mellett tör lándzsát. (Az árva.) Vagy moso­lyog a szép fogadkozásokon, amelyeket meg nem tartanak. (Kakakdal.) A Hálaérzelem helyzet-dal, amelyben a pórfiú hazaszeretete nyilatkozik; bár ő maga törvényen kívül álló, hontalan, de bízik erős hittel, hogy eljő a szabadság napja. A jobbágy­ság felszabadításának érdekét szolgálja az egész, melegséggel megirt kis költemény. A honn kesergő leány-ban is bánkódik a leány, mert csatában a kedvese, aki bár jobb szeretné vasával a földet szántani, de kész harcra kelni is a honért. Más helyütt virágfüzérrel várja a leány kedvesét a csa­tából, hogy ezzel ékesítse, vagy, ha nem tér meg, a maga sírjára tűzzék. (Hej te szép virágfüzér.) Külön­ben hol epedő, mélabús, hol játszi szerelmi dalok ezek. (Kártérítés, A csillagokhoz, Vágy, Álmodás, Egy ró­zsatőhöz, Boldog, Ha ez meg amaz volnék.) Talán legszebb a már Toldy megdicsérte idillikus kép : A fiú. Kriza költői leikéhez jól illenek az epigram­mák. Jakab Elek feljegyezte, hogy már Toroczkón kezébe kerültek s kedves olvasmányai voltak : a biblia, a Hármas história s Gessner idilljei, Ka­zinczy fordításában. Sokszor mondta, hogy rá Ka­zinczy gyakorolta a legnagyobb hatást.4:! Kazinczy különösen az epigrammában volt mestere. Gyulai azt mondja: „Epigrammköltészete gazdag ötlet — és érzelemben; gúnyjával találóan ostorozza a jelen ferdeségeit s lelkesedve borong a múlt nagy emlé­kein, de nem közelíti meg sem Kazinczy szelle­mességét és csínját, sem Vörösmarty mély felindu­lását és formatökélyét.“

Next

/
Oldalképek
Tartalom