Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

22

Dr. Veisényi György

Vannak köztök szerelmet zengő lírai epigrammák. (Éji napok, A kegyes, A legszebb, Kikötés, Csillagaim. Ajándék, Áldozat, A mély bú, Szép könyvek. Óhajtás). Máskor életbölcseségi maximákat fejez ki szellemesen. Hogy pl. az ifjú mindent szépnek lát, az öreg mindent sivárnak. (Két szélső.) Tűrni, ha Isten ostoroz, erény; ha embertől jön, szégyen. (Erény.)

Vagy dicsőíti a költészetet (Poéta), meghatározza az epigrammát. (Az epigramma).

Gúnyol általános bajokat, félszegségeket. Hogy ki ne szúrjátok, mennyben hagyá szemét az igazság.. (Igazság szobra.)

Van amolyan rendeletre készült epigrammaciklusa is, mint amilyen : A 12 égi jegy mértékletességet prédikál. T. i. Nagy Ferenc tanár a múlt század negyvenes éveiben nagyban buzgólkodott mértékletességi egyletek alapításán. Mentor címen évkönyvet is adott ki. Ennek 1842-iki kötetébe írta Kriza, Nagy Ferenc kértére, ez epigrammákat, mind a 12 hónaphoz mértékletességet hirdető verseket zengvén.

Legtöbb epigrammájának írására azonban vagy a közélet, irodalom valamely jeles bajnoka, vagy valamely kor-kérdés ihleti. Egy pár idegen alak is, pl. Napoleon, Channing, Milton. De főleg a hazaiak lelkesítik. A tudós Benkő József (Benkő sírjánál Középajtán, Benkő sírja Középajtán), Jósika Miklós, aki varázsvesszejével a regék üde, dús forrását fakasztotta szikláinkból (B. Jósika Miklóshoz) ; Kazinczy (Kazinczy sírjánál); Kölcsey, a nemzeti bánat költője, a nemzeti jogok védelmezője (Kölcsey, a népszónok). Cserhalom láttára az ősi dicsőséggel egyetemben Vörösmarty dicsőségét zengi (Cserhalom). Egész hévvel üdvözli Lendvayné művészetét (Lendvaynéhoz). Megemlékszik az idegen földben porló, de mindig haza sírt Rákócziról (Rákóczi sírja). Főként Széchenyi az eszménye. Az