Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)

20

Dr. Versényi György

ban két eredeti költemény s fordítási töredékek Milton műveiből. A II. csoportnak majdnem minden darabja az 1840—1842. időből való. Alig érthető, miért kellett a határt 1849-ig kitolni s nem inkább azt a pár verset a III. csoportba sorozni. Mindezeken egy esetleges második kiadás segíthet. De lesz még Krizának kiadatlan, vagy ide fel nem vett költeménye is.39 Kovács János gyakran emlegette, hogy Kriza kedvvel s rendesen olvasta az angol revüket. Ha nagyon megtetszett neki valami, azon melegiben le is fordította. Néha nem értett meg egy-egy kifejezést. Kovács megmagyarázta s mindjárt csodálatos nyelvérzékkel megtalálta rá a legjellemzőbb magyar szót. Alighanem maradt fenn ezekből valami.

Kriza költői érdeme, költői munkásságának értéke, azt hiszem, meg van már állapítva, amin keveset módosíthat a jövendő. Szász Károly, Gyulai jelezték, hogy ő mintegy két kornak mesgyéjén áll. Egyfelől a régibb költészet hatása alatt ír, másfelől úttörője a valódi népies nemzeti iránynak. Korábbi költeményei közt van sonett (A száműzött), sapphói vers (Az árva), sőt leoninus epigramma is (Országos magvetés), ami nem csoda. Hisz Kriza évekig tanult Toroczkón, amelynek szomszédságában lakott az újtordai Gyöngyösi János, kinek leoninusait Erdélyszerte ismerték. Egy kapufelirata annyira elterjedt, hogy a Kisfaludy-Társaség népköltési gyűjteményébe is már mint népi termék került belé.40 Jakab Elek említi, hogy Kriza korán kezdett verselni. Székelykereszturon a poétika-osztályban már javában s közli egy e korabeli latin, meg egy magyar leoninusát. 0 írta a végzett tanulók nevében a szokásos búcsúéneket is.41

Főként Bajzának s még inkább Garaynak hatása alatt állott. Nem olyan szentimentális, derűsebb, játszibb Bajzánál. Van bár egy-egy afféle