Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
16 Dr. Versényi György geskedése akadályozta. Járogatott fürdőkre ; volt pl. Élőpatakon, Kovásznán, Korondon. De ez sem volt végzetes, állandó, nyűgöző baj. Ennyi biztatás és elismerés mellett is kevésbbé eleven írói munkásságának más, bensőbb okai voltak. T. i. kényelmes természete az írásra s hogy inkább szerette élvezni, mint megdalolni a költői hangulatokat. Kellett volna melléje -egy eleven temperamentumu, merészebb, biztató szellem, amilyen volt ifjúsága idején Szentiváni Mihály, ez a jeles dalköltő, akinek pl. Marosszéki piros paris, illetőleg Bekecs alatt Nyúrádtere kezdetű dala ma is közkedvveltségű, általánosan ismeretes, aki figyelemreméltó novellaírónak és elsőrendű publicistának indult.33 Krizának benső, igaz baratja volt. Halála után Kriza Kemény Zsigmonddal ki is akarta adni Szentiváni összes műveit, de részvétlenség miatt csak az elbeszéléseket tartalmazó első kötet jelent meg.34 Amíg ő élt, Kriza ugyancsak szorgalmasan dolgozott. A Remény 1. kötetében, Toldy szerint, a versek egész seregével jelent meg. Pedig jóval többet írt a kötetbe, mint amennyit Toldy láthatott, mert épen azért, hogy ne szúrjon szemet ez a nagy bőség, még kilenc álnevet és jegyet használ és névtelenül is ír. Ezek : Ajtavári (Ivásnál, A csillagokhoz, Bálványosvár, A bokréta), K. J, (A policáj), T. (Panasz, Könnyek), T. J. (A rózsa és a sír), Taraczki (Juhászfi, Amióta szeretek, Dentumoger, Kakukdal, Kisleány), Taraczk Iván (Álmodás, A remete, Múzsa, Dél, A románcíró), Tündefi (Vajki büszke ez a legény. Éji napok, Beh vígan jár a kaszám. Az én sírom), Vadorrni (Csipkebokor, galagonya, Az ó- és újhon, Ész és kincs, Eg az avar a tetőn), . . . Z. (Lerontott várfal, Ifjú Napoleon, Pórfiú). Névtelenül jelenik meg tőle ottan : A magyar vitéz, Egy rózsatőhöz, Emma, Kikötés, A sóhaj. Tehát ebben a kötetben Krizának
