Versényi György: Kriza János emlékezete - Unitárius könyvtár 2. (Kolozsvár, 1925)
Kriza János emlékezete 17 saját neve alatt 79 apró dolgozata, névtelenül s álnéven 34, összesen 113 lát napvilágot. Szentiváni 1842. dec. 10-én meghalt. Kriza összegyűjtött költeményei közt 188 vers van. Ebből Szentiváni haláláig megjelent 149. S a többiből is csak két eredeti költemény s a Milton-töredékek vannak 1849. utáni időből jelölve az összes költeményekben. Úgy, hogy azután már alig dolgozott valamit, azt is jobbára külső kényszerből. Még az Erdélyi Házi Segéd című naptárba is (1840. 1841.) a Remény 11. és 111. kötetéből vannak átvéve közlemények Krizától. Később a Kolozsvári Album-ban (1862.), amelyet báró Bánffy Dezső, Deák Farkas és Réthi Lajos szerkesztettek, Taraczki aláírással két költeménye jelent meg : Haj te szép virágfüzér és A távozóhoz. A szerkesztők csillag alatt megjegyzik : Régibb időben jól ismert és nagyon kedves költő. Ezek is 1849. előttről valók. (Lehetnek 1843. előttről is \) Némileg újra munkára pezsdült Gáspár János hatáséra, aki nevelőül Kolozsvárra került a Zeyk-családhoz. Gáspár szintén azok közé az erdélyi írók közé tartozik, akiket nem ismernek, nem méltattak még kellőleg. A gyermek- és tankönyvirodalmi térén jelentős érdemei vannak. Csemegék című könyve 1848-ban jelent meg, még csak 71 lapon. De mór a II. kiadás 1854-ben 212 oldalas, a 111. 1864-ben 314. Ugyancsak 1848-ban jelent meg népiskolai olvasókönyvének első kiadósa, melyet Kovácsi Antal unitárius kollégiumi tanárral közösen szerkesztett. Az volt vezérgondolata, hogy a gyermekek könyveibe be kell vinni a néphagyományokból mindent, ami oda illő : versikéket, mondókákat, játékokat, szóhabarlatot, találósmesét, közmondást, tréfát, mesét stb. Aztán a magyar írók meglévő s ide vágó dolgozatait kell felhasználni, de egyszersmind buzdítni az élőket, hogy írjanak a gyermekek számára. S mivel, kivált kezdetben, nem mellőzhet
