Perczelné Kozma Flóra: Protestantizmus és unitarizmus (Székelykeresztúr, 1904)
— 6 — A protestantizmus a bibliát még ma is inkább szó szerint magyarázza — míg az unitarizmus tisztán csak a szellemét hirdeti. A protestantizmus a bibliában foglalt csodák által kívánja Isten létezését és a hit jogosultságát bizonyítani — az unitarizmus éppen ellenkezőleg a természetnek harmonikus meghízható rendjében látja a végtelen bölcseséget. A protestantizmus a kereszténységet Krisztus valóságos Istenségétől és a protestantizmus által jóváhagyott dogmáktól teszi 'leginkább függővé — az unitarizmus azonban kei’eszténynek deklarálja még azt az emberszerető hindut is, ki csak ösztönétől hajtatva önkénytelenül és öntudatlan ni követője és hirdetője a jézusi eszméknek! A protestantizmus theologiája komplikátióinál fogva egy nagy előzetes tanulmányt, szakszerű ismeretet és tehetséget igényel, mert egyszerű laikus .ész nem elégséges ahhoz, hogy azt egyszerre és azonnal felfoghassa — az unitarizmust ellenben, a természetből fakadó, szinte kézzelfoghatóan egyszerű hit lévén, még a gyermek is minden fejtörés nélkül azonnal acceptálhatja. Ennélfogva míg a protestáns irodalom bármilyen érdekes és értékes legyen is, de komplikátióinál és kiszabott dogmatikai irányánál fogva, kizárólag protestánsok, még pedig szakszerűen képzett protestánsok által érthető és élvezhető csak — a modern unitárius irodalomnak szerintem nagy előnyül szolgál az a körülmény, hogy semmiféle hitezikkeket, bonyolódott kérdéseket nem tartalmazva, nem hirdetve, tulajdonképpen mintha nem is egy felekezet, egy vallás emberei — hanem faj- és valláskülönbség nélkül az egész világ számára íratott volna! A protestáns ember az üdvözülés főkellékeül a „hit“-et állítja s miután a protestáns theologiai nagy tudományt igényel, tehát ezen irányban vár a hivőre nézve feladat — az unitárius ember ellenben vallásának tanítása folytán az életre és cselekedetre fektetve a fősulyt, viszont e tekintetben sulyosodik reá a felelősség ! A protestantizmus aprólékos külsőségekben is különbözni kíván a katholiczismustól — míg az unitarizmus megelégszik azzal, ha szellemileg emelkedhetik minél magasabban föléje. A többek között a protestáns ember tüntetőén „keresztyén“-nek mondja Krisztus követőjét — az unitarizmus ebben az egyben nem reformál! A protestantizmus tehát külső formájánál, megállapított hitczikkeinél fogva az az erős épület, mely bár nagy szellemű megalapítói által, sokkal szabadabb levegőben és egy magasabb lépcső fokon lett építve, mint a katholiczizmus, de rendíthetetlen megállapodásánál fogva, szilárd, áthatolhatatlan bástyáitól körülvéve a maga nemében éppen olyan impozáns és hatalmas vár, mint amaz — az unitarizmus ellenben csak egy végtelen lépcsőzd, melyen folyton fölebb és fölebb lehet jutni.
