Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)

Bevezető tanulmány

Bevezető tanulmány 43 nem biblikus voltátnak hangsúlyozta. így ugyanis az újszülött nem válik automatikusan tagjává a gyülekezetnek. Ha mindezt az európai reformáció fejleményei felől néz­zük, megállapíthatjuk, hogy Heltai a német szöveg számba vett módosításai során, a legélesebben a Lutherhez csatlakozó radi­kális gondolkodók azon (a modern szakirodalomban spiritua­­listának tartott) csoportjaival viaskodik, akik a legkorábban kér­deztek rá eszmény és megvalósulás viszonyára a protestantizmus táborán belül. A spiritualisták a várt egyetemes megújulás és új­jászületés elmaradását, az egymással civakodó áramlatok kiala­kulását, az erkölcsi újjászületés be nem következtét nem tudták egyszerűen tudomásul venni. Sokuk számára aztán nem csupán az vált kérdésessé, hogy megőrizhetők-e a reformáció alapesz­ményei, hanem teoretikus igénnyel is elgondolkodtak azon, le­­hetséges-e egyáltalán ezek megvalósítása bármiféle csoportosulás, vagy intézményesülés keretei között.48 Ennek az áramlatnak volt az egyik legjelentősebb képviselője az a Sebastian Franck, aki közismert módon Heltai A részegségnek és tobzódásnak veszedel­mes voltáról szóló dialógusának forrása volt egyik értekezésével, s akinek Heltai életművére gyakorolt hatásáról, illetőleg az eddigi eredmények átértékelésének szükségességéről másutt szóltunk.49 Ugyanott azt is kifejtettük, hogy Heltai e korai művében, s kü­lönösen annak első fejezeteiben jelen vannak ugyan bizonyos spiritualisztikus elemek, de határozottan átértelmezett, mond­48 A kérdéskörrel, s a spiritualisták különböző típusaival és személyiségeivel természetesen hatalmas szakirodalom foglalkozik. Távlatos monografikus összefoglalás: André Séguenny: Les spirituals: philosophic et religion chez lesjeunes humanistes allemands au seiziéme siede, Baden-Baden, 2000. (Bibliotheca Dissidentium. Scripta et studia 8). Ö fontos dolgozatokat írt Franckról is, de továbbra is megkerülheteden a Christoph de Jung által összeállított biobibliográfia: in: Bibliotheca Dissidentium, IV. 1986, 39—119. 49 Balázs Mihály, Heltai Gáspár és a felekezetek, Keresztény Magvető, 110(2004), 391-406.

Next

/
Oldalképek
Tartalom