Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)
Bevezető tanulmány
Bevezető tanulmány 27 A táblázat és a felsorolás bizonyos mértékben már választ is ad arra a kérdésre, hogy miért vált oly népszerűvé, s maradhatott több évszázadon keresztül használatban Habermann szövegösszeállítása: a szerző hosszabb okoskodás nélkül tudta megvalósítani az egyéni és intézményesített kegyesség összhangját. A kötet első részének imaszövegei egységes rendbe illesztve fedik le az átlagember életének legfontosabb témáit, s ezt a kinek-kinek saját házában elmondott imasorozatot a második részben már olyanok egészítik ki, amelyek egy része a megszólaló emberek és szituációk tipizálásával szabja szűkebbre az alkalmazhatóságot, illetőleg az úrvacsora szentségének kiszolgáltatásához, vagy a haldokló ember elbúcsúztatásához kötődően már inkább a keresztyén emberek közösségében használható. Ezt a kettősséget aztán különösen jól demonstrálja az a két rövidebb metaszöveg, amely ott olvasható minden 16. századi kiadásban. Az Ein Gebet zu sprechen wenn mann zu Kirchen gehen wil rövid könyörgés azért, hogy az Isten vezesse el a szöveg elmondóját a templomba és hallgassa meg imáját. Ezt Eine Anrufung zum Gott umb Geyst und Gnad recht zu beten címmel, egy a megjelölt célzatú, a kegyelemnek és igazságnak leikéért könyörgő mintaima követi. A kolozsvári töredék alapján is megállapítható, hogy Heltai csak részben követi ezt a szerkezetet, s a helyi viszonyokból és aktualitásokból adódó változtatások egész sorozatának lehetünk szemtanúi. Az elveszett címlapot követően egy a „jámbor és keresztyén olvasóknak” szóló ajánlás következik. Ez a dolgok közepébe vágva leszögezi, hogy bár meggyőződése szerint Istennek tetsző dolgot követett el e könyv összeállításával, tisztában van azzal, hogy nem számíthat a kolozsvári pasquillárok és hiveik kíméletére. Ezek az állhatatlan hitű, a tébolygást és a csavargást kedvelő „forgó doktorok”, akik felette való nagy bölcsességükkel kérkednek, folytonosan támadják őt, Heltai Gáspárt, s bizonyosan nyelvükre veszik majd ezt a művét is, amit ő azért szedegetett össze, hogy „az együgyű keresztyéneknek lönne va
