Balázs Mihály (szerk.): Heltai Gáspár imádságos könyve (1570-1571) - Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai 5. (Kolozsvár, 2006)
Bevezető tanulmány
22 Imádságos könyv ugyanakkor, aki 1555-ben egy Melanchthon előszavával is megtisztelt héber grammatikát jelentetett meg, amelynek később is több kiadása látta meg a napvilágot. Az 1558-ban Wittenbergben megszerzett magiszteri fokozat sem változtatta meg a pálya jellegét, s az 1570-es évek elejéig rendre egy-egy gyülekezetben találjuk, hogy aztán majd az utolsó két évtizedben legyen a jénai, később a wittenbergi egyetem professzora, ez utóbbi címet akkor nyerve el, amikor 1574-ben a reformáció szülővárosát megtisztították a kriptokálvinistáktól. Az először 1567-ben megjelent imádságos könyv mögött tehát hosszú évek gyülekezetépítő tapasztalata áll, s bizonyosan ezzel is magyarázható rendkívüli sikere is. Ennek illusztrálására elég csupán néhány adatot megemlíteni. A szerző életében 22 vagy 23 kiadás látta meg a napvilágot. (A bizonytalanságnak az az oka, hogy egy 1567-es wittenbergi kiadás meglétéről megoszlanak a vélemények: szerepel ugyan későbbi 18-19. századi bibliográfiákban, ám mára egyetlen egy példány sem maradt belőle.) Több százra rúg a 17-18. századi kiadások és átdolgozások száma, de a 17. század végéig a húszat is meghaladja még24 azon edícióké is, amelyeket a szerző által készített latin fordítás alapján jelentettek meg. Készült a műből alfelnémet, dán, görög, francia, svéd, szlovák és szlovén, s az alábbiakban még tárgyalandó, a Heltaiétól függetlennek látszó négy magyar fordítás is. Németországban szinte ez a mű szimbolizálta a régiségben a pietizmus fellépte előtti evangélikus kegyességet. Ezt illusztrálandó azt szokás említeni, hogy a Németországban az imádságoskönyvet a 20. század első évtizedeiben még sok helyütt Habermannlein-24 Az idézetet az életmű eddigi legalaposabb feldolgozása, Traugott Koch monográfiája alapján ismerem. Lásd Traugott Koch., Johann Habermanns „Betbüchlein ” im Zusammenhang seiner Theologie. Eine Studie zur Gebetsliteratur und zur Theologie des Luthertums im 16. Jahrhundert, Tübingen, 2001, 174.
