Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Főtanácsának 1943. évi nov. hó 21-22. napjain Kolozsváron tartott üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1944)

valamennyi más felekezet egyháztársadalmi megmozdulását messzire felülmúlva, hatalmas arányokban szolgálja azt a nem­zetépítő munkát, melyet országos vonatkozásban a Horthy Nevelői Alap valósít meg. Nyugton és bizton mondhatjuk el tehát, hogy a mi egy­házunk a tordai szellemben él, mi tudjuk és példásan gyako­roljuk, hogy az önkormányzati elv egyúttal nagy belső fele­lősséget ró az önkormányzó közületre, mert az önkormány­zat nemcsak jogélvezet, hanem felelős kötelességgyakorlás is. Nem mulasztom el azt sem kiemelni, hogy az ilyen kon­struktiv kötelessségvállalás egyúttal az egyház nemzetalkotó lehetőségét és jelentőségét is igazolja s vele kapcsolatosan a keresztény valásos küzületnek szükségszerűségét is nyilván­valóvá teszi. Márpedig ez a szükségszerűség a legjobb bizto­sítéka a vallás szabadfejlődésének. Tordára emlékezéssel még egy dologra akarok rámutatni. A tordai 1568-as történelmi műből, melyet türelmi rendelet­nek is neveznek, nem következik az a felekezeti öntevékeny­ség, amelyet különböző keresztény felekezetek a maguk sajá­tos módjain szerveztek meg és tartanak fenn. A tordai rende­let csak türelmi rendelet volt, mert akkor a felekezetalapítás, a felekezetfenntartás, az emberek vallásos mozgalma a lélek világtörténelmi átalakulásaként magától mutatkozott és ép­penséggel erősen zajlott. Nem volt hát semmi szükség annak törvénybeiktatására, hogy az egyes vallásfelekezetek önerő­sítő és öntudatosító mozgalmakat tartsanak fenn. Ezzel szem­ben a mai kor kötelessége, hogy a mindenkori szellemtörté­nelmi alkotásokat a kor szelleméhez igazítsa. Ezért ma fö­lötte helyes és állam- és nemzeti érdekből egyaránt szükséges, hogy az egyes felekezetek belső megerősödésük érdekében megújhodáson essenek át s ezért cselekvő, küzdelmes mozgal­makat indítsanak. A felekezetek erőssége államerősség. Csak azt tartom fölötte veszélyesnek, hogy ha mozgalmát valamely felekezet más keresztény felekezetre való tekintet nélkül oldja meg, nem is szólva a megfontolt kártétel és veszteségcsiná­­lás célzatairól. De még veszélyesebbnek tartom azt, ha mi a 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom