Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Egyházi Főtanácsának 1943. évi nov. hó 21-22. napjain Kolozsváron tartott üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1944)
elve mélyen sérti az 1568-as történelmi tordai szellemet s éppen ezért az államhatalomnak volna már egyszer feladata fellépni az ellen, hogy bárhol is mérlegelhessék bárkinek felekezeti hovatartozandóságát akkor, amidőn a nemzeti életben való részvételének sorsáról van szó. A vallásszabadság elvéből következik az is, hogy a hitvalláson alapuló közösségeknek, a felekezeteknek az állami élettől, az állami végrehajtó hatalomtól bizonyos függetlenséget és bizonyos magasfokú önkormányzatot, autonómiát kell élvezniük. Ez a függetlenség nemcsak befelé, nemcsak a hitélet szabad kifeslésének érdekében szükséges, hanem arra is jó, hogy az egyház, mint a nemzet testének egyik nagy közülete, a nemzeti lét és a nemzeti fejlődés nagy érdekeit a változó politikai rendszerektől és kavargó világnézetektől függetlenül, egyöntetűségben és egyfolytonosságban szolgálhassa. S ezen a téren minden egyes felekezetnek akkora a jelentősége, amekkora feladatot vállal, illetőleg amekkora önkéntes munkát hasít ki magának a nemzeti élet szolgálatára. A mi egyházunkban nemzetszolgálat terén sohasem voit hiány. Külföldi kapcsolatainkat sohasem használtuk ki önösséggel és kapzsisággal csak a magunk megerősítésére, hanem magunkat minden külföldi vonatkozásban mindig azonosítottuk a magyarság teljességével és mindig a nemzetnek hoztunk nagy dolgokat ,akár a Kossuth-mozgalom támogatásáról, akár az idegen uralom alatt szenvedő egyházak felsegítéséről, akár pedig a magyar államhatalom nemzetközi kapcsolatainak megerősítéséről volt szó. De épúgy nem volt hiba, sőt büszkén mondhatjuk, mindig előljártunk a nemzetépítésben itthoni egyházi életünk terén is, mert nálunk az egyháznyujtotta előnyöket nem az előkelő rendek, hanem mindig a nép teljessége élvezte. Mi unitárius létünk óta mindig a szociális igazság egyháza voltunk. Körmöczi János püspökünk elsőnek gondoskodott az egyház vezetőrétegének fenntartására a nép rétegéből való rendszeres utánpótlásról és a nagy Berde Mózsánk — mint magában álló nemzetpolitikus — nagy örökségével szintén elsőnek gondoskodott a magyar népi tehetségeknek megmentéséről. Az ő emlékére szervezett Berde Bizottság ma is 10
