Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház püspök-beiktatással egybekötött Egyházi Főtanácsának Kolozsváron 1941. évi november hó 16-17. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1941)

7

Hunor és Magyar a ködbevesző magyar múltban legendákat rótt számunkra: onnan, a vészek tengeréről, hős fiaink mindmind hazavezéreltessenek s akik elindítanak, táltos lovaikon Csaba vezér csillaghadába mind-mind új fényes csillagoknak föl- és fölszáguldjanak.

Ezért száll unitárius keblünkből napkelet felé hő imánk. És száll hálaadásunk napnyugatra Széchenyi Istvánnak, a legnagyobb magyar emlékének, hogy 150 esztendővel ezelőtt Istentől adatott nékünk. Száll azért, mert ma éppen az ő álma és tanítása szerint való magyar katona küzd nemzeti sorsunkért. Miért a hősök, a rettenthetetlenek, a tántoríthatatlanok, a történelemcsinálók éppen abból a néprétegekből valók, melynek felszabadításáért, öntudatáért, jólétéért, erkölcséért, műveltségéért, gyarapodásáért annyit küzdött. Mert az általa felszabadított jobbágyaknak azóta a magyar történelembe belecsorgott vére vívja a vitéz küzdelmeket, mert az általa elsőnek földhöz jutott nép és elsőnek iparosított nemzet fölizmosodott ereje töri ma össze a mesebeli óriásnál is .nagyobb ellenséget.

Boldog büszkeséggel emlékezünk arra a Széchenyi Istvánra, ki megtanított bennünket, hogy büszkék legyünk magyarságunkra, hún származásunkra, Ő tanított bennünket legtudatosabban elsőként az összefogásra, mikor meghirdető a bibliai értékű igét: „Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében“. És mi, Egyház, külön is tiszteljük meg Széchenyit, mert vallásosságával az egyszerű ember számára is örök példát szolgáltatott, mikor megírá: „Csak az boldog, aki teremt s ennélfogva csak az, aki Istennek napszámosa“. Mi, Istennek unitárius napszámosai, örök hálára vagyunk Széchenyi nagy szelleme iránt kötelezve, mert általa részünkre is előíratott, hogy egyházi életünkön belül teremtsünk s ezzel egyházunkat unitárius társadalmunk s a haza boldogítására előbbre vigyük.

Méltóságos és Főtisztelendö Egyházi Főtanács! Az én lelkem külön boldog, hogy az Isten akarata révén általam vezetni rendelt első Főtanácsot a magyar katonának és Széchenyi emlékének tiszteletével nyithatom meg, mert számomra: egy