Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház püspök-beiktatással egybekötött Egyházi Főtanácsának Kolozsváron 1941. évi november hó 16-17. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1941)

meglátogatta és azután is, mint a Nemzetközi Vallásos Kon­gresszus szervező főtitkára, többször önként felkereste hazán­kat s ügyünket a nemzetközi fórumokon mindig nagy buzga­lommal képviselte. Ott lett volna bizonnyal 1940 augusztusában Budapestre tervezett Nemzetközi Vallásos Kongresszuson is, amelyre már minden gondosan elő volt készítve s az utolsó perc­ben a háborús veszedelem miatt kellett azt a vezetőségnek jobb időkre halasztania. Még ugyan korai, de úgy hiszem gondolatban máris ma­gunkévá tehetjük azt a tervet, hogy a Budapestről elmaradt kongresszus elnökségét — egyszer akkor — a felszabadult Ko­lozsvárra hívjuk meg, ahol mégis intézményeink árnyékában unitárius szempontból is otthonosabban érezzük magunkat. Addig talán ismét reánk tekint az isteni kegyelem s nem lesz akadálya annak, hogy a mi kedves vendégeinknek megmutassuk Körösfői Krisch Aladár mestermüvét, mely az 1568-iki tordai országgyűlést ábrázolja. Külföldi testvéreink alapítványi háza, az úgynevezett „Unitárius Misszióház“, amely 1923-ban létesült Budapesten, a „Bécsi Döntés“ folytán szintén központi felügyelet alá került. S amint az új életviszonyok igazolják, a benne elhelyezett Fiú­­internátusra még fokozottabb szükség lesz, mint eddig. Sőt ki­­bővítendő lenne egy szerény Leány- és Tanoneotthonnal is. Ezek mind a haladó élet követelményei, amik elől vallásközösségünk fenyegető kár és romlás nélkül el nem zárkózhatik. Az itt gondozott ifjúság veszi át tőlünk, ha az Úr szólít minket számadásra, az egyház sorsának irányítását. Töreked­jünk tehát, hogy egyházunk ügye kipróbált jó kezekbe legyen letéve. G) MAGYAR ÁLLAM. Államjogi helyzetünk, Isten kegyelméből, 1940. augusztus 30. óta egy csapásra megváltozott. Nem kísért többet közöttünk egy meg nem értő, a kisebbségi helyzettel visszaélő idegen hata­lom, amelynek árnyéka ráfeküdt mindenre, ami magyar s min­den eszköz jó volt, amivel a magyar szellem kifosztására és 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom