Kiss Elek (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház püspök-beiktatással egybekötött Egyházi Főtanácsának Kolozsváron 1941. évi november hó 16-17. napjain tartott évi rendes üléseiről felvett Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1941)

37 megalázására törekedett. Ennek szomorú maradványával talán itt-ott még találkozunk a saját körünkben is; de annál inkább odaát, ahol még az az úr, aki a történelmet a saját érdekében meghamisítja s honfoglalói jogát a „numerantur“ elvére — ha ugyan itt egyáltalán erről szó lehet — alapítja ... De fátyolt a múltakra! Ami kárt és hátramaradást szenvedtünk a letűnt 22 év alatt, azt apránként kifogjuk heverni; már csak annál a nehéz próbákat kiállott erős akaratnál fogva is, amelyet a hosz­­szas keservek újból és újból megedzettek a Magyar Nemzet javára. Ki tudja, — mire volt jó ez a nemzeti martiromság? Arra igenis jó volt, hogy mi másképpen bánjunk az ú. n. elnyomott nemzetiségekkel, akiknek sehol a világon olyan jó dolga, nem volt, mint éppen a mi ezeréves szent hazánkban. Ez egyúttal kormányzati programm is Szent István birodalmában, de ter­mészetesen nem egyoldalú lojalitás: hűségért hűséget kérünk és követelünk. S csak ezen az alapon köthetjük meg az Isten­békét, amely kinek-kinek szabad fejlődését — ezek között a határok között — biztosítja. A gravitáció törvénye itt csak befelé érvényesülhet. Ilyen nyugodt önérzetre támaszkodó nemzeti szellem hassa át a magyar társadalmat, amelynek megújhodása elé bizalom­mal tekinthet minden lelki vezér, akinek megadatott, hogy a jövőbe lásson. Én legalább így látom nemzetem jövőjét. Munka, Hit,, Becsület, kötelességérzet, testvéri szeretet és az áldozatnak soha meg nem szűnő, ki nem apadó mértéke, mintegy bőség­­szárú, ontsa szakadatlan a maga újjászülő energiáit a nemzet testébe, szívébe és leikébe, hogy dísz, öröm és büszkeség legyen magyarnak lenni. Ezekkel a megszentelt érzésekkel, ezekkel a tisztult gondo­latokkal s az ezekből táplálkozó szabad magyar hódolatával üdvözlöm erről a helyről hazánk Kormányzó Urát, aki a válasz­tást megerősítette, hűségesküm kivételére megbízást adott. Ez ma ünnepélyesen megtörtént s arról a Kultusz-kormányt érte­síteni fogjuk, jelentve egyúttal egész Anyaszentegyházunk hű­ségét és hódolatát az összes felelős tényezőkkel szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom