Csifó Salamon - Varga Béla (szerk.): A Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1928. évi november hó 18-19 napjain Kolozsvárt tartott rendes üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1928)

Jegyzőkönyv

24 hatja, valamint a múltban volt, úgy a jövőben is támasza lesz az országnak, biztonsága az államnak. Az én lelkem nem tudja átlátni azt az elméletet, amely célul az iskolák leépítését és nem tovább építését, tökéletesítését tartja legszentebb föl­adatnak. 7. Egyetlen főiskolánk, a Tkeologiai Akadémia élete és törekvése — ha szabad így szólnom — az én életem törekvése volt. önállósága (1848.) 80 évéből 49 évet vele éltem, érette küzdöttem át legtöbbször kedvezőtlen körülmények között és igen ritkán támogatva megértéssel és közös jóakarattal. Ez az unitárius vallásos, tudományos és egyházias élet forrása, irá­nyítója. és jellegének megadója. Hálát adok az isteni gondviselésnek, hogy mai állapotáig eljuthatott, de én ezt csak a kezdet kezdetének tekintem és re­ményeink megvalósítását a jövőben keresem és annak a tanári karnak tudományos, hitvallásos, szabadelvű és céltudatos munkásságában, amely tudásában, nemes intencióiban és ki­tűnő szellemében teljes biztosítékot igér. Azt hiszem, jogos az a várakozásom hogy tanáraink a püspököt törekvéseiben teljes odaadással és fönntartás nélkül fogják támogatni. 8. Lelkipásztor papjaink iránt teljes, sőt mértékfölötti bizalommal vagyok eltelve, minthogy mindeniket személy sze­rint jól ismerem. De ebből az is következik, hogy velők szem­ben a követeléseim nagyok, alkut nem ismerők. A lelkipásztor paptól a családban és társadalomban éppen olyan kifogásta­lan tiszta életet várok és kérek, amilyet hivatalos működésére a törvénv előír. Személyes bántalomnak fogom minősíteni, ha valaki rólam azt gondolna, hogv személy válogató, vagy rész­rehajló vagyok. Én az igazi értéket keresem és azt becsülöm. Azt kívánom, hogv mindenki szent hivatásáért éljen és égjen. Nemes szándékaim érdekében kérem és elvárom min len­­kitöl, hogy őszinte bizalommal forduljon hozzám még akkor is, ha valamely intézkedésemre észrevételei vannak. Én min­dent a. köz érdekében teszek. A püspöki ház ajtaja mindig nyitva van nemcsak belső embereink előtt, hanem mindenki előtt, aki egyházát szereti s azért gondolkozik. 9. önfegyelmezésre van szükségünk s ezt úgy szeretném megvalósítva látni, hogy népünk tőlünk egyházi és világi ve­zetőktől, tanácsosoktól, a nyilvános közéletben, de az egyházi áldozatos munkásságban is példát vehessen. Népünkben a jó és szép iránti érzék ki van fejlődve. Ezt házatáján azonnal föl­ismerhetjük. Családi élete, a gyermek szeretete és megbecsü­lése alapjában kifogástalan, nevelésére meg van benne a jó szándék, de ezen a téren is irányításra, nevelésre van szüksége. A mindennapi foglalkozás sokszor nehéz munkával jár, de az a. virtuskodás, amely az istenkáromlásban végig csattog a

Next

/
Oldalképek
Tartalom