Boros György (szerk.): A Magyar Unitárius Egyházi Főtanács 1925. évi november hó 22-23.-ik napjain Kolozsvárt tartott ülésének Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1925)
Jegyzőkönyv
5 2. Ferencz József püspök afia köszönti a nagy szómmal megjelent tanácsosokat és a következő beszéddel nyitja meg a Főtanács gyűlését: Méltóságos és Főtisztelendő Egyházi Főtanács! Midőn az E. Főtanácsunk megjelent tagjait szívesen köszöntve megnyitó beszédemhez fogok, nem kívánom felemlíteni az elmúlt esztendő szomorú eseményeit s ezek között különösen azokat a gyötrelmeket, a melyek iskoláinkat és tanuló ifjainkat, sajnos még ebben az évben is érték, sem azokat a veszélyeket, melyek jövő kilátásainkat sötétítették el. Ismeretesek ezek úgy is mindnyájunk előtt. Már Egyházi Főtanácsunk is foglalkozott vele a f. májusi rendkívüli ülésén, amikor jóváhagyólag vette tudomásul Egyház Képviselő Tanácsunknak azt a lépését, hogy a kisebbségi szerződésben is biztosított jogaink érvényesítése végett, az országban minden törvényes utón megkísérelt lépéseink eredménytelensége után, a testvér magyar egyházak vezetőségével együtt, a Nemzetek Szövetségének Tanácsához fordultunk. Most csak arra kívánok rámutatni, hogy az annyiszor hangoztatott jogos panaszaink és tiltakozásaink még sem voltak pusztában elhangzó vészkiáltások. A kisebbségi kérdés nemcsak Európa-szerte, hanem az országban is mindinkább foglalkoztatja a közvéleményt és méltányos megoldása mindinkább elkerülhetetlenné és sürgőssé válik. Ma már örömmel jelenthetjük E. Főtanácsunknak azt a biztató kezdetet, hogy a kormány alkalmat adott a magyar egyházaknak arra, hogy képviselői a magánoktatási törvényjavaslatot illetően a tárgyalást a kormánynyal újra felvehessék és a tárgyalásoknak már eddigi folyamán is a sérelmeink egy részének orvoslására nyílt kilátásunk. Az eddig kilátásba helyezett változás, melyről a tárgyalások természete és az ügy függőben léte miatt részletes tájékoztatást nem adhatunk, nem teremtene ugyan iskoláinknak olyan jogi helyzetet, mely történelmi és a párisi kisebbségi szerződésben is garantált jogaink teljességét biztosítaná, azonban bízunk Ő Felsége atyai jóindulatában, a kormány megértésében, a különböző politikai pártok és az egész román közvélemény mindinkább megnyilvánuló meleg érdeklődésében és reméljük, hogy ezen kezdet s a további tárgyalások folytán a kisebbségi felekezeti oktatásügy törvényes rendezése úgy fog történni — más
