Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

85 tek teljes kiegyenlítésére az Általános Banknál kezelt alapítványok javára leírt 10.000 K. névértékű Hadikölcsön kötvényt és 16.422 K. 23 f. kész­pénzt, mely mivelettel az Általános Banknál elhelyezett betétek teljes kiegyenlítést nyertek. Az E. K. Tanács az egyezségi ajánlatot az egyház érdekében előnyösnek látta, mert habár helyes jogi felfogás szerint az egyház egész betéti összegének kifizetését igényelhette volna, és a per a teljes betéti összeg iránt is volt folyamatban, a helyzet az volt, hogy a bank­nak aktívái nem fedezték a bank passzíváit, és annak a veszélynek vol­tunk kitéve, ami kilátásba is helyeztetett, hogy amennyiben a banknak nem sikerül minden egyes hitelezőjével kiegyeznie, az esetben a bank maga ellen csődöt kér, amely esetben az egész betéti összeg sorsa veszélyeztetve lett volna, miután a csőd-tömeg költségei a bank meg­levő aktíváit is felemésztették volna. Fönnmaradott volna az esetben is az egyháznak magánjogi követelése a bank felszámolói és felügyelőbizottsági tagjai ellen, de ennek bírói megállapítása olyan hosszas pert és bonyodalmas szakértői bizonyítást és vizsgálatot igényelt volna, melynek különben is proble­matikus megállapításáért nem tartottuk helyesnek az egész sorsát kockára tenni, mellyel legalább a betétek 74% a azonnal megtérült. Hogy a megtérítés névértékben történt, tekintettel arra, hogy a korona járadék 4% kamatot hozott és a betétek sem hoztak több kamatot, nagyobb jelentőséggel nem bir. Az E. K. Tanács az ismertetett helyzet legletkiismeretesebb mérle­gelése után az egyezséget, mint az egyház érdekében állót, elfoga­­dandónak tartotta, és a kérdés objektiv bírálata mellett az feltétlenül az egyház érdekében állónak tekintendő. Ezért javasoljuk, méltóztassék ezen eljárásunkat tudomásul venni, és úgy az egyezség kötését, vala­mint a 26% nak a veszteségek és károsodások alapjából való leírását jóváhagyólag tudomásul venni. II. Az Iparbanknál az egyháznak 1917. dec. 31 -i értékkel 61.251 K. 63 f. betétje volt különböző alapok javára elhelyezve. Az Iparbank csődbe jutott, és így az itt elhelyezett betét sorsa kétségessé vált. Az E. K. Tanács a betét érdekében a következő lépéseket tette. Az Iparbank Volt igazgatósága és felügyelő-bizottsága tagjai u. m. Dr. Vályi Gábor, Matfay Kálmán, Kun Bernád, Dr. Osztián Olivér és Fe­­renczi Dezső ellen bűnvádi feljelentést adott be, a btk. 355, 361. és 414, §. ütköző büntetendő cselekmény miatt, mely feljelentés és annak alapján megtartott nyomozat és vizsgálat alapján nevezettek csalárd bukás, hűtlen kezelés és sikaszlás, és vétkes bukás büntette, illetve vét-

Next

/
Oldalképek
Tartalom