Gálfi Lőrinc (szerk.): Jegyzőkönyv a Magyar Unitárius Egyház Főtanácsának 1920. évi augusztus hó 29. és 30-ik napjain Kolozsvárt tartott üléseiről (Kolozsvár, 1922)

Jegyzőkönyv

közlekedési viszonyok, a járvány és a határszélről jövő riasztó hírek miatt bizonytalan időre elhalasztja. A reánk zuduló átkos és végzetes események miatt azóta nem is ülhetett össze Főtanácsunk, mert az 1919. nov. 9-re tervezett egybehivása az engedély megtagadásán meghiúsult. 1918. október végétől 1920. augusztus 25 ig 27 rendes és 9 rendkívüli ülést tartottunk. Az iktatóra 2 730 ügydarab érkezett.

/. Általános egyházi ügyek-. Alig vehettük. E. K. Tanács jegyzőkönyvén tudásul Magyarország ezer éves alkotmányának megváltozását, már a béke-tárgyalásokra való előkészület munkájára kellett egyházunk részéről az anyagot egybeáltitanunk a vallás és közoktatásügyi magyar minisztérium útasitására és rendelkezésére. Egyház alapítónk halála évfordulóján 1918. nov. 15-én pedig már együtt tanácskoztak a róm. kath., ref. püspökök és a kolozsvári ágostai ev. lelkész a mi püspökünkkel, és együttesen bocsátották ki a nehéz és sorsdöntő napokban és napok által ténnyé vált testvéri szeretetnek egy szép bizonyítékát : a közös pásztorlevelet. E. K. T. örömmel üdvözölte a történelmi jelentőségű tanácskozáson megnyilvánult egyetértést, mely későbben mind szilárdabbá lett és 1920. julius 24 én a magyar egyházak felekezetközi központi tanácsának megalakulására vezetett. A tanácsba püspök úr mellé világi tagnak dr. Költő Gábor egyh. tanácsos afiát delegálta E. K. T. Ehhez a konsultativ testülethez tartoznak a magyar egyházak összes kulturális, gazdasági és charitativ ügyei. (L. 264 —1919. irat sz. a.)

E. K. Tanácsunk az összeomlás első napjaiban nov. 20 án már tudomásul vette azt is, hogy amerikai és angol hitrokonainkhoz elküldetett egy Kelemen Lajos afia által készített és hazánk történetét főbb vonásokban a honfoglalástól a mai napig ismertető irat, hogy hitsorsosainkban és általok az angolok és amerikaiak között kedvező hangulatot keltsünk különösen Erdélyi hazarészünk iránt. (L. 265—1919.)

Reménykedő lélekkel fogadta és üdvözölte E. K. Tanács a Budapesten prot. egyházaink fennmaradása és további fejlődése érdekében a három prot. egyház világi és egyházi embereiből álló felekezetközi bizottság megalakulását és abban Dr. Boros György főjegyző részvételét. Józan Miklós esp. afiát a részvételre táviratilag kértük föl, de ő a családjában előfordult súlyos-betegség miatt nem vállalkozhatott. Erre dr. Boros György afia távirati felszólítására Györfi István teol. tanár afia indult útnak, és azóta mindketten távol vannak, (L. 271—1918.)

Ez alatt azt a területet, melyre egyházközségeink túlnyomóan nagy része esik, a fegyverszüneti szerződés értelmében a Marosig vonuló román katonaság megszállotta, s megtörtént a hazai románság nemzet-3*

§5

I'