Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1916. évi augusztus 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1916)

Jegyzőkönyv

23

A gyermekek vallására nézve a kimutatások szerint sem javunkra, sem hátrányunkra szerződések nem köttettek. Ha így van, ez elég megnyugtató. Általában arra kérem lelkész afiait, hogy igyekezzenek ezeknek a népesedési kimutatásoknak az egybeállításával a lehető legnagyobb pontossággal eljárni.

3. Püspöki vizsgálatot tartottam ez évben budapesti, kolozsvári és tordai egyházközségeiükben. A jegyzőkönyveket beadtam az E. K. Tanácsnak, mely azokból Megnyugvással vette tudomásul ezen egyházközségiek állapotáról tett jelentésemet s amennyiben valaki ezen egyházközségeink állapotáról különösen érdeklődnék, a jegyzőkönyvekből tájékozást, meggyőződést szerezhet magának, mert itt azokra nem terjeszkedhelem ki. Ehelyett azonban nem mulaszthatom el összes egyházközségeink állapotáról, amennyiben ez módomban van, egy képet adni.

Tekintettel ugyanis a mostani háborús viszonyokra, talán kész lettem volna összes egyházközségeinket meglátogatni, hogy híveinket biztassam, bátorítsam s ha .csak egy könnyet is letöröljek szemeikből. De mivel előrehaladott koromnál fogva erre természetesen gondolnom sem lehetett, a folyó év elején egy köriratot intéztem lelkészeinkhez, amelyben útasítva őket ,a leggondosabb kúra pastoralis gyakorlására, felkértem, hogy minden az egyházközség külső és belső Keletében figyelemre méltó eseményről, tünetről, amelyek ez iszonyú háborúval kapcsolatban vanhak, vagy annak kifolyásai, engem, ha röviden is, értesítsenek. Ezen köríratomra lelkészeinktől kapott jelentésekből egyházközségeink és híveink állapotáról a következőkben állíthatom egybe a kilátásba helyezett képet.

Amint múlt évi jelentésemben jelentettem volt, már akkor 6602 hívünk volt katonai szolgálatban, akik közül a harctéren megsebesült vagy beteg1 lett és legyengült 960; elesett 193, 228 árvát hagyott hátra, fogságba jutott vagv eltűnt 147. Azóta ezeknek száma, mint lelkészeink írják, legalább kétszeresére emelkedhetett. Egész bizonyossággal csak a háború végével állíthatjuk egybe mindezeknek létszámát, amire nézve e ''köriratomban is intézkedtem. Mind a mellett, hogy e szerint egyházközségeinkből is fegyvert fogható lűveink jóformán mind katonai szolgálatban s leghiagydbb részök a harctéren vanhak, lelkészeink jelentéseiből örömmel értesültem árról, hogv egyházközségeinkben sehol egv barázda föld a bá-