Boros György (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyházi Főtanács 1916. évi augusztus 27. és 28. napjain Kolozsvárt tartott gyűlése Jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1916)
Jegyzőkönyv
24 ború alatt miveletlen nem maradt és így háztartásukban és ^életmódjukban az otthon levők hátrányt nem szenvednek. sőt tekintettel a termények jelentékeny nagy áremelkedésére. valamint a hadisegéilyre, amelyben híveink, kik arra igényt tarthatnak, részesültek és részesülnék, vag3*bnilag még gyarapodtak is annyira, hogy legnagyobb részük adósságaikat csaknem egészben törlesztették, hadi célokra mindennemű segély kérésre készséggel adakoznak s hadi kölcsönt is tehetségük szerint többen jegyeztek. Ami a vallás-erkölcsi életet illeti,' amire különös súlyt fektettem köriratomban, hogy mennyire javúlt, vagy hanyatlott a háború alatt, lelkészeink erre is aránylag elég megnyugtató jelentést tettek. Azért mondom aránylag, mert hogy minden hívünk erkölcsileg tisztán maradt volna s egyikhez, másikhoz éppen a háború miatt szeny ne ragadt volna, ezzel lelkészeink jelentése szerint nem dicsekedhetem s nem hiszem, hogy más egyház is dicsekedhessék. De örömmel látom e jelentésekből, hogy a vallásos érzés általában emelkedett. A templomok jóval keresettebbek voltak a háború alatt, mint az előtt. A hívek és lelkészek közötti viszony jóval bensőbbé, melegebbé lett, amit természetesen előmozdított az is, hogy a hívek sokszor rá voltak utalva lelkészeink tanácsára, utasítására, a harctéren levőikkel levelezésök'ben segédkezésökre, amiben azok mindannyiszor készséggel szolgálatokra állottak. íme a kép, amelyet köríratomra lelkészeinktől kapott jelentésekből nagyjából rajzolhattam. A jelentéseket különben egy csomagban el is helyeztem levéltáromban, hogy azok megmaradjanak a jövő számára, mint e háborús idők ismertetésére szolgáló adatok. 4. A báró Baldácsy Antal protestáns alapítvány meghatahnazottainak folyó évi május 26-án Budapesten tartott közgyűlésén dr. Bedő Albert meghatalmazott társammal részt vettem. Egy kis aggodalommal mentünk1 e közgyűlésre, amennyiben az alapítványi ügyvivő az 1916. évi költségelőirányzati tervezlelben az évi osztalékot, amint jelentésében írta, figyelembe véve a jelen kedvezőtlen viszonyokat, az évi osztalékot szemben az eddigi évi 15000 koronával, 14000 koronára szállította le, amit az igazgatóság is így terjesztett e közgyűlés elé, hozzá téve azonban, hogy esetleg a 15000 korona is .megadható, miután az alapítványnak van tartalék-alapja e célra. Ennél fogva a költségvetés tárgyalása egy kis vitára adott a!kai-