Nagy Lajos (szerk.): A Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsának Kolozsvárt, 1905. évben tartott két rendbeli üléseiről szerkesztett Jegyzőkönyv (Kolozsvár, 1905)
B) A rendes Főtanácsi határozatokhoz
33 a jelentések eléggé megnyugtatók, mert ha egy-két esetben, a mint a jelentésekből látszik, különösen a házasságkötéseknél az egyházi egybeadás nem történt is meg, ennek oka nem az illetőknek az egyházi szertartásoktól való idegenkedésében, hanem más körülményekben keresendő s remélem, hogy ki is lesznek pótolva. És ezt illető lelkész afiainak figyelmükbe is ajánlom. Általában a kúra pasturalist a legnagyobb gonddal gyakorolni, minden irányban tartsák lelkész afiai éppen oly szoros és pontos kötelességöknek, mint az ige hirdetését. Mert a kettő együtt teszi a valódi lelkipásztort. S e tekintetben nem mulaszthatom el felhívni figyelmöket a kivándorlásokra is, a melyek, amint ugyancsak a jelentésekből sajnosán látom, évrőlévre inkább szaporodnak, minthogy apadnának. Ha nem is állhatják ennek útját minden esetben, igyekezzenek csábitó hatását ellensúlyozni a könnyen felmutatható szomorú példákkal s a kivándoroltakkal is tartsák fenn az összeköttetést, hogy ne felejtkezzenek meg hazájukról, egyházunkról és vallásukról az idegen földön se; sőt visszatérni tartsák hazájuk, nemzetük és vallásuk iránti tartozó szent kötelességöknek. Erre nézve különben némi megnyugvást is szereztem magamnak. Különösen magyarsárosi egyházközségünkből, úgy látszik tömegesebben vannak Amérikában egyes helyeken kivándorolt híveink. Ez évben ugyanis két helyről többen folyamodtak hozzám, hogy küldjék nekik énekes,- ima és mesemondó könyveket, valamint hazafias költeményeket, hogy hitök szerint imádkozhassanak s honvágyukat enyhíthessék. Én a kért könyveket el is küldöttem, megírva, hogy használják azokat lelkűk épületére s hazafias érzésük ápolására, de csak igyekezzenek haza jöni, mert az igazi otthont csak itthon találja meg a magyar ember még akkor is, ha munkájának és küzdelmének a külföldön esetleg több sikerét látja is. S azt a választ kaptam, hogy arra nem is gondolnak, hogy künn maradjanak; ami nekem ép oly örömöt szerzett, mint az, hogy a mint kérésök mutatja, sem vallásuknak, sem hazájuknak szeretete nem szűnt meg szivöket dobogtatni Amerikában sem. 3. Ez évben Isten segedelmével valóra vált székelyudvarhelyi egyházközségünknek egy régi óhajtása, a melyben 3
