Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
VII. Pénzkezelés, pénztárnokok, tanári és tanítói fizetések, iskolai díjak, vagyonkimutatás
VI. Pénzkezelés, pénztárnokok, tanári és tanítói fizetések, iskolai dijak, vagyonkimutatás. Valószínű, hogy az első tordai iskolát a tordai unitárius ekklézsia építtette és hosszú időn keresztül csakis az ekklézsia tartotta fenn. Ámbár azon felírásból, hogy Pogány Miklós főhadnagysága alatt építtetett s azon körülményből, hogy 1607-től 1610-ig Cromerus Takács Péter rectort évenként mindig a városi Tanács fogadta fel és fizette, arra is lehetne következtetni, hogy kezdetben tán a város volt az iskola építője és fentartója.1 A mint a régi Írásokból ki-1 Dr. Békefi Rémig «Népoktatás története Magyarországon 1540-ig» czimü müvében falusi és városi iskolákat különböztet meg. A városi iskolákat a polgárság gyermekei látogatják s ez annál nagyobb mérveket ölt, minél jobban meggazdagodnak és felvirágoznak a városok. A nagyobb városi iskolák közül a tordait is felemlíti, melynek 1469-ben Mikola Ferencz a rectora, 1500 közül pedig Gergely deák. Az iskolát városi pénzen tartják fenn s élére tetszésük szerint kiszemelt mestert állítanak. S mivel az iskolát a maguk költségén tartják fenn, az iskolamester kiszemelésének jogáról nem akarnak lemondani. Az iskolamestert rendesen egy évre fogadják fel s gyakran városi jegyzővé léptetik elé. Az iskolamesterek nagy része pap, de látunk közöttük világi embereket is. Évi fizetése 50 m. írttól lefelé váltakozik; vannak mellék bevételei is. Mindent összevéve az iskolamesternek szép jövedelme volt. Hiszen nem szabad feledni, hogy akkor a pénznek igen nagy volt az értéke, 12 krajczáron egy jó bárányt lehetett venni. A városokban a protestantizmusnak nem kellett uj iskolát alapítania, csak a régit alakította át és szervezte a saját czéljai szerint. Ezek szerint Tordán a reformatio előtt is volt úgynevezett városi iskola, melyet a város tartott fenn.
