Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
IV. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák, szünidők
171 — mint egész terjedelemben, sőt némelyek a tanítók magyarázataival ezen czim alatt: „A keresztény vallás szervezetéről szóló könyv. A keresztény vallás eredetéről, születésekor. Mi a keresztény vallás? kívánom tőled megtanulni. Fel. A keresztény vallás Istentől megnyitott ut Krisztus által az örök élet elnyeréséhez; s más vallásos dolgokról. A bevett unitárius felekezet hitvallása Békés Dániel által, mely 1668-ban Íratott. Mindezekből megtetszik, hogy a tordai iskola kezdetben sem volt közönséges (triviális). A rectornak a grammatika tanításában segítségére volt a collaborator (köztanitó), az énektanításban az ekklézsia kántora. ♦ * * Kénosi szerint a rectoroknak kötelességük volt tanítani: theologiát, syntaxist és poesist a XVIII. század elejéig; azután rhetorikát, logikát, némelykor arithmétikát és ethikát is. Vagyis az auditóriumban a togatus deákoknak a rector theologiát, költészettant tanított, a kántor éneket; azonkívül a deákoktól minden nap isteni tisztelet celebráltatott. A classisban tanították a syntaxistákat, etimologistákat és alsóbb osztályúakat. A rectorok mellett voltak a collaboratorok, akik segédkeztek a rectoroknak az alsóbb osztályok tanításában. Kénosi János a Matricula 2-ik lapján az auditóriumról ezeket írja: hogy abban a togatus diákokat theologiára és poésisre oktatták s ott végezték reggeli könyörgéseiket (preces), énekgyakorlataikat és más kötelességeiket. Fosztó Uzoni pedig igy ir ugyanarról: hogy abban theologia, poésis, rhetotica és dialectica adattak elő s hol a togatus ifjak könyörgések, énekek és szent beszédek elmondásában gyakoroltattak és más iskolai kötelességeket végeztek. Hogy e két adat közt miért van ily nagy különbség, kimagyarázza Kénosi a Matricula 5-ik lapján, ahol a rectorok kötelességeiről szólva azt mondja a 2-ik pont alatt: hogy nekik theologiát, syntaxist és poésist kellett tanítani; a XVIII. századon innen pedig rhetorikát, logikát, néha a