Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)

Előszó - I. Bevezetés

— 5 —

szabadelvű törvényt hozták: „Urunk ő felsége, a miképpen ennek előtte való gyűlésben országával a vallás dolgáról végzett, azonképpen mostan is ez jelen való gyűlésben azt erősitik, tudniillik, hogy minden helyeken a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék kiki az ő értelme szerint és a közönség, ha venni akarja, jó, ha pedig nem, senki kényszerítéssel ne kényszerítse, az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, a kinek tanítása ő nekie tetszik. Ezért pedig senki a superintendensek közül, se egyebek a prédikátorokat meg ne bánthassa. Ne szidalmaztassék senki az alábbi constitutiok szerint; és nem engedtetik az senkinek, hogy senkit fogsággal vagy helyéből való priválással fenyegessen a tanításért, mert a hit Isten ajándéka, az hallásból leszen, mely hallás Istennek igéje által vagyon. (Azaz a lelkiismeretet külső erővel kényszeríteni nem lehet, a felett hatalma csak annak van, a ki adta.) A fejedelemnek az lévén akarata, hogy birodalmának teljes vallásszabadság uralkodjék.1

E törvénynél fogva Erdélyben az unitárius vallás az 1568. évben törvényesen bevett vallásnak lett nyilvánítva.2

1 Az ezredéves ünnep alkalmából Torda városa e törvényhozás egyik jelenetét örökítette meg Kriesch Aladár remek festményében. Az esemény a piaczi nagytemplomban történik. Dávid Ferencz ez örök igével: »A hit Isten ajándéka« megindokolja a vallás szabad gyakorlatát. A képen Heltai Gáspár bibliaforditó képmása Szász Domokos ev. ref. püspök arcza után van festve, Csáky Mihály cancelláré Zeyk Gáboré után, Blandrata Györgyé Megyeri Dezső színigazgatóé után, az egyik magyar főuré Kovács Gyula színészé után, Dávid Ferenczről nem maradván fenn semminemű arczkép, több fej tanulmányozásából alkottatott meg eszményi arczképe. A baloldalon ül János Zsigmond fejedelem, balján Báthory István, jobbján Báthory Kristóf, a későbbi fejedelmek. A jobboldalon áll Melius Péter ev. ref. püspök.

A kép a városi tanácsteremben van kifüggesztve.

2 Az 1568-ban Tordán tartott erdélyi országgyűlésen az unitárius vallás törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatott, a mit az Appr. Const. I. r., 1. ez. 2. ez. is megerősít: »A négy recepta religiók az országnak ezen megegyezett közönséges végzései szerint ennek utána is in perpetuum pro receptis tartassanak boldog emlékezetű elődeinknek dicséretes példájok szerint, holott az hazának közönséges maradása is azt kívánja, hasonlóképpen az ország constitutioi es nehány rendben lőtt