Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
Előszó - I. Bevezetés
— 6 — Elébb titkon vallották, most levett sisakkal a nyilvánosság elé léptek. Minthogy pedig a háromság kérdésében a papok nem értettek egyet, 1568. márc. 8—18-ig uj zsinat hivatott öszsze Gyulafehérvárra, melyre Hehler Mátyás a szász püspök is megidéztetett. Itt mondja ki legelsőbben a hatalom, hogy a püspökök a háromság vitás kérdést zsinatilag kívánják eldönteni, s ez által sanctiót nyer a Dávid Ferencz püspöksége, valamint a tényleg létezett unitárius hitelveket valló s tőle képviselt unitárius egyház és annak autonom léte. — A fejedelem is az uj vallásra tért, példáját sokan követték az urak és városok közül. Utolsó vallási törvény János Zsigmond alatt az 1571. január 1-én Marosvásárhelyt hozott végzés volt. A mikor ismét törvényhozásilag kimondották, hogy az Isten igéje midenütt szabadon prédikáltassék, a confessióért senki meg ne bántassék, se prédikátor, se hallgatók. Ily hosszú és erős harczok után vívta ki az unitárismus azt a jogot, hogy többi társaival együtt szabadon, bizton létezhessék. Az 1566—1571-iki idézett törvényeknél fogva a róm. kath., ágost. ev., ev. ref. hitvallások mellett, az Istent lényben és személyben egynek valló unitárius vallásnak, mint országosnak, egyenjogunak és törvényesnek elismertetése és beczikkelyeztetése bevégzett ténynyé vált. Az unitárius reformatiónak lelke Dávid Ferencz és a fejedem volt. Lételöket s mindenöket nekik köszönhetik. * * * Midőn a reformátió elhatott a távol Erdély bérczei közé is, s midőn az a városok fejlettebb polgári eleme között gyökeret vert s onnan a falukra is kisugárzott, Torda az első városok közé tartozott, ahol az tért foglalt. uniók is. Ezen négy recepta u. m.: Evangelica reformata, Lutherana sive Augustana, Romano-Catholica, Unitaria vei Antitrinitaria religióknak szabados exercitiumok in locis juxta constitutiones regno soliti, ezután is megengedtessék«. Magvető XL1. 276. lap.
