Péter Lajos (szerk.): A székelykeresztúri unitárius báró Orbán Balázs gimnázium 150 éves emlékünnepe. 150 év emléke. Az 1943. június 5-iki véndiáktalálkozó és a június 6-iki emlékünnep alkalmával elmondott beszédek, költemények és elbeszélések (Kolozsvár, 1944)
I. Véndiákestély
Báró József verse VÉNDIÁK VACSORÁN. Ódon falak mellett ifjú szép épület, Udvar, liget és kert, mint egy tündérsziget. Báró Orbán Balázs középiskolája, A szép Székelyföldön sehol sincsen párja. E réten a Küküllő kanyarog, Fényesebbek itt most a csillagok. Szebb az erdő, mező s vadvirágok, Szebbé teszik régi diák álmok. Kutatva a természet világát, Itt gyűjtöttük a mezők virágát. A Sóskútnál vasárnap délután, Szaladtunk a szép pillangók után. Jó kedvünkben hangzott vidám dalunk, — Óh be kedves volt a diákkorunk. Kézben virág, ajkon nép nótái, így gyűlnek a Kriza vadrózsái. A legszebbek, miket a föld terem, Mikből fakad az igaz szerelem. De a kegyetlen sors széjjelzavart minket Tanár és tanítvány fájó búcsút intett. Ahol történelmünk újabb könyvét írták, Járta mindakettő véres hadak útját. Egyik mint hős esett el a csatatéren, Másik ott szenvedett nehéz rabkenyéren. Három évtized múlt, az idő elhaladt, Osztálytársainkból már csak néhány maradt. Ez a hajlék nevezetes nekünk, Itt nyílt ki szívünk és a szemünk. Itt álmodtuk legszebb ifjú álmunk, Nem csoda, ha ide vissza vágyunk. Itt ismertük meg a drága földet,
