Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
IV. A gimnázium didaktikai felszerelése
Az 1914/1915-ös tanévben kapta a gimnázium földrajzi és történelmi szertára ajándékba — az üj épületet tervező, építését irányító — Pákei Lajos főmérnök, műszaki tanácsostól Brassai Sámuel és Berde Mózes gipsz mellszobrát. Évtizedek óta a főbejárattal szemben nem csak díszítik, hanem figyelmeztetik, emlékeztetik a belépőt: szent hely ez! Elődeink megalkuvást nem ismerő küzdelme, önfeláldozó — nem egyszer aszkétikus — élete és munkája, az itt végzett növendékek százainak helytállása, a Székelyföld iskolánkkal szembeni két évszázados áldozathozatala tette szentté. A kommunista diktatúra hű kiszolgálói, a megye hatalmasságai, tanfelügyelői féltek a két gigásztól, szellemüktől, tekintetüktől, és az iskola akkori vezetőségének határozott, bátor — de magára maradt — kiállása ellenére el kellett távolítani szobrukat. Most újból a régi helyen vannak, ott is maradnak, ott őrködnek, és figyelmeztetnek továbbra is. Az 1920/1921-es tanévben a szertár állománya 3875 darab, 7352,25 lej értékben. A második világháború kitörésekor a szertár felszereléséhez tartozott 270 történelmi metszet, több történelmi és földrajzi térkép, könyvek, az Erdélyi Múzeum, az Erdélyi Irodalmi Szemle példányai — mint Péter Sándor ajándéka (1937). A háború után ennek a szertárnak az anyaga pótolhatatlan veszteséget szenvedett. A történelmi részleg 1948 után nem is létezett. A diktatúra utolsó évtizedeiben kötelezték a társadalomtudományi és történelmi szaktermek beállítását. Ezekből kitiltottak minden olyan jellegű szemléltető anyagot, szakkönyvet, amely nem a kommunista pártot és a diktátort dicsőítette, vagy nem felelt meg a nacionalista történelmi szemléletből fakadó követelményeknek. 4. Rajzszertár A gimnázium rajzszertárában 1895-ben már 529 rajzoláshoz szükséges mintadarab volt. A következő két évtized alatt a szertár állománya jelentős gyarapodást ért el vásárlás és ajándékozás útján. Vásárlással főleg újabb mintadarabokat, rajzeszközöket, mintalapokat, kézikönyveket, szaktermi bútorzatot szereztek be. Ez a szakterem 1895-től a régi gimnázium legnagyobb termébe (18,30x6,5 m), a volt dísz- és tornaterem helyébe költözött. Az 1909/1910-es tanévtől Nagy Lajos tanár úr buzdítására a gimnázium tanulói lelkes gyűjtésbe kezdtek, amelynek eredményeként a rajzszertár évi 25-30 darab néprajzi értékű tárggyal (kerámia, faragások) gazdagodott. Az új épületben színén tágas helyiséget bocsátottak a rajzszertár rendelkezésére, amely tovább bővült. Az 1914/1915-ös tanévben állományának értéke 2185,91 korona volt. A két világháború között tovább gyarapodott a felszerelés. Az 1948-as tanügyi reform után a tantárgy szerepe a tantervben csökkent, s így csökkent a rajzórák száma is. A rajztermet más célra rendezik be, a felszerelés egy része az enyészet sorsára jut. A Nagy Lajos tanárnak köszönhetően gyűjtött anyag az 1946-ban létesült iskolai néprajzi múzeumhoz, majd 1948-tól a Városi Múzeumhoz került. 5. Pénz-, érem-, régiséggyűjtemény Alapjait a gimnáziumban már 1868-ban megvetették egy nagy értékű adománnyal. Ez az esztendő Sándor János köztanítói működésének (1868—1870) idejére esik, eredetéről ezt úja: „... Nyugalmazott kir. udvari tanácsos nagy-kedei Fekete Sámuel és neje született Kendi Kandida, mindketten ev. reformátusok, Szent István királytól kezdve a jelenkorig uralkodott magyar királyok és fejedelmek eredeti arany és ezüst pénzükből álló becses gyűjteményüket, 1868. június 10-én, örök tulajdonjoggal ajándékozták — mint a nyomtatott catalogus végén írják — a nemes székely nemzet fiainak, a hazai történelemben való művelődésére, élvezetül és megőrzésül; tüzetesen pedig a székelykeresztúri unitár. oskola tanuló ifjai számára — mely a tanintézetnek egy e végre zárral 53
