Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
III. A gimnázium kifejlesztése
korona lakáspénzt és ötévenként ötször 200 korona korpótlékot, a torna tanítónak 1800 korona évi fizetést, ötévenként ötször 200 korona korpótlékot és 350 korona lakbért fizet az iskolafenntartó Egyház. Ha helyettes tanárokat kell alkalmazni, azok fizetése 1600 korona. A 14-en felül egy osztályhoz egy, kettőhöz legalább három helyettes tanárt kell alkalmazni. Ha rendes tanszéket egy helyettes tanár tölt be, a fizetéskülönbség kizárólag a főgimnázium céljaira, elsősorban tanszer beszerzésére fordítható, de semmi esetre az intemátus javára. Érdekes a kettős felügyelet-jog megosztása a tanári kinevezések esetén. Ezt a szerződés 5. pontja így határozza meg: a 14 rendes tanár közül nyolcat, az eddigi eljárás szerint, autonóm jogánál fogva az Egyház választ, a megfelelő képesítéssel rendelkező egyének közül, hatot pedig nyilvános pályázat útján a tanári testület és az Egyházi Képviselő Tanács meghallgatása után a vallás és közoktatási miniszter nevez ki. A helyettes tanárok, torna- és énektanítók, egészségtanár és iskolaorvos választása, valamint az iskolaszolgák (kettőt kellett tartani 600, illetve 500 korona fizetéssel, valamint 120 korona lakbér pótlékkal) alkalmazása az Egyházi Főhatóság jogában marad. A miniszter fenntartja a jogot, hogy az általa kinevezett tanárokat — ha úgy látja jónak — az Egyházi Főtanács meghallgatásával visszahívja vagy áthelyezi. Az igazgatót a rendes tanárok közül az Egyházi Főhatóság választja négy évre, és a négy év elteltével újra megválaszthatja s a választást bejelenti a vallás és közoktatásügyi miniszternek. A szerződés megkötése után az állam nevez ki tanárokat, üresedés esetén, a következő tanszékekre: latin—görög, magyar—latin, magyar—német, történelem—földrajz, természetrajz—földrajz, természettan—mennyiségtan. A többi tanszék betöltési joga az Egyházat illeti. Az unitárius Egyház all. pontban kötelezte magát, hogy a miniszter által megígért építési segély folyósítása után a főgimnáziumnak előírt számú osztálytermet, 1 külön rajztermet, 1 termet a görögöt pótló tanfolyam számára, természettani és természetrajzi előadótermet, szertárakat, könyvtárhelyiséget, igazgatói irodát, tanári tanácskozási termet és tornatermet rendez be a gimnázium számára az új épületben. 1914-re elkészült az új épület, be kellett indítani a VII. osztályt. Ezt az egyházi főhatóság az állami segély 1914 és 1915-ben két egyenlő részben való kiutalásának terhére tervezte. A segély kiutalása elmaradt az állam súlyos pénzügyi viszonyai miatt (az első világháború kitörésének éve). És hogy 1914 őszén a VII. osztály mégis beindult, azt a tanári kar azon készséges szolgálata tette lehetővé, hogy vállalták a törvényes heti 18 óra helyett díjazás nélkül heti 20 óra tartását. Az akkori közhangulatot a helyi kap így örökíti meg: „E gimnázium 120 éven át eredményesen szolgálta a magyar nemzet, benne a székelység, legközelebbről e város és vidéke közművelődését. Kizárólagos felekezeti érdeket sohasem szolgált. Bizonyosság arra a tanuló ifjak rajainak nagy sokasága, akik felekezeti különbség nélkül benne tanultak. Szolgálatainak értékét nagyban növeli a nemzetiségek határvonalában léte. E helyzetnél fogva román és szász nemzetiségi ifjak is folyton nagy számmal tanultak benne. (...) A tanári kar a kifejlesztés ügyéért kész volt a maga részéről a legmesszebbmenő áldozatot meghozni. Ajánlatot tett, hogy minden egyes tagja a köteles tanítási óraszám helyett kész két órával többet tanítani. Az egyházi főhatóság szívén hordozza ez intézet magasztos céljait és méltányolva a tanári kar buzgóságát, e hó 8-án elhatározta, hogy a VII. osztályt a jövő iskolai évben beállítja. Ezzel a gimnázium a főgimnázium jelleget már tényleg megkapta. E városnak és a közeli székelységnek különösen sokat jelent ez intézet kifejlesztése, beindítása. Ez intézetben tanuló fiai már itt érettségit tehetnek... ”33 1914 őszére az új épület várta a tanulókat, tanárokat. Beindult a VII. osztály is, de a világháború kitörése miatt elmaradt az oly nagy örömmel, lelkesedéssel tervezett, készített nagy ünneplés. A tanévet 1914. november 2-án nyitották meg csendben, aggodalmak közepette (Részletezzük a megfelelő fejezetben.) Kuncz Elek tankerületi királyi főigazgató 1915. április 26—28. között látogatást tett az iskolánál. Figyelme kiteijedt az intézet életének minden területére, óralátogatást 35 35 Székelykeresztúr, 1904. április 18-i szám. 29
