Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
III. A gimnázium kifejlesztése
osztálya megnyílt. Azóta alig telt el egy pár év, és most már minden törekvésünk oda irányul, hogy a 6 osztály kiegészíttessék 8-ra s ezáltal még nagyobb örömet hirdethessünk az egész Székelyföldnek. ” S folyt a harc pró és kontra. A keresztűri gimnázium főgimnáziummá való fejlesztése ügyében 1906. szeptember 5- én, 1907. február 6-án, május 1-én ülésezett egy bizottság Kolozsváron, azért, hogy az állami segélyre megköthessék a szerződést, az igazgatóság kimutatta az anyagi szükségletet, amelynek értéke 96 520 korona, a fedezet viszont 58 690 korona volt. A miniszter a 25 441 számú leiratában kijelenti, hogy a székelykeresztúri unitárius gimnázium számára szükséges állami segély szerződés alapján történő biztosításához elégséges a gimnázium 8 osztályúvá való kifejlesztésének elvi kijelentése. A VII. osztály megnyitását csak akkor kívánja, amikor az államsegély akkora lesz, hogy abból fedezhetők lesznek a költség-többletek. Ezen miniszteri biztatás után a bizottság a fejlesztés elvi kimondását ajánlja, az E.K. Tanács útján, az ez évi zsinat főtanácsának. A Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa között létrejött, és 1908. június 15-én és október 17- én aláírt szerződés szentesíti a székelykeresztúri unitárius gimnázium 8 osztályúvá való fejlesztését, főgimnáziummá tételét. Pap Mózes igazgató — aki az életét a székelykeresztúri gimnáziumnak szentelő, 1909. július 1-én elhunyt Sándor János méltó utódja volt a gimnázium fejlesztésében-építésében, tekintélyének növelésében — ezt írta az 1908/1909-es tanév végén: „Az igaz ügy előbb vagy utóbb diadalt arat. így történt ez a székelykeresztúri gimnáziumnak kifejlesztése kérdésével is. Több mint 50 esztendő buzgó lelkesedését, az igazak, az egyház, a tanügy igaz barátai vállvetett munkáját, forró óhaját, annyi toll sercegését, ez intézet fejlesztése érdekében annyi helyen és oly sok ajakról elhangzott lelkes szavakat e kérdés folytonos ébrentartását, állandó munkálását és jótevőink buzgó áldozatát végre siker kísérte... ”*> A szerződés részletesen tartalmazza a minisztérium és az Unitárius Egyház Főhatóságának hatáskörét, kötelezettségeit a gimnáziummal kapcsolatban, betekintést enged ennek életébe, működését szabályozó előírásokat tartalmaz. Az első szakaszban az Unitárius Egyház, mint a székelykeresztúri unitárius 6 osztályú gimnázium fenntartója, kötelezi magát arra, hogy amint a feltételek engedik, beindítja a VII. és VIII. osztályt. (Ezért kellett az új épületet felépíteni.) A gimnázium fenntartásához szükséges 73 890 korona, amiből az Unitárius Egyház biztosítani tud 37 890 koronát, a még szükséges 36 000 koronát a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium felajánlja, miután a törvényhozás is megszavazza. A harmadik pontban leszögezik, hogy az intézetnek eddigi felekezeti jellege és önkormányzati jogköre fennmarad továbbra is, a tanintézet feletti összes igazgatási jog továbbra is az intézet főhatóságát, a fenntartó Unitárius Egyházat illeti, s a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter csakis felügyeleti jogot gyakorol a segélyezett iskola felett. Az iskola kettős alárendeltsége tehát ezután is a következő volt: (egész az 1948-as reformig) az iskola fenntartója az Unitárius Egyház. Legfelsőbb főhatósága az Unitárius Egyház Főtanácsa, mely felügyeleti jogkörét az Egyházi Képviselő Tanács útján gyakorolja. Az iskola közvetlen felettes hatósága a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium Elöljárósága. Az állami felügyelet a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium jogköre, amit a tankerületi főigazgatóság útján valósít meg. Az évek hosszú során Keresztúr a szebeni, kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói tankerületi királyi főigazgatósághoz tartozott. Visszatérve az intézet történetében oly jelentős dokumentumra, a fen tnevezett szerződésre, a 4. pontban az Egyház kötelezi magát, hogy 14 rendes tanszéket tart fenn a rajz, görögpótló és vallástanári tanszékekkel együtt, s ezekre az igazgatóval együtt 14 rendes tanárt alkalmaz. Meghatározza a fizetési keretet is: a rendes tanárok közül kettőnek 3600 korona, kettőnek 3200 korona, háromnak 2800 korona, kettőnek 2600 korona, ötnek 2400 korona alap(törzs)fizetést, az igazgatónak külön 400 korona igazgatói pótlékot, az összes rendes tanárnak, ideértve az igazgatót is, természetben lakást vagy 500 korona, illetve 400 34 34 Értesítő az 1908/1909-es tanévre. 97. 28
