Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
70 Ezekre Daniel G. válaszolja1 Jakab E.-nek : „Sajnálom, hogy lelkes sorait csak f. hó 17-én véve, nem közölhettem a f. hó 14-én tartott bizottsági gyűléssel. Ha azon lelkesedés, mely sorain elömlik és azon áldozatkészség, mely Misgodban él, több hitrokonainkban is egyaránt feltalálható lenne, csodákat tehetnénk csekély számunk mellett is. Örömérzéssel tölt el keblem, látva, hogy ügyünk iránti buzgalmunk egy távolabb lakó honfitársunk kebelében oly lelkes viszhangra talált; örömem annál nagyobb, mert csekély egyéniségem volt hivatva Sz.-keresztúri tanodánk újra alakítását kezdeményezni. Ez alkalommal is meg kell említenem azon lelkesedést, mely ezen Székbeli hitrokonainknál, az említett tanoda építése körül, nyilvánult. Ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy a Székely szellem nem halt ki közülünk. A Sz.-keresztúri tanodának szép jövője van; el kell hogy következzék ennek tovább fejlődése is, melyet a Székely unitárius nép és ezen tanoda környéke igényel“, stb. Daniel Gábor főkirálybiró úr egész figyelmével van az építés körül; az egyes gyűjtőkkel szóval, írásban érintkezik, azokat buzdítja, a kéregetésre nézve útasítja, megjelöli a helyeket, az embereket, a hol és kiknél anyagot, pénzt stb. lehetne találni. O maga is egyeseket úgy, mint ekklézsiákat megtalál e tekintetben; szóval : akkora odaadással van az ügyiránt, hogy az mint példa, másokat is, a kik külömben nem igen lelkesültek volna, megmozdított, munkára serkentett. Az első építkezésnél Püspök Lázár István, Pálffy Mózes királybíró, a másodiknál Mihály János királybíró és ennél a harmadiknál Daniel Gábor főkirálybiró valónak a fő, a legfőbb tényezők. Minő gondviselésszerü időszakba indult meg a szervezkedés, s vala folyamatban. Az egyházi és világi hivatalok magas polczain lévőkben kapá az intézet a főtámogatót, a bátorítót; a kiknek erélye, buzgósága, áldozata és tekintélye nagy * 1868. márczius 20.
